A bíró független, csak a törvényeket nézi, mikor ítéletet hoz – legalábbis ezt mondja ki a jog. De akkor hova tegyük azt, hogy az egyik legfőbb bírósági vezető nyilvánosan szól be az igazságügy problémáiról végre nyíltan beszélő bíróknak? Vagy azt, amikor egy törvényszéki elnök a saját maga által alapított díjjal tünteti ki főnökét? A hvg.hu tovább kutatja, tényleg van-e független ítélkezés Magyarországon.
„Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el; hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel” – erre esküszik meg minden magyar bíró, mielőtt felül a pulpitusra, hogy döntsön mások életéről, szabadságáról, családjáról, vagyonáról. Ebben a mondatban ott van hivatásuk lényege: mikor ítélkeznek, csak az vezérelheti őket, mit mondanak ki a jogszabályok, a törvényen kívül semmi és senki másnak nem alárendeltek.
Ezért akadtak ki bírók, mikor Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke összerántott egy sajtótájékoztatót azzal a céllal, hogy reagáljon „a magyar bíróságok munkáját az elmúlt időszakban ért politikai és sajtótámadásokra”. Valószínűleg a hvg.hu-n március elején megjelent cikkre is célzott, amelyben jelenlegi és egykori bírók a rájuk vonatkozó nyilatkozási tilalom miatt névtelenséget kérve, de elég sarkosan beszéltek arról, mennyire (nem) érvényesül a bírói függetlenség. Az ítélőtábla elnöke sajtótájékoztatóján viszont ezt szó szerint ahhoz hasonlította, mintha saját „kenyéradó gazdájukat” támadnák, aki „munkájuknak a feltételeit biztosítja”. Minderről a Népszabadság számolt be, a tudósítás alapján az ítélőtábla vezetője egyértelművé tette: azért tartotta fontosnak mindezt a média előtt kijelenteni, mert egyes bírók „a sajtóban név nélkül kritizálják a saját igazságszolgáltatásukat”.
A szegedi bírósági vezető kinyilatkoztatása túl nagy nyilvánosságot nem kapott, pedig valójában óriási a jelentősége és pontosan azon hierarchikus anomáliák miatt fontos, amikről a hvg.hu-nak korábban beszéltek bírók. A magyar bírósági szervezetrendszer csúcsán található Kúria után az öt ítélőtábla jelenti a következő szintet, vagyis egy ítélőtábla elnöke a legfőbb bírói vezetők közé tartozik.
A korábbi cikkünk pontosan arról szólt, hogy bár a jogszabályok garantálják a bíróknak, hogy mindenfajta befolyástól mentesen hozzanak ítéletet, a mindennapi gyakorlatban kiszolgáltatottak: egyrészt egzisztenciálisan, hiszen ugyan a mostani hierarchiában a bírók minősítése, előmenetele és ezekhez kötődő javadalmazása részben automatikus, de előrejutásukban szerintük egyértelműen függnek a felettesüktől, akik az ügyek elosztásába, az úgynevezett szignálási rendbe is belenyúlhatnak, így már azon sok minden eldől, hogy ki milyen ügyet kap. Másrészt forrásaink valamennyien állították, hogy munkájuk során érezhető az átpolitizáltság: a politikai váltás óta mostanra kicserélődött a bíróságok vezetése, akiknek már nem is kell direkten „leszólni”. Ez a bírók szerint önmagában nem új vagy meglepő, mert a Fidesz kormányra kerülése előtt is így volt, csak soha nem érvényesült ilyen mértékben.
Akkor most lehet a bírónak kenyéradó gazdája?
Ezek után állt ki Harangozó Attila azért, hogy helyretegye „az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének, Handó Tündének a kinevezési gyakorlatát név nélkül támadó, a sajtónak nyilatkozó bírákat”. Itt hangzott el az ítélőtábla elnökétől az a fordulat, hogy ez a sajtónak kibeszélő bíróktól azért elfogadhatatlan, mert „az ember a saját munkáltatóját, kenyéradó gazdáját nem támadhatja meg”. Mint mondta, „minden szervezet úgy működik, hogy van egy struktúrája, annak élén pedig egy jogszerűen kinevezett vezetője. A bíróság állami szervezet, az állammal harmóniában kell működnie, az állam érdekében”. Márpedig „minden szervezet megkívánja, hogy a benne dolgozók a szakmai, szervezeti lojalitás alapján működjenek” – jelentette ki.
A bíróságok az ítélkezésükben viszont semmiképpen nem alárendeltjei az OBH-nak, amely kifejezetten igazgatási szerv, az a feladata, hogy a szervezetrendszer működtetését biztosítja. Ennek a 2012-ben felállított „letisztult irányítási modell”-nek éppen az lenne a lényege, hogy „az ítélkezés szakmai felügyelete és a központi igazgatás pregnánsan elválik egymástól”: az igazságszolgáltatás szakmai felügyelete a Kúria elnökének, míg a bíróságok központi igazgatása az OBH elnökének feladatkörébe került – legalábbis ezt írják saját honlapjukon az OBH-ról. Az elnök, Handó Tünde pedig hatásköreinek gyakorlása során felelős azért, hogy „feladatait – miként ezt a törvény rögzíti – a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával lássa el”, munkája felett a kontrollt többek közt az Országos Bírói Tanács jelenti. Ezért is hívta fel egy bíró forrásunk a figyelmet arra: az Országos Bírói Tanács egyik tagja a szegedi elnökhelyettes, Hámori Attila, aki szintén részt vett a sajtótájékoztatón, ahol az ítélőtábla elnöke a bírók kenyéradó gazdájáról beszélt.
Ha ebben szervilis, hogyan ítélkezik?
„Ebben a megközelítésben ez azt jelenti, hogy mindenki fogja be a száját, nem lehet rosszat mondani a főnökről. De a bírók nem tekinthetnek így az OBH-elnökre, mert a bíróságok nem lehetnek anyagilag kiszolgáltatottak” – mondta a történtekre egy korábbi kollégiumvezető bíró. Elképesztőnek tartja az ítélőtábla elnökének állításait az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum is, az interneten közzétett reagálásukat két bíró, Ravasz László és Szepesházi Péter jegyzi. Szerintük a bírósági vezetők igazgatási jogköre is csak addig terjed, hogy a szervezet működéséhez szükséges feltételeket biztosítsák, méghozzá nem „gazdaként”, hanem közmegbízottként. „Kenyéradó gazda” legfeljebb egy magánmunkáltató lehet, aki saját befektetését, pénzét kockáztatja, ezért a modern munkajog ésszerű határain belül személyes lojalitást is elvárhat, a bíróságok viszont a jogfogyasztó polgárok adóforintjaiból működnek és ha a Harangozó nézeteihez lojális, azt elfogadó bíró miatt rosszul működnek, az közérdekbe ütközik” – írták. Mindez azért különösen aggályos, mert „a bíró nem tud skizofrén lenni”, ha a bírósági igazgatási kérdésekben szervilis, akkor vajon hogyan végzi ítélkezési tevékenységét? – teszi fel a kérdést a két bíró által alapított fórum.
Bírósági elismerés a felettesnek
Egy, a bíróságok valódi függetlensége miatt aggódó forrásunk hívta fel a figyelmünket egy beszámolóra az Egri Törvényszék március 1-jén tartott összbírói értekezletéről. Ilyet minden szintű bíróságokon tartanak rendszerint évente 1-2 alkalommal, sokszor a felettes bíróságok képviselőinek részvételével, hogy közösen értékeljék a munkát, átbeszéljék a legfontosabb kérdéseket és átadják az elismeréseket. A beszámoló szerint az egri összbírói gyűlésen a törvényszék elnöke, Nyiri Beáta a saját maga által alapított „Egri Törvényszék Díszpolgára” kitüntetésben részesítette Handó Tünde OBH-elnököt.
„Gratulálok: alapított egy címet, majd kitüntette vele a saját főnökét” – jegyezte meg bírósági forrásunk arra utalva, hogy a törvényszék elnökét az OBH elnöke nevezi ki, és ő gyakorolja felette a munkáltatói jogokat is. Egy másik, korábban bíróként dolgozó forrásunk egyszerűen nonszensznek nevezte az egészet, azt mondta, a bíróságok valóban alapítanak díjakat és címeket, de azért, hogy a kollégáikat jutalmazni tudják.
Megkérdeztük erről a Handó Tündét „kitüntetésben részesítő” törvényszéki elnököt, Nyiri Beátát, de szerinte azért nem aggályos a dolog, mert „ez nem kitüntetés, hanem egy cím”. Megerősítette, hogy valóban ő alapította a díjat tavaly decemberben, így most első ízben osztották ki. 10 tagú ad hoc bizottság dönti el, kik érdemelték ki, és több fokozata van: a Vavrik Béla-díj első két fokozatát a törvényszék kiemelkedő munkát végző dolgozói kaphatják (Vavrik Béla az Egri Törvényszék első elnöke volt), míg a harmadik elismerési forma egy névleges cím, az „Egri Törvényszék Díszpolgára”. Ezt nem törvényszéki dolgozó kaphatja, hanem „azok, akik segítséget nyújtottak a törvényszék részére” – válaszolta.
Ez utóbbit kapta Handó Tünde, akinek a törvényszék vezetője szerint a több mint 100 éves egri törvényszéki épület felújításában elévülhetetlen érdemei vannak, hiszen 2016-ban a bíróságok részére biztosított fejezeti költségvetés közel 7 milliárd forintjáról 3,6 milliárdot erre az épületre költöttek.
