Úgy fest, a Magyar Orvosi Kamara csak egy héttel azután indított eljárást a hálapénzes veszprémi orvos ellen, mint ahogyan azt a kamara elnöke állította.
Bár az orvosi kamara elnöke azt állítja, hogy a december 5-én elítélt onkológus-nőgyógyász bírósági tárgyalását követően egy-két napon belül elindították ellene az etikai vizsgálatot, nagyon úgy fest, hogy ez nem így történt, csak egy külső bejelentés nyomán indult vizsgálat.
Egy birtokunkba került levél szerint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Veszprém Megyei Területi Szervezetének Etikai Bizottsága december 14-én indított etikai eljárást annak a másfél héttel korábban, december 5-én a Veszprémi Törvényszék által jogerősen öt év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt orvos ellen, aki pénzt kért - sok esetben gyógyíthatatlan - betegeitől a műtétekért, vizsgálatokért.
Pedig Éger István, a MOK elnöke ugyanezen a napon (december 14-én, vagyis múl szerdán) azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy az eljárást már az előző héten (vagyis eszerint december 5 és 11 között) megindította a Kamara.
Állítását másnap megismételte az ATV műsorában is, ahol úgy fogalmazott: “gyakorlatilag a jogerős ítélet napvilágra kerülésének napján, vagy az azt követő 1-2 napon belül megindult az eljárás.” Konkrét dátumot azonban nem mondott, és azt sem említette, hogy mikor érkezett bejelentés a kamarához.
Ha az etikai eljárás során elmarasztalják az orvost, akkor kizárhatják a kamarából, ami azzal jár, hogy nem praktizálhat egy ideig.
Nincs jelentősége
Éger Istvánt is megkerestük az ügyben; az érdekelt minket, hogy mivel magyarázza ezt az ellentétet, mire a MOK elnöke azt válaszolta kérdésünkre, hogy semmilyen jelentősége sincs annak, hogy pontosan mikor indult az eljárás. Azt kérdésünkre nem ismerte el, hogy az általa elmondottakhoz képest csak később indítottak eljárást.
Éger a Magyar Nemzet cikkében azt is megemlítette, hogy a december 14-ei elnökségi ülésen derült ki, hogy a Kamara (pontosabban a MOK Veszprémi megyei szervezete) már eljárást folytat az ügyben. Ha ez valóban így volt, akkor hogyan lehetséges, hogy egy ilyen kirívó és nagy sajtóvisszhangot kiváltó esetben nem szóltak az elnökségnek?
Éger felvetésünkre azt mondta, a veszprémi etikai bizottságnak nem volt kötelessége szólni, sőt nem is szabadott volna jelezniük, hogy eljárást folytatnak.
Nem indulhatott eljárás akkor, amikor mondta
A hvg.hu információi szerint elsőként december 9-én Kincses Gyula egészségügyi szakértő, korábbi egészségügyi államtitkár küldött bejelentést a kamarához az ügyben. Kincses tévedésből az Etikai Kollégium vezetőjének, Wittmann Istvánnak címezte a levelét, pedig ilyen ügyekben az Etikai Bizottság az illetékes.
A Kollégium ügyintézője még aznap jelezte ezt Kincsesnek, egyúttal továbbította levelét a Bizottság felé. Onnan 12-én azt a választ kapta, hogy panaszát megküldik a MOK Veszprém Megyei Területi Szervezetének Etikai Bizottságának, mert területileg oda tartozik az eset. Ezután kapta azt az értesítést, amit fentebb már idéztünk.
Mindezek alapján az Éger által emlegetett eljárás nem indulhatott meg a december 5-i ítélet hetében. Tudomásunk szerint ugyanis a veszprémi orvos ügyében ketten fordultak a kamarához. Az egyik Kincses volt, a másik pedig annak a Csolnoky Ferenc Kórháznak az igazgatója, ahol az elítélt orvos praktizált. Úgy tudjuk, Dávid Gyula december 13-án, tehát jóval Kincses után tett bejelentést a Kamaránál.
Nem áll módjukban válaszolni
A Csolnoky Ferenc Kórház igazgatóját többször is kerestük telefonon, de hiába. Titkárnőjén keresztül annyit üzent, hogy nem akar nyilatkozni, és hogy kérdéseinkkel keressük a MOK-ot.
A Magyar Orvosi Kamara Veszprém Megyei Területi Szervezetének Etikai Bizottsága is igen szűkszavúan reagált, amikor arról érdeklődtünk, hogy mikor indítottak etikai eljárást a nőgyógyász ellen, illetve mikor érkezett bejelentés hozzájuk. Lestyán János, a testület vezetője azt írta, hogy a személyes adatok védelmére, és az etikai eljárásra vonatkozó jogszabályokra, valamint a MOK Alapszabályára és a MOK Etikai Kódexére való tekintettel, nem áll módjában megválaszolni kérdeseinket.
Mire kellett másfél hét?
Felvetődik a kérdés, hogy egy ilyen súlyos ügyben miért telt több mint egy hét az ítélet megszületése és az eljárás megindítása között?
A testület hivatalosan azzal védekezett, hogy a törvényi szabályozás miatt nincsenek megfelelő eszközeik arra, hogy kellő időben és erővel tudjanak fellépni a kamara “soraiból kivetni valók ellen.” Hozzátéve, hogy sajnálatos módon csak napokkal az ítélet után, a sajtóból értesültek a veszprémi orvos esetéről.
Ez finoman szólva sem túl acélos magyarázat; az ítélet kihirdetésének másnapján a Hír TV, és a csatornára hivatkozva a 444.hu is beszámolt az ügyről.
A MOK honlapját böngészve nagy meglepetésünkre azt fedeztük fel, hogy december 7-én szemléztek egy cikket, amely az onológus-nőgyógyász ítéletéről szólt. Ebből két dolog következik: senki sem olvassa a Kamara honlapját (és úgy általában újságokat, hírportálokat sem), vagy senkinek sem jutott eszébe, hogy a kamarának valamit lépnie kéne a hálapénzes orvos ügyében.
Törvényi kötelezettség
Másrészt a MOK az érvelése azért is érthetetlen, mert Kincses Gyula levele már december 9-én, vagyis a sajtóra hivatkozó közlemény kiadása előtt négy nappal ott volt a Kamaránál.
Ez azért fontos, mert a MOK-nak törvényi kötelezettsége van arra, hogy ha tudomást szerez hasonló vétségről, akkor eljárást indítson. Az egészségügyben működő szakmai kamarák működésére vonatkozó törvény úgy fogalmaz: "az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az etikai eljárás megindításáról – ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult – az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell a panaszost is."
200 orvos követelt állásfoglalást
A Kamara ellentmondásos hozzáállását jellemzi az is, hogy egészen addig nem reagáltak a veszprémi orvos esetére, amíg december 12-én az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport és a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) nem adott ki egy közös nyílt levelet, amelyben hivatalos állásfoglalást, illetve - Kincseshez hasonlóan - az etikai eljárás megindítását kérték a kamarától.
“Véleményünk szerint az orvosközösség belső viszonyait és társadalmi megítélését jelentősen befolyásolja a fenti történet végkimenetele. Szükségesnek látjuk, hogy az orvos szakma nyilvánosan is megszólaljon a munkánkhoz elengedhetetlen orvos-beteg bizalom megóvása érdekében és demonstrálja az orvosi eskünk és alapvető értékeink melletti kiállást"
- írták a szerzők levelükben, amit egy nap alatt több mint 200 orvos írt alá. A nyílt levelet természetesen gyorsan felkapta a sajtó, a hvg.hu is beszámolt róla.
Etikai vizsgálatot követelnek a kamarától az elítélt nőgyógyász ügyében az orvosok
A jogerősen elítélt orvos operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot kért el a betegektől. Az egészségügyi kamarák működését szabályozó törvény szerint már gyanú esetén is kötelező lefolytatni az etikai eljárást.
Kekeckedés
Másnap az 1001 orvos.. és a ReSzaSz kezdeményezésére egy sértődött hangvételű közleményben reagált a MOK, amelyben ugyan elítélték a veszprémi orvost, de odaszúrtak a nyílt levél szerzőinek is, mondván, a MOK vezetői tisztában vannak felelősségükkel és feladataikkal, anélkül, hogy erre felszólítanák fel őket. Szóvá tették azt is, hogy az orvosok - hasonlóan Kincseshez - rossz címre küldték levelüket.
Ez már inkább csak keckeckedés a MOK részéről, tekintve, hogy a Facebook-csoportot és a ReSzaSz-t képviselő orvos a Kollégium mellett az Etikai Bizottságnak is megküldte a levelet, ahonnan Harsányi László, a testület vezetője annak rendje és módja szerint vissza is jelzett, hogy panaszukat továbbította a veszprémi testületnek.
