Nem fél a magányos sztrájkot hirdető zuglói informatika-tanárnő, bár Palkovics László államtitkár egy interjúban azt mondta, ki kell rúgni, ha nem osztályozza le a gyerekeket. A pedagógus a hvg.hu-nak azt mondta, egy gyerek sem fog megbukni az akciója miatt. A Klik szerint tárgyalni kell, nem sztrájkolni.
“Nyugodtan keressenek utánam, jó internetes kutatómunka lenne” - mondta a hvg.hu-nak Szalayné Tahy Zsuzsa, a Szent István Gimnázium informatika tanára, miután Palkovics László, oktatásért felelős államtitkár a Magyar Időknek adott interjújában azt mondta akciójáról, hogy „az látszik, hogy Pukli István után kell még valaki, akit fel lehet építeni, és úgy tűnik, hogy erre a tanárnőre esett a választás. Ebben az esetben az iskolaigazgatónak és a tankerületi igazgatónak kell eljárni, és meg kell szüntetni a jogviszonyát, mert a munkaköri leírásában szerepel, hogy értékelnie kell a gyerekeket. Ha nem teszi, fegyelmi vétséget követ el. Ahogy korábban már mondtam: a gyermek nem lehet játékszer ebben az ügyben.” A tanárnő erre úgy reagált, szeretné látni, hogy mit mond a munkaköri leírása arról, amikor kéthetente helyettesít egy informatika órán. Mint elmondta, nem fél akciójának következményeitől.
A tanárnő március elején hirdetett magányos sztrájkot, akcióját azzal indokolta, hogy évek óta nincs elég informatika szakos tanár, nincs megoldva a szakszerű helyettesítés és a jelenlegi óraszámok mellett lehetetlen a Nemzeti Alaptanterv (NAT) követelményeinek teljesítése. Korábbi Facebook-bejegyzésében azt írta: “Figyelmeztetés: 2016. március 15-től sztrájkolok. Formája: nem írok be egyetlen jegyet sem.”
„Ha valaki kiált, akkor helyettük is teszi”
Nem ez az első eset, hogy Szalayné szembement az oktatási rendszer irányítóival: három éve levelet írt Balog Zoltán Emmi-miniszternek az informatikaoktatás helyzete miatt, nemrég pedig a Kliket osztotta ki, miután a zuglói tankerület vezetője Pukli Istvánon, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatóján azt kérte számon, hogy mikor pótolják a pedagógustüntetés miatt elmaradt órákat.
Ennek ellenére nem fél attól, hogy Puklihoz hasonlóan megpróbálják majd lejáratni: "bízom a diákokban és a kollégáimban". A diákok többsége támogatja, voltak, akik a folyosón gratuláltak neki, amikor a Kliknek írt levélben állt ki a Teleki igazgatója mellett - meséli. Hozzátette, még mindig sokan félnek a tanárok közül, "de tudják, ha valaki kiált, akkor helyettük is teszi". A sztrájk bejelentése után sorra kapta a támogató hozzászólásokat jelenlegi és volt diákjaitól, valamint más tanároktól. “Büszkén lennék a kolléganőd, és csatlakoznék, mert az oktatásügy tönkreteszi gyerekeinket és pedagógusainkat” - írta egy kommentelő.
A Kliket is megkérdeztük, lesz-e következménye a tanárnő sztrájkjának. Válaszukban azt írták, “egy akciót sem támogatunk, ami a gyerekeket használja fel, a gyerekek tanulmányait veszélyezteti, vagy annak kárára megy. Megoldást a szakmai tárgyalások jelentenek.”
Mindenki ötöst fog kapni
Az, hogy a tanárnő nem írja be a jegyeket, nem jelenti azt, hogy a diákok meg fognak bukni. Egyrészt, ha már van elég jegyük, akkor azok alapján már le lehet őket zárni év végén, ha pedig nincs, akkor az osztályozó konferencián is adhatnak év végi jegyet a diákoknak. De - mivel nincs szakos tanár, aki értékelje a dolgozatokat - mindenki ötöst fog kapni.
Ha pedig arra kötelezik a tanárnőt, hogy beírja a jegyeket, akkor – ahogy Facebook-posztjában is írta – ő is vagy ötöst, vagy egyest fog adni a gyerekeknek. Elégtelent azonban csak akkor ad, ha az adott diák egész évben semmit sem csinált. Ilyen valószínűleg nem lesz, így megint csak az az eset lép életbe, hogy mindenki ötöst kap.
Kevés tanár, kevés óra
Szalayné elmondta, azért nyúlt ehhez az eszközhöz, mert nem tudná hitelesen értékelni a gyerekek munkáját: „az értékelés abszolút mérce szerint ilyen körülmények között erkölcstelen a diákkal szemben”, írja Facebook-posztjában. „Ez a sztrájknak egy olyan formája, amikor a munkáltató által nem biztosított feltétel kompenzálását tagadom meg. Köznapi példával: utasíthat-e a munkáltató bárkit arra, hogy jogosítvány nélkül vezessen?” – szemléltette a helyzetet.
Az utóbbi években ugyanis drasztikusan csökkent az informatikaórák aránya a Nemzeti Alaptanterven belül, de a tananyag mennyisége nem: míg 2008-ban még az órák minimum 6, 2012-ben már csak az órák 4 százalékát lehetett informatikaoktatással tölteni, ami a kerettantervek (erkölcstan, hittan stb.) bevezetésével tovább csökkent, így gyakorlatilag megfeleződött az óraszám. Vagyis a 2008-as állapothoz képest harmadannyi időben kéne ugyanazt a tananyagot megtanítani a gyerekeknek, ami lehetetlen.
Ehhez jön még, hogy nincs elég szakos tanár az órák megtartására. A tanárnő két iskolában több mint száz diákot tanít párhuzamosan, az egyik helyen részmunkaidőben, egy másik fővárosi gimnáziumban pedig óraadó, mert az ottani informatikatanár hosszabb ideje betegeskedik, és nem tudták házon belül pótolni.
Jól jellemzi a kaotikus helyzetet, hogy az egyik iskolában abban az órában kellene fakultációt tartania, amikor a másik iskolában helyettesít. „A 12-es fakultációs csoportot most vettem át, ők mostantól több részletben, részben a 7-es kiegészítő órára, részben a 11-es fakultációs csoportomba fognak járni, így készülnek az érettségire.”
Nagyon kellemetlen lenne a kormánynak
Gyakorlati hatása a sztrájknak ugyan nemigen lesz, de legalább kiderül, hogy mennyire hiteles az iskolákban kapott érdemjegy és a bizonyítvány, magyarázta Szalayné. “Az akciómmal be tudom bizonyítani, hogy a sztrájk idejére előírt felügyelet és oktatás mellett is lehet sztrájkolni.”
Ha viszont egész tantestületek tagadják meg az (esetenként alap nélküli) osztályozást, annak már nagyon komoly hatása lenne, hiszen az osztályozó konferenciák elmaradása miatt csak az érettségi után derülne ki, hogy valaki egyáltalán jogosult-e érettségizni. „Hosszúra nyúló határozatlan idejű sztrájk esetén a felvételi rendszer sem tudna időben elindulni, ami már nagyon kellemetlen lenne a kormánynak. A károkat viszont gyorsan minimalizálni lehetne a sztrájk végén” – véli Szalayné.
