Elemzésükben példaként említik, hogy már maga a népszavazási kérdés sem az alkotmánymódosításról szólt.
- A kormányzat nem háríthatja el a politikai felelősségvállalást azzal az indokkal, hogy a döntés meghozatalára a referendum eredménye kötelezné, így azzal pusztán végrehajtja a választópolgárok akaratát. Az EKINT azt is felidézi, hogy az október 2-i népszavazás közjogi szempontból minden fázisában hibás volt: a referendum kérdése nem felelt meg a törvényi és alkotmányos követelményeknek, ezért már szavazásra sem szabadott volna bocsátani. "Sem a választópolgárok, sem a kormányzat nem tudta, milyen jogalkotási kötelezettsége következne az eredményes népszavazásból."
- Az EKINT szerint a kvótanépszavazás nem igazolja az Alaptörvény módosítását; sőt, a legitimáció hiányát bizonyítja. A népszavazás érvénytelensége miatt a kormány azzal próbált érvelni, hogy a referendumból nem jogi kötelező erő, hanem politikai felhatalmazottság következik. Ez az érvelés azonban hamis az EKINT értelmezésében. Példaként említik, hogy maga a népszavazási kérdés sem az alkotmánymódosításról szólt.
- Az alaptörvény-módosítási eljárás most sem elégíti ki a demokratikus minimumkövetelményeket: az alaptörvény-módosítás elfogadásának demokratikus vitáját ellehetetleníti, hogy a tervezett módosítás tartalmát csak a parlamenti benyújtás idején, október 10-én hozták nyilvánosságra, október 17-én le is folytatták az általános vitáját az Országgyűlésben, majd a benyújtás után egy hónappal, november 8-án zárószavazást tartanak.
- A hetedik alaptörvény-módosítás is annak a kormányzati propagandakampánynak a része, amellyel a kormány a menekültek gátlástalan kihasználásával tereli el a közvélemény figyelmét a valódi gondokról, így próbálja erősíteni hatalmát, olvasható az elemzésben. A módosítás alapján ugyanis Magyarország nem mentesülhet az uniós döntések végrehajtása alól. A kvótahatározat olyan másodlagos uniós jog, ami közvetlenül kötelez valamennyi uniós tagállamot, ezért ha Magyarország nem hajtja végre, akkor kötelezettségszegési eljárás indítható ellene, írja az EKINT.
- Az Eötvös Károly Intézet azt kifogásolja, hogy az alkotmányos tartalom nélküli szövegek és az irracionális utalások kockázatot rejtenek magukban: azokat az önállóságát vesztett Alkotmánybíróság a kormány érdekeinek szolgálatába állíthatja. Mint például az Alaptörvény szövegébe kerülő „alkotmányos identitás” bizonytalan tartalmú fogalom, amely meghatározásának a magyar alkotmányos gyakorlatban nincsenek előzményei. Tartalmát több tényező együttesen alakítja: az alkotmányszöveg, az alkotmány létrejöttének története, a sajátos alkotmányos berendezkedés, a szokások, valamint az alkotmány gyakorlata, azaz mindenekelőtt az alkotmánybírói jogértelmezés.
Bözsi halálhíre és a Wartburg-féltengely: így magyarázta Kósa az alkotmánymódosítást - videó
A Fidesz frakcióvezetőjét és a Jobbik szóvivőjét is megkérdeztük az újabb alkotmánymódosításról. Jön az újabb érvözön, Kósa Lajos-féle Wartburg-féltengellyel alátámasztva. Mirkóczki Ádám eközben úgy látja: a Fidesz ismét bebizonyította, hogy a Jobbiknak már megint igaza van.
