Kimosta a talajvíz a csanádpalotai templom kriptáját, új helyre viszik a csontokat
Emberi és állati csontok úsznak a csanádpalotai templom kriptát elöntő talajvízben. Valószínűleg a templomalapító gróf és feleségének földi maradványairól van szó, valamint kedvenc lovuk csontjairól. A plébános szerint a talajvíz levonulása után összeszedik a csontokat, és egy másik helyre viszik azokat – írja a Délmagyarország.
A kripta a templom alatt található, néhány méterrel az oltár előtt van a lejárata, amit vaslemezzel zártak le, a miséken nem is lehet látni, mert pozdorjalemez és szőnyeg is takarja a nyílást.
A kripta lejárata nagyon szűk, csúszva vagy mászva lehet bejutni. Lent dohos szag és vaksötét van. A kántor beszámolója szerint a lejáró egy szűk folyosóra vezet, majd egy teremmé szélesedő rész következik.
Egy idős bácsi azt mesélte, hogy gyermekkorában, az 1920-as évek táján ő még látta a koporsókat. Üvegtetejük volt. Arra is emlékszik, hogy a női elhunyt ruhája halványkék volt. Az üveg később betört, vagy valakik betörték, a testek elporladtak – olvasható a cikkben.
Most úgy becsülik, hogy néhány napja még legalább 1 méter 80 centi magasan állt a víz a kriptában, de valamennyit már visszahúzódott. A lépcsőn és az áttetsző vízben is csontok vannak: emberi lábszárcsont és állkapocs, valamint feltehetőleg egy ló fogsora is.
Nincs egyértelmű bizonyíték arra, kik nyugszanak a kriptában. A szóbeszéd szerint gróf Galántai Fekete Györgyöt és utolsó feleségét, valamint egyikük kedvenc lovát temették oda. Fekete György aradi főispánként kezdeményezte a csanádpalotai templom építését, ami 1768-ban, kincstári pénzből valósult meg. A gróf Budán halt meg. Ezért vannak, akik úgy vélik, hogy ott temették el, nem Csanádpalotán.
Kasuba Róbert, a csanádpalotai gyülekezet plébánosa a lapnak azt mondta: ha visszahúzódik a talajvíz, összegyűjtik a csontokat. A földi maradványokat a templomban, a gyóntatószékek melletti részen helyezik el, ezúttal tényleg végső nyugalomba.