Egy nap, öt hír - amiről mindenki beszél: Merkel elleni akció volt-e az antifasiszta tüntetéssel kísért Kohl-Orbán találkozó?; Mennyit bukhatott az állam azon, hogy Schmidt Mária kormánybiztos családi cégével üzletelt?; Most akkor van vagy nincs korrupció az amerikai kitiltási botrány hátterében?; Miért vagyunk az unióban az utolsók közt nyelvtudásban?; Hogyan lehetséges ellopni egy halom laptopot a parlamentből?
- A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungon és balliberális Süddeutsche Zeitungon kívül gyakorlatilag nem akadt német lap, amely nem a kereszténydemokrata Angela Merkel, illetve menekültpolitikája elleni üzenetként értékelte – már előre is – Orbán Viktor miniszterelnök magánlátogatását Helmut Kohlnál, a német újraegyesítés CDU-s kancellárjánál. Néhány antifasiszta tüntető pedig felvonult Kohl ludswigshafen-oggersheimi házához, hogy tiltakozzon „Orbán Szögesdrót Viktor” ellen. Orbán Viktor a találkozó után először diplomatikusan annyit mondott, hogy a magyarok nevében megköszönte Kohlnak mindazt, amit Magyarországért tett. Kérte az újságírókat: ne „rángassák bele” az egykori kancellárt semmilyen aktuálpolitikai ügybe, „ő magasan fölöttünk áll, mai aktív politikusok fölött”. Ehhez képest Kohl és Orbán kiadott egy meglehetősen aktuálpolitikus közös nyilatkozatot a menekültkérdésről, amely egyebek közt kimondja: „Európa nem lehet a világban szükséget szenvedő emberek millióinak új hazája.” Orbán Viktor ugyanakkor a Bild című lapnak arról beszélt, hogy Magyarország kiáll Berlin mellett és további kezdeményezésekkel támogatja Merkel kancellárt, ilyen például a magyar kormányfő pár napja ismertett Schengen 2.0 nevű terve. És Merkel már reagált is a Kohl-Orbán találkozóra, amelyet hasznosnak és értékesnek nevezett.
- Azt már tavaly novemberben feltárta a hvg.hu, hogy Schmidt Mária kormánybiztos családi cége úgy vette meg az államtól a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) 5 százalékos részvénycsomagját, hogy más még csak ajánlatot sem tehetett rá. Aztán kiderült, hogy Schmidték cége annak tudatában hajtott az állami papírokra és növelte üzletrészét, hogy már folytak a tárgyalások a vállalat eladásáról. Legújabban pedig azt sikerült kinyomozni, hogy az állami vagyonkezelő pontosan tudta, hogy az ingatlanhasznosítással foglalkozó BIF Nyrt. akár 500 forintot is fizetne saját részvényeinek darabjáért, mégis Schmidték cégének adták el jóval kevesebbért, és így ezen az egyetlen szerződésen akár 160 milliót is bukhatott az állam.
- A 2014-es kitiltási botrányhoz kapcsolódó korrupciós ügy tárgyalásán tanúskodó Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke kijelentette, a vele szóba hozott személyek közül senkit nem ismer, azt sem tudja, hogyan megy a stratégiai megállapodások kötése, a kitiltási botrányról csak a sajtóból értesült. Heim tanúvallomásában nem tért ki arra az általa korábban már tagadott állításra, hogy ő is rajta volt az Amerikából kitiltottak hatos listáján. A pernek egyetlen vádlottja van, ő gyakorlatilag mindenre ugyanúgy emlékezett, mint a vele együtt tegnap meghallgatott tanú, kivéve az állítólagos korrupciós kíséletet, amelyet szerinte egy félreértés miatt értelmeznek úgy, ahogy.
- Nem véletlen, hogy az uniós felmérések rendre azt mutatják, hogy a magyarok csehül állnak az idegennyelv-tanulással, de igazából sokkal komolyabb gond van ezen a területen, mint hogy a különböző rangsorokban hátul kullogunk. Idehaza már majdnem tíz éve nem készült releváns felmérés a nyelvoktatás helyzetéről, holott annak hibáit nagyon sokan ismerik. Az állam sincs a helyzet magaslatán, csökkentette a iskolai óraszámot, és a középiskolai nyelvoktatás egyszerűen nem alkalmas arra, hogy az egyetemi felvételi követelményeknek megfelelő középfokú nyelvvizsgával bocsássa ki a diákokat.
- A nap bűnténye egy hihetetlen eset: fideszes képviselők laptopjait és más eszközöket loptak a parlamentből, illetve a képoviselői irodaházból, ahol mindenkit csak nemzetbiztonsági átvilágítás után alkalmazhatnak.
- A nap képét pedig azért mutatjuk meg, hogy kedvet csináljunk ehhez az online látásteszthez: