Orbán Viktor háttérhatalmakat vizionált a pedagógusok elégedetlenkedése mögött, de ez nem kivételes eset, hanem az orbáni kommunikáció és hatalomgyakorlás visszatérő eleme. Megnéztük, mikor, kitől és miért félt a miniszterelnök az elmúlt években.
„Lássuk be, nem életszerű, hogy egy szép reggel Miskolcon Pilz Olivér felkel, rájön, hogy rendkívül elégedetlen, és elkezd levelet írni, tiltakozni.” Orbán Viktor állítólag ezzel a – később letagadott – mondattal próbálta bagatellizálni a Fidesz-frakció előtt a pedagógusok alulról szerveződő akcióját, amely a hétvégén megtöltötte a Kossuth teret tüntetőkkel.
Ha nem is hangzott el így, a korábbi összeesküvés-elméletei miatt bőven hihető, hogy Magyarország miniszterelnöke inkább konteókat gyárt, mint hogy szembenézzen egy adott intézkedése teljes kudarcával. Órákkal a fenti eset előtt minősített például Orbán egy pár hónapja teljesen nyilvános uniós elképzelést (miszerint egyes EU-tagállamok önként átvennének 4-500 ezer menekültet abból a 2,7 millióból, akik jelenleg Törökországban tartózkodnak) titkos német–török paktumnak.
Orbán jó ideje küzd démonaival, mindig megtalálja az aktuális főgonoszt, ármánykodó erőt, aki az épp aktuális politikai problémahalmaznak a valódi okozója. Egy biztos, sohasem a kormány a hibás, a kritikák megalapozottságáról szó sem esik, mindig áll valaki a háttérben. Lássuk csak, az elmúlt tíz évben hol és milyen alakban bukkantak fel a békaemberek és Dániel Zoltán megtestesítői!
A baloldal a hibás!
2005: Orbán egy évvel a választások előtt bedobja az identitásbombát, és a Tusványosi Szabadegyetemen kijelenti, hogy a magyarországi baloldal, amikor csak tehette, rárontott nemzetére.
A titkosszolgálatok ármánykodnak
2006: a tévészékházi ostrom után is úgy nyilatkozik, "meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy mindaz, ami az elmúlt napokban történt, az egy előre megtervezett, a kormány által generált titkosszolgálati akció, vagy annak része-e". Az ellenzéki Fidesz felül az őszödi beszéd keltette méretes hullámokra.
Le az offshore lovagokkal!
2010: Orbán Viktor nem szeretné, hogy a jegybank homokszem legyen a kormány gazdaságpolitikájának gépezetében, ezért nyomást gyakorol Simor Andrásra, hogy lemondjon. Ennek része az offshore lovagozás: Orbán közvetlenül a választási győzelme után össztüzet zúdított Simorra, mondván: „a jegybank nem lehet offshore lovagok szálláshelye”. (A jegybankelnök külföldön szerzett jövedelmét nem hozta haza.) Később kiderül, a kormány letelepedési kötvényeit több offshore cég is árulja – ekkor már nincs velük baj.
Abcúg, IMF!
2012: A kormány épp túlélt egy devizaválságot, és az IMF-hitel megkötéséről kéne dönteni. Orbánék hezitálnak, mivel a hitelmegállapodás biztonsági okokból jól jönne, de tartanak attól, hogy az IMF diktálná a feltéteket. Folynak a tárgyalások és a sajtócsatározások, a szervezettel tárgyaló Varga Mihály október 23-hoz annyit fűz hozzá, hogy „ismét idegen erők szorításába kerültünk, ismét távoli érdek hozta fejünkre a bajt”. És persze ebben az évben születnek a „Mit várunk az IMF-től? – Tiszteletet, bizalmat. – Nem adjuk fel Magyarország függetlenségét”-plakátok.
A liberalizmus maga a métely
2014: Tusványoson Orbán megint belehúz: híres "illiberális" beszédében ideológiai, politikai filozófiai szintre emelte a bűnbakkeresést. A liberális demokrácia által szervezett államok megbuknak, az illiberálisok gyorsan emelkednek felfelé, mondja. Hozzátéve: "A társadalom liberális megértésével szakítanunk kell". Az illiberális demokrácia kifejezést budapesti látogatásán Angela Merkel is képtelen értelmezni.
Ebben a beszédben egyébként több ellenséget is felmutatott Orbán: az eurokratákat, akik Brüsszelből kapva a fizetésüket az átlagbürokraták pénzének a többszörösét viszik haza (érvelése meg is ágyazott a hazai uniós intézményrendszer bedózerolásának), valamint a civileket, akik szintén "külföldiek által fizetett politikai aktivisták" (neki is ment a kormány a Norvég Civil Alap által támogatott civil szervezeteknek).
Európai baloldal és radikális amerikai demokraták
2015: A menekültválság tetőpontján Orbán egy tudatos, baloldalinak mondható szellemi konstrukció megvalósítóit vélte belelátni a háttérbe, még Lázár János is arról beszélt, hogy a menekültek egyenhátizsákot és egyenútmutatót kapnak, ami nem lehet véletlen (a menekültkérdésre ráépülő iparág üzemi sajátosságai nem szolgáltattak elégséges politikai magyarázatot). Ez a baloldali szellemi konkstrukció a nemzetállamokat akarja "zárójelbe tenni", mondta Orbán, ami ellen fel kell lépni. A Die Weltwochének adott 2015. november 12-i interjújában Orbán az európai baloldalt és a radikális amerikai demokratákat látta a háttérben áskálódni.
Az iszlám a legnagyobb veszély
2015: Bár „tiszteli az iszlámot”, Orbán szerint belátható jövőben többségben lesznek a muszlimok Európában, és ha Európa megengedi a kultúrák versengését, akkor a keresztények fognak veszíteni, nyilatkozta tavaly szeptemberben a Bildnek.
Egy hónapra rá nemhogy finomodott volna álláspontja, csak ráerősített a Focus magazinban az eddigiekre: "az iszlám soha nem volt Európa része, hanem bejött ide", és szellemi értelemben nem tartozik Európához, egy másmilyen életformáról van szó. Erre a nyilatkozatra hivatkozva ítélte el a bosnyák főmufti Orbánt, akit meglepett a lépés.
A „migránsokat” segítők és Soros György
2015: A menekültválság idején Orbán az mondta a Parlamentben, hogy a kormány támogatja a menekültsegítő civileket. Azok (pl. Migration Aid) ezt tagadták, mire a Fidesz nyilvánvalóvá tette, hogy nem rájuk gondolt, hogy is gondolt volna, „a saját bevallása szerint is 2015 júniusában indult Migration Aid nevű Facebook-csoport nem tartozik, átláthatatlansága miatt nem is tartozhat a közpénzzel támogatottak közé. A politikai aktivitású szervezet tüntetések szervezésével kapcsolatos és egyéb kiadásait Soros György nagylelkű támogatása minden bizonnyal nagy részben fedezi."
És mindez mi miatt?
Arra a kérdésre, hogy Orbán miért teremt bűnbakokat, egy tavalyi, Bibó-kollégiumban zajlott beszélgetésből megközelítőleg helyes választ kapunk. A diákok előtt többek között arról is beszélt, hogyan kell viselkednie egy jó vezetőnek. "Ha kint állok a mezőn egy nagy karddal a kezemben, és rám jönnek hárman, akkor nem moralizálok, nem okoskodom, egy feladat van, hogy azt a hármat le kell kaszabolni."
Ennek, mármint az ellenségképben gondolkodásnak vannak geopolitikai okai is, "a románok több mint kétszer annyian vannak, mint mi. A szlávok, ha összefognak ellenünk, jóval többen vannak. Ha megindulnak délről a félholdasok, akkor baj van, ha a németek indulnak meg, akkor is baj van, és ha az oroszok átjutnak a Kárpátokon, akkor abból is baj van." És vannak hatalomtechnikai okai is: "ha mindenki összeáll egy táborba, és nem tudod megszervezni a saját ellenerődet, akkor letaposnak. Ez harc, és pontosan tudod, hogy rálépnek a mellkasodra. És akkor neked valahogy hozni kell a nemzeti konzultációt, tömeggyűléseket, valamit be kell hoznod a nép oldaláról, amit fel tudsz mutatni a szövetkezés ellen."
Lehet, hogy oktatásügyben vagy a terrorrveszéllyel összekötött alkotmánymódosítás miatt OÖrbán megint behoz egy konzultációt. És úgy tűnik, amíg ő van, mindig lesz valaki a másik oldal mögött. És nem csak a tábla.
