Lázár János lenyűgöző rutinnal dobálta a kormányzati kommunikáció közhelyeit minden felvetődő kérdésre a 168 Óra interjújában. Megpróbáljuk röviden összefoglalni.
Hét oldalon keresztül válaszolt Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a 168 Órának. Lázár a következő állításokkal reagált a felvetésekre.
Civilek elleni intézkedések és hangulatkeltés:
- "Sokak szerint a külföldi támogatásokból politikai munkákat végző szervezetek befolyásolási kísérleteit a nyilvánosság elé kell tárni. (...) Többről van szó, mint Soros Györgyről."
- "A legfontosabb demokrata párti, amerikai doktrína: nem az ellenzék, hanem a civilek jelentenek kontrollt a végrehajtó hatalom felett. Ezt nem tartom egészségesnek, mert ez a választói akarat megkerülése."
- Bár a célkeresztbe került civilek egyébként is átláthatóan bonyolítják pénzügyeiket, Lázár azt monda, Soros György, az ENSZ-en és az EU-n kívül "még ki tudja, honnan és kitől" kapnak pénzt a civilek. És "az emberek szeretnék megtudni, melyik mozgalomnak mi a valós küldetése".
- Lázár szerint a kormányban a civilek átvilágításáról "érdemi vita még nem volt", de azért Németh Szilárd Fidesz-alelnököt már ráeresztették a nyilvánosságra. Vele kapcsolatban azt mondta: "Németh Szilárd szóhasználata és elképzelése nem esik egybe a kormány ízlésével és terveivel".
- Egyébként meg "a kormány nem zaklat és nem takarít el sehonnan senkit sem, nem folytat harcot a civilek ellen. (...) Nem értem, mivégre az idegesség".
Oktatás:
- Az egyetemek kapui ugyan záródnak, de "a műszakiaké nem" – Lázár szerint. Azt az adatot pedig, hogy minden képzési területen csaknem 5 százalékkal csökkent a jelentkezők száma a felsőoktatásban, azzal magyarázta, hogy csökken a gyereklétszám.
- Mivel "foglalkoztatáspolitikai fordulat van", a "gyakorlati képzést kell erősíteni".
- A lesújtó PISA-eredményekről Lázár szemrebbenés nélkül azt mondta, "2002 óta folyamatosan romlanak az eredmények". Amikor szembesítették azzal, hogy ez tényszerűen nem igaz, azt mondta: "a javuló eredményekhez a kormány intézkedései mellett szükség van a tanárok és a szülők segítségére". Sőt: "az oktatás eredményeiért hárman, közösen vagyunk felelősek".
- A tavalyi tanártiltakozási hullámban szerinte "olyan pedagógusok is az utcára vonultak, akik megutáltatják a tárgyaikat" a diákokkal.
- Arra a felvetésre, hogy GDP-arányosan nagyon keveset fordítunk az oktatásra, Lázár úgy válaszolt, hogy ez is több, mint az európai átlag. És hogy ez azért van, mert a kormány úgy merít az adatokból, ahogy? Lázár szerint "ez ügyben forduljanak az Eurostathoz".
Népszabadság bezárása, nyomulás a médiában:
- Miért nem jelentkezett valaki a baloldalról, hogy megmentse a Népszabadságot? – ismételte Lázár a régi álérvet. Arról pedig, hogy idehaza teljesen felborultak a viszonyok a médiában, kérdezzék meg "azokat a nyugat-európai befektetőket, akik eladták az érdekeltségeiket". "A kiadótól nem lehet elvitatni a jogot, hogy megszüntesse a lapot": ha lett volna olvasó, előfizető, más döntés születhetett volna – mondta Lázár. Az újságírókkal viszont nem bántak tisztességesen a miniszter szerint. "Egy összeomlófélben lévő lapról beszélünk" – mondta Lázár arra a felvetésre, hogy mégis kormányzati árnyék vetül a lap bedöntésére. Egyébként minden rosszra, ami az országban történik, kormányzati árnyék vetül Lázár szerint.
- Arra a megjegyzésre, hogy a minimális példányszámú kormánypárti Magyar Idők kiválóan megél a piacon, Lázár azt mondta, nem az a kérdés, hogy a jobboldaliak miért vesznek Magyarországon médiumokat, hanem hogy a baloldaliak miért nem.
- Itt Magyarországon a kormánynak nincs médiája – mondta Lázár – "saját kockázatukra magyar vállalkozások vettek újságokat". Miért nem azoktól a baloldali médiatulajdonosoktól kérik ezt számon, akik "húsz éven át" a szocialista kormányok haszonélvezői voltak, "most meg ülnek a pénzükön, és a kisujjukat sem mozgatják az eszme érdekében"?
- Ráadásul Lázár szavai szerint a klasszikus média társadalmi hatása radikálisan csökkent az elmúlt években, "nem a kereskedelmi tévék híradói és a megyei napilapok befolyásolják döntő mértékben a közhangulatot. Nagy kockázatot vállal, aki újságokba fektet."
- Azért nem vitatja, hogy Habony Árpád, Andy Vajna és Mészáros Lőrinc "a nemzeti oldalhoz tartozó vállalkozók, akik ma a médiabefektetést jó üzletnek tartják".
- "Az elmúlt hat évben már ötször megszűnt a demokrácia és legalább hétszer a sajtószabadság." Ebből Lázár szerint annyi igaz, "hogy korábban nyertes érték- és érdekcsoportok, műhelyek most pozíciókat vesztettek".
Korrupció, centralizáció:
- Nincs ipari méretű korrupció Magyarországon, ami abból is látszik, hogy tele van az államkassza – mondta Lázár. Csak arról van szó, hogy kiszorították a multikat az energia- és a bankszektorból, és erre törekednek a kiskereskedelemben is. "Sokkal erősebb lett az ország, mert a külföldieket kiszorítottuk sok helyről."
- Hogy Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos csak tavaly 240 milliárd forintnyi közpénzes megrendelést nyert el? Az csak a megrendelés, nem a profit – nyugtatott meg mindenkit Lázár János. És hogy az előző évben Mészáros profitja tízmilliárd forint volt, és rendre versenyeztetés nélkül kap megbízásokat? "Amikor mindent a Strabag és más osztrákok nyertek, kevesebb volt a kérdésük."
- "Az útépítés legnagyobb nyertesei ma már a magyar vállalkozások. Az a fontos, hogy magyarok, és nem az, hogy kire szavaznak."
- Lázár nem érti, mi a probléma azzal, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor apjának cégétől béreli a Felcsút-közeli Habsburg-majort. De elmondták neki: "az, hogy a közpénz a döntéshozótól két lépésben a döntéshozó családjához kerül".
- És ha valaki Rogán Antal Pasa Park-i szomszédja, Csetényi Csaba elképesztő közbeszerzési sikereivel jön Lázár Jánosnak, a következő válaszra számíthat: "Magyarország a Szomszédok országa. Teleregényszerű az érdeklődésük a politikusok és vállalkozók lakhatási szokásait illetően." Lázár azt állította, tudomása szerint az említett vállalkozók cégei a szocialista kormányok idején is szétnyerték magukat.
- Arra, hogy miért központosít mindent a kormány, Lázár azt mondta: mert csak így lehet normális felzárkóztató programokat végrehajtani az oktatásban. A jó egészségpolitikához is "a feladatokat egy erős kézbe kellett venni".
Egészségügy:
- Négynapos holttest a kórházi mosdóban, ágyi poloskák miatt bezárt osztályok, ezer ember hal meg évente kórházi fertőzésekben, Magyarország vezeti a rákhalálozási statisztikákat. És a kancelláriaminiszter válasza: "egy olyan nagy és összetett ágazatban, mint az egészségügy, vélhetően mindig lesznek nehézségek, az azonban látható és érezhető, hogy folyamatosan fejlesztünk".
- Lázár tagadta, hogy hiánycikk lenne több rákellenes készítmény, mondván, családja révén ő is érintett.
- Elismerte, hogy a kórházi infrastruktúra főleg vidéken javult, Budapesten rossz a helyzet, ezért akarnak új kórházat építeni.
- Ugyanakkor a magyar beteg jobb orvost kap, mint a nyugati – hangoztatta.