A nyolcadikos gyerekek fele tud olyan szinten idegen nyelvet, amilyen szinten kellene, és az ország két fele között hatalmasak a különbségek a gyerekek idegennyelv-tudásában is.
Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudásai között – derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből, amelyet az Oktatási Hivatal most tett közzé.
Az Eduline a közzétett adatok alapján azt írja, a hatodikosok háromnegyede teljesítette a tantervben előírt A1-es szintet, a nyolcadikosoknak pedig már csak a fele, 45-55 százaléka érte el a kerettantervben kijelölt idegen nyelvi célt, az A2-es szintet.
A tavalyi volt a második ilyen mérés, a feladatsort minden 6. és 8. osztályos diáknak ki kellett töltenie, aki első idegen nyelvként angolul vagy németül tanul. Az is kiderült, hogy az angolul tanulók eredményei mindkét évfolyamon jobbak voltak a németül tanulók eredményeinél, de országos összesítésben a németül tanulók közül jóval többen járnak községekben iskolába, magasabb a sajátos nevelési igényű tanulók aránya, és a németül tanulóknak alacsonyabb az átlagos családi-háttér indexe.
A községi iskolák zömében ráadásul még mindig nem választhatnak idegen nyelvet a diákok, a többségükben csak egy nyelvet tanítanak.
Hatalmasak a régiós különbségek is: a budapesti iskolák diákjainak átlagpontszámai voltak a legmagasabbak, de a dunántúli régió is elhúzott a keleti országrészhez képest. A gyenge eredményt elérő iskolák több mint fele az Észak-Alföldön vagy Észak-Magyarországon van.
