A kormánypártok és a Jobbik egyeztet a kormánnyal arról, hogy ki, miről, hogyan fog népszavazni a menekültkvóták ügyében. Kósa Lajos szerint a kötelező betelepítési kvóta nem a menekültekről, hanem egy eljárásról szól, ezért nem alaptörvény-ellenes erről szavazni.
Egyeztetnek a parlamenti frakciók a kötelező betelepítési kvótáról pénteken, az ötpártinak tervezett találkozón a kormány mellett a Fidesz, a KDNP és a Jobbik vesz részt.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a megbeszélés előtt a népszavazás körülményeinek tisztázásával indokolta az egyeztetés összehívását.
Az alaptörvény módosításának szükségességét firtató kérdésre kifejtette: a menekültekről nem lehetne népszavazást tartani, mert nemzetközi jogszabályok vonatkoznak rájuk, a kötelező betelepítési kvóta azonban nem róluk, hanem egy eljárásról szól. Kósa szavai szerint a referendum egyszerre szól a kvótáról és az európai demokráciáról. A kormánypárti politikus utóbbit azzal magyarázta: az unió jogalkotó szervei olyan jogkörben hoznak döntést, amit nem adott át nekik senki.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője úgy értékelt: a népszavazásnak a jövő generációi szempontjából is van tétje, mégpedig az, hogy milyen ország lesz Magyarország. Szakmai kérdésnek tartotta az esetleges alaptörvény-módosítást, szavai szerint ezt meg kell vitatni.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője azt mondta: bízik benne, hogy a kormánypártok is nemzeti ügyként kezelik a problémát. Megjegyezte: nem gondolja, hogy az alaptörvény módosítása nélkül végre lehetne hajtani a népszavazást. Szerinte ügyes diplomáciával és külpolitikával Magyarország példát mutathat más tagállamoknak, és "lavinát indíthat el".
A tanácskozáson Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Héjj Dávid, a miniszterelnök feladatkörébe tartozó ügyekben szükséges társadalmi és kormányzati egyeztetéseket koordináló miniszterelnöki biztos képviseli a kormányt.
Az MSZP és az LMP országgyűlési frakciója nem képviselteti magát az egyeztetésen.
