Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke már törvényi erejű rendelkezést hoz és előírja azt is, hogy ki és mit gondolhat – ezt kifogásolják azok a bírák, akik Strasbourgban és az Alkotmánybíróságon támadták meg a bírósági korrupció kivédésére hivatott, de visszaélésekre széles lehetőséget nyújtó integritási szabályzatot.
Bírónak ne legyen másodállása, se párttagsága, valamint ne fogadjon el nagyobb – a fizetése öt százalékánál drágább – ajándékot. Ilyen jogos és elvárható magatartási normák mellett néhány meglepő előírás is bekerült a bíróságok integritási szabályzatába. Az elvben a korrupció kivédésére szolgáló szabályzatból például már rögtön, az értelmező rendelkezéseknél kiderül, hogy az integritás egyebek mellett jelenti az Országos Bírósági Hivatal elnöke, azaz Handó Tünde értékeinek és elveinek való megfelelést.
Ez a sokakban rossz emlékeket idéző előírás több bírónál is kiverte a biztosítékot.
„Nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág (bírói hatalom), amely tagjainak meg kell felelniük egy személy (OBH-elnök) mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveinek” – egyebek mellett ez áll abban az indítványban, amelyben a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája, Szepesházi Péter sorolja hosszasan, hány ponton sért jogállami normákat és konkrét jogszabályokat a Handó Tünde által jegyzett integritási szabályzat.
Az Alkotmánybíróság is meg fogja vitatni
Szepesházi a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságától kéri kimondani azt, hogy a Handó-féle szabályzat a véleménynyilvánításhoz, a tisztességes tárgyaláshoz, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a gyülekezési szabadsághoz való jogot is sérti.
Hasonló érvek alapján más bírák az Alkotmánybíróságon támadták meg az amúgy már 2016. július elsején hatályba lépett szabályzatot, és megsemmisítését kérik a testülettől. „Az utasítás egyes céljaival (korrupcióellenesség) egyet lehet érteni, a szabályozás módjával azonban nem” – érvelnek az Alkotmánybírósági beadványban, amit február végén be is fogadott a testület.
A bírói függetlenséget az Alaptörvény garantálja, eszerint a bírák függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. Ebből következik – áll a beadványban – hogy a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak törvényben lehet meghatározni. Az OBH elnöke viszont ilyen képességgel nem rendelkezik, az általa szignált utasítás nem törvény, pláne nem sarkalatos.
Ehhez képest az integritási szabályzat „olyan jövőbeli, nem ismert felhatalmazást is ad az OBH mindenkori elnökének, akinek így a még nem ismert utasításai, szabályzatai vagy megfogalmazott gondolatai is törvény erejével bírnak” – írják a pereskedő bírák. Hozzátéve, ez alkalmas a jogállamiságba vetett közbizalom megingatására, a gyakorlatban pedig súlyosan veszélyezteti a független bírói hatalmi ág működését.
Az integritásfelelős ítélkezhet az államfő bírái felett?
Pedig éppen ellenkező lenne a cél. „Az integritás, a korrupció elleni küzdelem legfontosabb feladata, hogy megalapozza az emberek bizalmát azzal kapcsolatban, hogy a közügyek rendben zajlanak – adta meg az irányt egy konferencián Handó Tünde és arról is beszélt, hogy a bíróságok integritását biztosító szervezeti, működési rendszer kialakítását a kezdetektől fogva kiemelt feladatának tekinti. „A szabályzat célja a bírósági szervezet integritásának biztosítása, valamint az átláthatóság, a felelősség, a pártatlanság és a tisztességes eljárás, illetve az integritást sértő magatartásokkal szembeni egységes és arányos fellépés garantálása” – magyarázta Handó.
A szabályzat egyik kézzelfogható eredménye például az elnök szerint, hogy az OBH-nak és valamennyi ítélőtáblának, törvényszéknek van már kijelölt integritásfelelőse. Az ő feladatuk például a bírósági szervezet integritását érintő bejelentéseknek a fogadása, gyűjtése, elemzése, értékelése.
Bejelentést bárki tehet, név nélkül is, majd az integritásfelelős – akinek amúgy nem is kell jogász végzettségűnek lennie, elég ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elvégez egy hároméves tanácsadói képzést – eldönti, mi legyen azzal. Vagyis végső soron ők felügyelik a köztársasági elnök által kinevezett bírák tevékenységét. „Tekintve, hogy az integritássértés akár súlyos, fegyelmi felelősséggel járhat, ez az előírás is alaptörvény-ellenes" – áll még az alkotmánybírósági beadványban.
Fegyelmi felelősségre vonással járó integritássértésre azonban eddig nemigen akadt példa. Az OBH-tól kapott válasz alapján 2016. július elseje óta csupán hét olyan bejelentés érkezett, amely valamilyen „integritási kockázatra utalt”, ám ezeket minden esetben sikerült kiküszöbölni, így aztán nem történt integritássértés. Azt, hogy mit is kell ez alatt érteni, nem részletezték.
Korrupciókockázatot éreznek, eljárások alig vannak
Miközben a bírói korrupció nem csak a városi legendákban létezik, emiatt 2014 óta mégsem indult bíróval szemben büntetőeljárás. Három éve még két ügyben is talált erre bizonyítékot a Debreceni Törvényszék. A Nyíregyházi Törvényszék egykori felszámoló bíróját vesztegetés miatt nem jogerősen hét évre ítélték. Az egykori Csongrád Megyei Bíróság büntető ügyekkel foglalkozó tanácselnöke pedig tíz évet kapott, miután első fokon vezető beosztású, hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében találták bűnösnek.
Bíróval szemben büntetőeljárás leggyakrabban közlekedési baleset vagy ügyfelek által kifogásolt jegyzőkönyvek miatt indul. Több mint egy évtizedes a Mátészalkai Városi Bíróság volt elnökének, Nagy Lászlónénak az esete, aki több polgári perben a szakvizsgával még nem rendelkező lányát bízta meg a tárgyalás vezetésével, illetve ítélethozatallal. A veszélyt mindenesetre a bírák is érzik: egy belső felmérés szerint csaknem minden harmadik megkérdezett bíró érzékelt a bíróságon korrupciós kockázatot.
Megszólalnak a bírók: jobb elugrani a kényes ügy elől
