Hétfőn adták fel, szerdán meg is érkeztek a postaládákba a Jobbik „valódi” nemzeti konzultációs kérdőívei.
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a beilleszkedni nem akaró, társaikat zavaró és a pedagógusok munkáját ellehetetlenítő gyerekeket bentlakásos oktatási intézményekben kellene elhelyezni?” – ez a burkolt cigányozást rejtő kérdés is szerepel a Jobbik "Valódi Nemzeti Konzultáció" névre keresztelt kérdőívében, amelyet hétfőn kezdett kipostázni az ellenzéki párt. Azt, hogy ez burkolt cigányozás, onnan lehet a legbiztosabban tudni, hogy ugyanez a programpont már a párt 2014-es választási programjában is felbukkant, ahol még egyáltalán nem burkoltan cigány gyerekekről beszéltek.
A Vona Gábor pártelnök rövid felvezetőjével kezdődő, összesen tizennégy pontos kérdőívből öt a magyarországi egészségüggyel, négy a hazai korrupcióval, öt pedig az oktatással foglalkozik, de a nyomtatvány végén hagyott üres sorokban a visszaküldők további, számukra fontos problémákat is megnevezhetnek.
A Jobbik elnöke már augusztusban előrevetítette, hogy pártja az októberi kvótanépszavazás után levélben fordul majd a választókhoz. Ezt a valódinak nevezett nemzeti konzultációt akkori indoklása szerint az különbözteti meg a Fidesz 2005 óta alkalmazott konzultációitól, hogy míg utóbbiak előre lejátszottak voltak, sok esetben pedig csak a pénzszórásról és az adatgyűjtésről szóltak, addig a Jobbik érdemi problémákról kéri ki a magyar társadalom véleményét és a saját fegyverével akarja meghátrálásra, illetve konkrét lépések megtételére kényszeríteni a Fideszt.
Bár mindennek a realitása a két párt támogatottsági arányait nézve erősen kérdéses, egy fontos különbség azért látszik a Fidesz konzultációihoz képest: a Jobbik – úgy tűnik – valóban nem az adatgyűjtésre és adatbázis-építésre hajt: a levél végén ugyanis külön felhívják a figyelmet, hogy a személyes adatok és elérhetőségek megadása nem kötelező, a rubrikát csak az töltse ki, aki a jövőben szeretne értesülni a konzultáció későbbi híreiről.
A kérdőív egyik legfontosabb célja Vona korábbi érvelése szerint egyébként az, hogy megalapozza a Jobbik 2016-os választási programját. Ennek fényében azért kíváncsiak lennénk, milyen programpont következik abból a kérdésből, amely pusztán arra vár választ, hogy az Orbán-kormányok vagy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok voltak-e az elmúlt időszakban a legkorruptabbak.
A korrupciót firtató kérdések nagy hangsúlyt helyeznek a közpénzeket eltüntetők elszámoltatására, felvetik például a vagyonelkobzás lehetőségét, egy román példájú korrupcióellenes ügyészség felállítását, illetve az összes képviselő és kormánytag hozzátartozóikkal együtt kötelező vagyonosodási vizsgálatának bevezetését minden parlamenti ciklus elején és végén.
A kérdőíveket a Jobbik korábbi tájékoztatása szerint 4,2 millió magyarországi háztartásba küldik ki, a válaszokat pedig november 30-ig lehet visszaküldeni. Az akció költségéről az ellenzéki párt eddig csak annyit árult el, hogy „több 10 millió forintba kerül majd”, a pontos összeg a párt szerint ugyanis a visszaküldött levelek számától is függ, és egy kisebb médiakampány is kíséri majd.
