Áder János államfő kiírta a kvótanépszavazást október 2-ára – derült ki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján megjelent közleményből.

A KEH Sajtóigazgatóságának közleménye szerint az államfő az alaptörvény, a népszavazási kezdeményezésről, valamint a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései alapján – figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatára – döntött az országos népszavazás kitűzésének időpontjáról.

Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. A kormányfő indoklása szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet.

Orbán: Kvótanépszavazást kezdeményez a kormány

"Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" - rendkívüli sajtótájékoztatóan jelentette be szerdán Orbán Viktor, hogy a kormány népszavazást kezdeményez, és ezt a kérdést teszi fel. Egyben közölte, ha a Parlamentben döntenie kell, akkor nemet fog mondani a kvótára.

Az Országgyűlés május 10-én rendelte el az országos népszavazást, 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében.

A határozatot hárman megtámadták az Alkotmánybíróságon (Ab) – köztük legutóbb Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő –, azzal az indokkal, hogy a parlament az alaptörvénybe ütköző módon döntött, ezért kérték a határozat megsemmisítését. Az Ab június 21-én nem adott helyt a korábbi indítványoknak. Indoklása szerint nem alaptörvény-ellenes, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg, a házszabályt sem sértette a parlamenti eljárás, és az – indítványozók által hivatkozott – Európai Bizottság május 4-ei javaslataival összefüggésben sem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.

Az Ab ugyanaznap egy másik határozatában nem adott helyt Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének indítványának sem, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-ai kúriai döntést támadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Az Ab a visszautasítást főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta.

Szanyi Tibor július 4-én, a jogorvoslati határidő utolsó napján, alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hoz, ugyancsak a kúriai döntés miatt. Szerinte a népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket, emellett a költségvetést is érinti. Az ellenzéki politikus közölte, hogy ha az államfő a panasz elbírálása előtt kiírja a referendumot, akkor a strasbourgi testületekhez fordul.

A kormány a népszavazási ötletet egyből egy kampánnyal is megtolta, ennek keretében kerültek az utcára a közismert kék plakátok, amelyek arra buzdítottak, hogy üzenjünk Brüsszelnek. Ezek az interneten és a valóságban is új életre keltek.

Magas labda volt az "Üzenjünk Brüsszelnek" a mémgyárosoknak - ömlenek a népi variációk

Ismét sötétkéklenek a kormány kampányplakátjai a magyar utcákon. A menekültkvótás népszavazást beharangozó Üzenjünk Brüsszelnek felütés szinte provokálja, hogy a népművészek akcióba lendüljenek. Köztéren és számítógépen is készültek továbbgondolt változatok.