A Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumának korábbi főorvosát és társát csalásért ítélte el a bíróság decemberben, most a Magyar Orvosi Kamara is vizsgálja ügyüket.
A Magyar Orvosi Kamara etikai eljárást indított a szülész-nőgyógyász szakorvos ellen, aki 2003 és 2005 között összesen 88 nőt károsított meg a fővárosi Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumának főorvosaként, tudta meg a hvg.hu.
A Heti Válasz két éve számolt be egy esetről, amikor egy nőnek azt állította Vereczkey Attila, hogy daganata van a méhében, meg kell műteni. Ezért 200 ezer forintot kért el. A nő férje vette észre, hogy feleségét egy másik beteg ultrahangfelvételére hivatkozva akarták megműteni. Az esetet jelentették az OEP-nek, és mint kiderült, mások is hasonló panaszokkal keresték fel az egészségbiztosítót, amely ezért 2006-ban feljelentést tett.
Így derült fény a Vereczkey és társai által elkövetett csalássorozatra. A Vereczkey érdekeltségébe tartozó Medifert Kft. 2003-ban együttműködési szerződést kötött a Nyírő Gyula Kórházzal. Ennek értelmében a cég a kórháznak használatba adta a tulajdonában lévő endoszkópos beavatkozások elvégzéséhez szükséges speciális eszközöket és műszereket, cserébe a kórháznak a műtétek után fizetett OEP-támogatás 40 százalékáért.
Csakhogy miközben az úgynevezett lézeres laparoszkópiás nőgyógyászati műtéteket a kórház – a Vereczky cégétől bérelt eszközökkel – elvileg az egészségbiztosítással rendelkező betegek részére ingyen végezte, Vereczkyék ugyanezekért az OEP által finanszírozott beavatkozásokért mégis súlyos százezreket kértek el a betegektől, azt a látszatot keltve, hogy magánrendelésen látják el őket, több millió forinttal károsítva meg a betegeket.
Kiszolgáltatott betegeket csaptak be
A csalás miatt Vereczkey Attilát és társait december közepén ítélte el jogerősen a bíróság, erről a hvg.hu is beszámolt. Az orvost első fokon is bűnösnek találta a bíróság, és 2014 júniusában 1,8 millió forint pénzbüntetésre és 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Társait, Fülöp István szülész-nőgyógyász szakorvost 1 millió forint megfizetésére ítélték ugyancsak csalásért, míg Mikó Zsuzsanna védőnőt csalás és bűnsegédlet miatt három év próbaidőre bocsátotta a bíróság.
Az ügyész szigorításért, a vádlottak enyhítésért fellebbeztek, így került az ügy másodfokra, ahol a felfüggesztett börtönbüntetést elengedték Vereczkeynek, csak a pénzbüntetést hagyta meg, Fülöpnek viszont három év próbaidőt állapítottak meg, Mikó büntetése nem módosult.
A bíróság az ítélethirdetés során elismerte, hogy Vereczkey és Fülöp munkássága társadalmilag és erkölcsileg hasznos volt. Enyhítő körülménynek nevezték azt is, hogy több év telt el a feljelentés és az első fokú ítélet között, illetve a vádlottak büntetlen előéletét is ide számította. Ezzel szemben az első fokú bíróság még súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a csalásokat “az egészségügyről szóló törvény, a szolidaritás és egyenlő hozzáférés alapelveivel ellentétesen kiszolgáltatott helyzetben lévő betegekkel szemben követték el”.
Nem ez az első etikai ügye
Ezzel azonban koránt sincs vége Vereczkeyék ügyének. Úgy tudjuk, nem sokkal az ítélet kihirdetése után egy magánszemély panaszt tett a kamaránál etikai vétség miatt. A bejelentő – aki külön kérte, hogy még a monogramját se adjunk meg – a napokban, tehát három hónappal az ítélethirdetés és a bejelentés után kapott levelet a kamarától, hogy megindult az etikai eljárás Vereczkey és társa, Fülöp István ellen. Az orvosok ügyét a MOK Budapesti Területi Szerveztének II. számú Etikai Bizottsága fogja tárgyalni április 4-én.
Vereczkey akár rutinosnak is mondható az ilyen ügyekben, mert nem ez volt első zűrös ügye, és nem is először állt bíróság előtt az orvos. A Pesti Központi Kerületi bíróság 2006 márciusában jogerős ítéletben mondta ki, hogy az orvos meghamisított orvosi működési bizonyítványát, majd egy közbeszerzési eljárás során a meghamisítottat nyújtotta be, ezzel a kétrendbeli magánokirat-hamisítás bűncselekményét valósította meg.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai bizottsága is foglalkozott már Vereczky működésével. Két alkalommal – először 2004-ben, majd 2006-ban – el is marasztalták a nőgyógyász szakorvost.
Tiltott eljárásokat alkalmazott?
Ugyanakkor információink szerint Vereczkeyéknek nem ez lesz az egyetlen jelenésük Etikai Bizottságnál; a Magyar In Vitro Fertilizációs Társaság is etikai panasszal élt az orvosok ellen, ezt április 5-én tárgyalják majd. Ennek köze lehet ahhoz, hogy nemcsak a magánokirat-hamisítás és a csalás miatt övezik komoly viták Vereczkey praktizálását. 2014-ben a Magyar Nemzet írta meg, hogy Vereczkey a Versys Klinika nevű meddőségi központ vezetőjeként olyan, a lombikbeültetés sikerességét növelő eljárást alkalmazott, ami az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottság (ETT-HRB) tagjának 2013-as szakvéleménye szerint klinikai kísérletnek minősül.
Az ETT-HRB 2011-es állásfoglalása még ennél is szigorúbban fogalmaz: eszerint az úgynevezett aCGH (előzetes embrionális genetikai szűrővizsgálat) eljárás megsérti az emberen végzett kutatás szabályait.
Megkerestük az ügyben a Magyar Orvosi Kamarát is, de válaszukban mindössze annyit írtak, hogy orvoskamarai tagokat érintő, folyamatban lévő vagy lezárt etikai ügyekben nem adhatnak tájékoztatást.
