A sorosista civilek elleni kormányzati kereszteshadjárat egyik legharciasabb lovagja, Németh Szilárd Fidesz-alelnök biztosan tudja, hogy Soros több pénzt adott Majtényiéknak, és már rég kérte a civilek átvilágítását a titkosszolgálatoktól. Igen, de erre nem volt lehetősége a törvények szerint, mondja az adatvédelmi hivatal. De más gond is van a civilek titkosszolgálati revolverezésével. A NAIH beszámolót kér Némethtől.
Vajon milyen alapon használja Németh Szilárd a titkosszolgálatokat, tette fel a kérdést a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért). Németh többször utalt arra, a titkosszolgálatoktól kérte a civilek átvilágítását, és a szolgálatoktól kapott információ alapján tudja biztosan, hogy például az Eötvös József Közpolitikai Intézet (Ekint), Majtényi László munkahelye több pénzt kapott a Soros-féle OSI-tól (Open Society Institute), mint amennyit bevallott. "Ha Németh Szilárd igazat beszél – a titkosszolgálatok éppen a kormány első számú ellenségének kikiáltott Soros György alapítványai és a kormány politikáját alkotmányossági alapon kritizáló, szintén politikai ellenfélként kezelt szervezetek közötti kapcsolatot figyelik meg" - áll a TASZ közleményében. A Pesti Srácoknak pedig még 2016-ban azt mondta Németh: "A (Nemzetbiztonsági) Bizottsághoz és a titkosszolgálatokhoz fordultam, összegyűjtve a Soros-hálózattal együttműködő szervezetek nevét, kérve a tevékenységük teljes átvilágítását."
De kérheti-e ezt Németh Szilárd, illetve a titkosszolgálatok végezhetnek-e ilyen megrendelésre adatgyűjtést? Hogy tisztán lássunk a kérdésben, állásfoglalást kértünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivataltól (NAIH).
Nem lehet valakire ráuszítani a szolgálatokat
A NAIH és Péterfalvi Attila hivatali elnök válasza azzal kezdődik, hogy a jogszabályok szerint a különböző, felügyeleteket ellátó miniszterek irányítják a titkosszolgálatokat, a feladatokat a törvények, kormányrendeletek, egyéb kormányzati döntések írják elő, egyedi utasítást csak a főigazgatók útján adhatnak, ám "a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhatnak". Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, amelynek Németh Szilárd az alelnöke, tájékoztatást kérhet a minisztertől és a főigazgatóktól a szolgálatok működéséről és tevékenységéről. A NAIH szerint konkrét feladatot, hírigényt nem határozhat meg - ezért tisztázni kell, hogy a civil szervezetek teljes átvilágításának kezdeményezése a törvényes keretek között valósult-e meg. Ezért a NAIH írásbeli felvilágosítást kér Némethtől.
A NAIH úgy látja, civil szervezeteket meg lehet figyelni titkos eszközökkel, mert ők is lehetnek külföldi titkosszolgálati törekvések és tevékenységek eszközei akár fedőszervként, akár beépülés útján, akár úgy, hogy a civil szervezet nem is tud arról. A szakszolgálatok az ország törvényes rendjét védik és érdekeit érvényesítik az Alaptörvény szerint. Nemzetbiztonsági érdeknek a törvény szerint a következő számít: "az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása". A NAIH szerint ez két dolgot jelent:
- csak leplezett törekvésről lehet szó
- az ország érdeke nem lehet azonos pártok és a "belpolitikai színtér egyes szereplőinek partikuláris érdekeivel"
Ebből következően a szakszolgálatok nem használhatóak fel belpolitikai, pártpolitikai célból - ha ilyesmi történne, az a demokratikus jogállamiságot veszélyeztető súlyos törvénysértés lenne, áll a NAIH szövegében.
A Fidesz érdeke nem ugyanaz, mint az ország érdeke
A NAIH szerint tehát csak a felügyelő miniszter utasíthatja a szakszolgálatokat, Németh Szilárd nem. Németh Szilárd nem kérheti neki nem tetsző civil vagy bármilyen szervezetek átvilágítását. A Soros-féle szervezetektől nyíltan támogatást kapó civil szervezeteket a törvény szerint azért sem lehetne a Soros-féle összeesküvés részeként megfigyelni, mert az csak az ország politikai érdekeit sértő leplezett törekvések felfedését van hivatva szolgálni, márpedig ezek a civilek nyíltan fejtik ki kritikájukat, épp ez a kritikai tevékenység a vörös posztó a kormány szemében. Ráadásul az ország érdeke nem azonos a "belpolitikai színtér egyes szereplőinek partikuláris érdekeivel", akárhogy is szeretné a Fidesz, hogy az ő érdekei jelentsék a nemzeti érdekeket.
A NAIH kellemetlenkedett máskor is
A NAIH állásfoglalása egyszer már zavarba hozta az állami hatóságokat, az MTVA-ban történt lehallgatási ügy lezárása és annak jogi nonszensz magyarázata után épp Péterfalvi Attila magyarázta el az ügyészségnek, hogy kellene helyesen értelmezni a törvény fogalmait. De az ügyészség inkább törvénymódosítást kezdeményezett az Igazságügyi Minisztériumnál. Ennek eredményéről még nem hallottunk, arról viszont igen, hogy kiszélesítenék a titkos megfigyelések lehetőségét.