Itthon MTI / hvg.hu 2016. október. 13. 21:36

Frissen gründolt egyesület végzi a Jobbik nemzeti konzultációját

Nem a párt, hanem egy frissen létrehozott ismeretlen egyesület végzi a Jobbik nemzeti konzultációjának postázási és adatfeldolgozási feladatait - írta az Origo.

Hétfőn kezdték el postázni a Jobbik kérdőíveit, a feladatot az Origo szerint az ózdi székhellyel alapított Híd a Nemzetért Egyesületre bízták, amely "annyira új, hogy egyelőre semmi nyoma sincsen". A civil szervezet elnöke Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, Janiczak Dávid, Ózd polgármestere pedig szintén jobbikos.

Dúró Dóra megerősítette, hogy valóban egy újonnan bejegyzett egyesületről van szó. Szerinte eljárásjogi szempontból egyszerűbb, hogy a civil szervezet küldi ki a mintegy négymillió kérdőívet, mint ha a Jobbik tenne így.

Az egyesület létrehozásáról egyeztettek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, továbbá a kiküldött konzultációs levelekben is feltüntetik a civil szervezetet. Ugyanakkor nem titkolják, hogy a Jobbik kezdeményezéséről van szó, és a kérdőív visszaküldőinek nem kötelező megadniuk a személyes adataikat.

Az Origo szerint azonban aggályos, mi történik majd azok adataival, akik mégis megadják az információkat. Ezek elvileg nem szolgáltathatóak ki harmadik személynek a tulajdonosuk beleegyezése nélkül. Dúró Dóra azt mondta, az információkat az egyesület használja majd fel, elsősorban arra, hogy értesítéseket küldjenek a konzultáció legfrissebb híreiről.

A hvg.hu korábban azt írta, egy burkolt cigányozást rejtő kérdés is szerepel a kérdőívben: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a beilleszkedni nem akaró, társaikat zavaró és a pedagógusok munkáját ellehetetlenítő gyerekeket bentlakásos oktatási intézményekben kellene elhelyezni?”

Azt, hogy ez burkolt cigányozás, onnan lehet a legbiztosabban tudni, hogy ugyanez a programpont már a párt 2014-es választási programjában is felbukkant, ahol még egyáltalán nem burkoltan cigány gyerekekről beszéltek.


  

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.