Nem mondják el, mi van abban a felesleges alkotmánymódosításban, aminek elfogadása után ugyanabban az Európai Unióban, ugyanazon a Magyarországon élünk majd, mint előtte. Ettől függetlenül akár még az MSZP is beszállhat a bárkába a Fidesz mellé.
Munkatársunk kérdésére kedden a Parlamentben Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető-helyettes elárulta, hogy a kezében ott van az a tervezett alkotmánymódosítás, melynek legitimitását a hétvégi érvénytelen népszavazás adja. Arról viszont, hogy mi áll benne, nem volt hajlandó beszélni és az újságíróknak sem mutatta meg. Tippelni azért lehet. És hamarosan sajtótájékoztatót tart Orbán Viktor miniszterelnök és Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető, talán akkor lehull a lepel.
Érvénytelen eredmény = érvénytelen kérdés, de...
Korábban még azt sem lehetett biztosan tudni, hogy alkotmánymódosításra kerül-e sor a népszavazás után. Szabó Tímea, a PM társelnöke például rákérdezett a házelnöknél, „Egy esetleges eredményes népszavazás esetén miről fog tudni határozni az Országgyűlés, figyelembe véve a Kúria és a kormány eltérő jogértelmezését a kérdést illetően?”. Trócsányi László igazságügyi miniszter nyakatekert válaszában azt írta, „Tekintettel arra, hogy a 2016. október 2-i országos népszavazás az adatok 99,98%-os feldolgozottsága alapján érvénytelen lett, így a Képviselő Asszony kérdése a népszavazásról szóló törvényben foglaltak alapján okafogyottá vált”. A betűk között szinte látni Trócsányi miniszter mosolyát. A következő mondat ugyanis ez: „Ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy ahogy azt Miniszterelnök Úr is kijelentette - Magyarországon a népszavazáson érvényesen szavazók 98%-a úgy foglalt állást, hogy nem ért egyet Brüsszel szándékával, ezért vizsgáljuk, hogy a magyar emberek döntését miként lehet az Alaptörvényben is érvényre juttatni”. Vagyis nem lett érvénytelen, tehát semmi nem következik belőle, de azért minden bizonnyal bekerül az alaptörvénybe.
A HVG már szeptember 22-én írt arról, hogy alkotmánymódosítás következhet, ezt Lázár János is megerősítette az aznapi kormányinfón. Pelczné Gáll Ildikó a Fidesz és az Európai Parlament alelnöke egy héttel a referendum előtt beszélt arról, hogy bele kell írni az eredményt az alkotmányba, mert a népszavazás kötelező érvényű az Országgyűlésre nézve. Akkor persze még nem tudhatta, hogy a népszavazás érvénytelen lesz. Ahogy nem tudhatta Rubovszky György sem, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke, aki szintén arról beszélt, hogy a népszavazás eredményét valószínűleg kijelentő módban fogják beleírni az alkotmányba. A Népszabadságnak akkor egyébként mindketten azt mondták, hogy az alaptörvény-módosítás nem sértené az uniós jogot. És ez igaz is. Nem sérti, ha beleírják. Az alkotmánymódosítás viszont nem is védi meg Magyarországot semmilyen kötelező érvényű uniós döntéstől.
Jogi szempont: Hiába cserél kereket a kormány, ha az ország traileren van
Valki László nemzetközi jogász szerint uniós jogi szempontból teljesen irreleváns, hogy a magyar országgyűlés alkotmánymódosításban rögzíti-e, hogy a parlament beleegyezése nélkül nem történhet meg külföldi állampolgárok letelepítése. Az uniós jog ugyanis mindig elsőbbséget élvez a magyar jogszabályokkal, köztük az alaptörvénnyel szemben is. Az Unió tehát elvben ma, az alkotmánymódosítás előtti világban is hozhat kötelező erejű döntést - ahogyan az tavaly szeptemberben is történt 1294 menedékkérő Magyarországra történő kötelező áttelepítéséről, bár ezt a döntést Budapest megtámadta az Európai Bíróságon. (A tavalyi döntést egyébként az igazságügyi és belügyminiszterek tanácsában minősített többségi szavazással hozták meg, Magyarország és három másik közép-európai állam ellenszavazata, valamint Finnország tartózkodása mellett. Tehát nem brüsszeli bürokraták, hanem a tagállamok miniszterei döntöttek.)
Ha Magyarország fel szeretné venni a kesztyűt Brüsszellel és vissza szeretné szerezni szuverenitásának egy részét, amiről a csatlakozással lemondott, elvben az alapszerződés menekültügyekre vonatkozó rendelkezéseinek módosítását is kezdeményezhetné. Ez azonban Valki László szerint tökéletesen reménytelen vállalkozás lenne alig hét évvel az alapszerződés lisszaboni módosítása után. Már azt is lehetetlen lenne elérni, hogy ez egyáltalán napirendre kerüljön, nemhogy a szükséges egyhangú döntés megszülessen.
A nemzetközi jogász szerint nem csak azért felesleges az alkotmánymódosítás, mert az uniós jog úgyis felül fogja azt írni, hanem azért is, mert az Európai Bizottság legújabb, nyári javaslatcsomagjában már nem szerepelnek kvóták. Ennek egyik oka egyes tagállamok politikai tiltakozása, a másik pedig a menekültek szándéka. Ők sem szeretnének ugyanis feltétlenül abban a tagállamban letelepedni, ahová a rendszer elhelyezné őket, tehát Magyarország helyett valószínűleg a legtöbben inkább Németországot vagy Svédországot választanák. Ezért most elsősorban a regisztrációs rendszerek fejlesztését (ujjlenyomatvétel) és például olyan ösztönzők kidolgozását sürgetik, hogy a menekültek a nekik felajánlott kedvezményekhez, támogatásokhoz csak egy meghatározott országban juthassanak hozzá.
A Jobbik nem sértődött meg, de kivár, az MSZP pedig belenget
Gulyás Gergely a keddi sajtótájékoztatón arról is beszélt, a Fidesz reméli, nagy többséggel fogadhatja majd el a parlament az alkotmány módosítását. Nagy többségről csak akkor beszélhetünk, ha sikerül megnyerni az ügynek az egyik nagyobb ellenzéki pártot. A Jobbik adná magát, hiszen már április beterjesztettek egy alkotmánymódosító javaslatot ugyanebben a témában, múlt hét hétfőn pedig újabb módosítót adtak be. Hivatalos álláspontjuk nincsen, hiszen megvárják, míg kiderül, mit is tartalmaz pontosan a Fidesz alkotmánymódosítása. Úgy tudjuk a tegnapi zsúrpubi 2.0 vita ellenére sem csinálnak presztízskérdést a szavazásból, csak emiatt még nem hátrálnának ki a Fidesz-módosítás mögül (igaz, hivatalosan még be sem álltak mögé). Arra viszont számítanak, hogy a kormánypárt módosítása eltér majd az övéktől, ami álláspontjuk szerint „minden kiskaput lezárna az Unió előtt”. Kiskapu viszont csak azért nem létezik, mert kerítés sincs, de erről a nemzetközi jogász véleménye kapcsán fentebb már írtunk.
Ha a Jobbik mégis találna legitim kifogást arra, miért nem támogatja az alkotmánymódosítást, még mindig szóba jöhet az MSZP. Hiszen Molnár Gyula egy hónappal ezelőtt még a hvg.hu-nak is azt mondta, a népszavazást bojkottáló baloldali párt kész támogatni a kormány kvótákról szóló javaslatát, ha lesz olyan. Márpedig most lesz. Igaz, most Nyakó István, az MSZP szóvivője a hvg.hu-nak megerősítette, hogy a Fidesz alaptörvény-módosító javaslatát, akármilyen is lesz az, nem fogják megszavazni.
