Székely László ombudsman azt mondta, az állami hiába teremtette meg a jogi kereteket az otthonszülés mellett, azt a tébének is támogatnia kellene, hogy valódi választási alternatíva lehessen.
Az alapvető jogok biztosa szerint az államnak meg kell teremtenie a valódi választás lehetőségét a kórházi és az otthonszülés között, ez ugyanis nem adott teljes mértékben a jelenlegi szabályozás szerint. Az ombudsman hivatala az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, Székely László egy civil szervezet beadványa alapján indított átfogó vizsgálatot és kért tájékoztatást az emberi erőforrások miniszterétől az otthonszüléssel kapcsolatban.
A panaszt benyújtó szervezet szerint az intézményen kívüli szülést szabályozó joganyag rendelkezései diszkriminatívak, a gyakorlat pedig sérti az emberi méltóságot, mivel a társadalombiztosítás nem támogatja az otthonszülést, így azzal csak a jómódú családok tudnak élni. Sérelmezték azt is, hogy az otthonszülés választásakor akadályba ütközik a szükséges anti-D vakcina térítésmentes felírása és kiváltása.
Székely László megállapította, az állam elvi szinten biztosította a választás lehetőségét az otthonszülés és az intézményi szülés között azzal, hogy megteremtette az otthonszülés jogi kereteit és megszüntette azokat a rendelkezéseket, amelyek az intézményen kívüli szülésben való közreműködést szabálysértésként szankcionálták, azonban a létrejött elvi lehetőség mégsem valódi alternatíva, mivel a társadalombiztosítás nem támogatja az otthonszülést. Ez sok szülőt megfoszthatott a választás konkrét lehetőségétől, emellett pedig így az állam nem teljesíti a várandós nők önrendelkezési jogának védelmével összefüggő kötelezettségeit.
Az alapjogi biztos szerint a jelenlegi finanszírozásban jelentkező megkülönböztetés önmagában nem önkényes és nem méltóságsértő, az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos teherbíró képességre hivatkozás ugyanis ésszerű indoknak tekinthető. Nem áll fenn az egyenlő bánásmód övetelményének sérelme, a jogegyenlőség talaján nem kényszeríthető ki az azonos mértékű társadalombiztosítási finanszírozás.
Székely László ugyanakkor kiemelte: a magánélet szabadságából és az emberi méltósághoz való jogból az következik, hogy az anyának joga van olyan jogi, illetve intézményi környezethez, amely a választást ténylegesen is lehetővé teszi. Az államnak meg kell teremtenie a várandós nő számára az érdemi választás lehetőségét, ehhez jogilag biztonságos környezetet, valódi alternatívát kell nyújtania és nem tántoríthat el indokolatlan adminisztratív és pénzügyi akadályokkal.
Az anti-D ellenanyag beszerzése, költségének megtérítése kapcsán a jelentés kitért arra, hogy kizárólag szülésznő végzettségű szakemberek hoztak létre az otthonszülést kísérő egészségügyi szolgáltatókat, ám őket a jogszabály nem jogosította fel vény kiállítására. Ezért a várandós nőknek "kerülőmódszerhez" kell folyamodniuk: nekik kell felíratniuk és kiváltaniuk a receptet. Az ombudsman szerint ez a gyakorlat az önrendelkezési jog mellett a jogbiztonság követelményét is sérti, az érintetteket jogszabálykerülésre ösztönözheti, valamint eltántoríthat az otthonszülés választásától.
Az alapvető jogok biztosa rámutatott arra, hogy a valós választás védelmében a szabályozás kiegészítésére, a méltányos módon történő támogatás megteremtésére van szükség, a jelenlegi gyakorlatban ugyanis sok az indokolatlan akadály, a jogi bizonytalanság. Felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy tekintse át a rendelet szabályait és fontolja meg, hogyan lehetne a méltányos társadalombiztosítási finanszírozás megteremtésével az otthonszülést valódi alternatívaként biztosítani. Kérte a minisztert, hogy gondolja át a jogi szabályozás felülvizsgálatának szükségességét és tegye lehetővé, hogy a várandós nők - függetlenül a szülés módjától - teljes társadalombiztosítási térítés mellett juthassanak hozzá az anti-D ellenanyaghoz.