Átlépte a tízezret a miskolci Herman Ottó Gimnázium tiltakozó akcióját támogató magánszemélyek száma, és a támogató szervezetek – iskolák, óvodák, mutatóban egy-egy szakszervezet – is százan vannak már.
A Pipacsvirág Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola volt a 99. csoport, amely csatlakozott a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelében leírtakhoz a Tanítanék.com oldalon. Mint írták, a telki iskola titkos szavazáson, abszolút többséggel döntött a csatlakozásról.
Hétfőn este fél 6 körül a századik csatlakozó intézmény is meglett, mégpedig a Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola jelentkezésével. A Pest megyei település iskolájában a tantestület 31 tagja jelezte, hogy támogatja a miskolci kezdeményezést.
Közben a támogató magánszemélyek száma már 10 200 fölött jár.
Elkeserítőnek és kiábrándítóan színvonaltalannak tartom az ún. kísérleti tankönyveket, amelyek pl. az általános iskolai történelem tanításakor „végigvágtatnak” a tananyagon, és ha tartani akarjuk a tempót, pont a lényeg vész el: nincsenek igazi történetek, nincsenek kalandok, alig van lehetőség színesíteni a témákat. A korábbi években 3-4-5 órányi téma egyetlen leckébe van sűrítve. Vagy haladsz tovább, vagy jön a szakfelügyelő (természetesen jobbító, segítő szándékkal...), aztán magyarázkodhatsz...
– írta egyikük.
Mint arról beszámoltunk, év elején a miskolci gimnázium teljes tantestülete ragadott tollat, hogy a közoktatás lesújtó helyzete ellen tiltakozzon. Korábban ugyanis hiába juttatták el észrevételeiket az oktatásirányítókhoz, semmiféle választ nem kaptak.
Mint írták, az állandóan sikerként emlegetett pedagógus-béremelések csak a korábban beígértek elhúzódó betartását jelentik. Ráadásul közben megemelték a kötelező óraszámot, megszüntették a pótlékok túlnyomó többségét is – állt a levélben.
Emellett, mint a levélből kiderült, „az egész oktatási rendszert látjuk most már veszélyben! Kaotikussá vált minden! Bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban. S az, hogy vannak még jól működő iskolák, jól megtartott órák, versenyeredmények, sikeres érettségik és felvételik, kizárólag a tanárok lelkiismeretességének köszönhető – merthogy nem a környezeti hatásoknak és az oktatáspolitika tevékenységének, az biztos!”
