A Tempus Közalapítvány kezeli és osztja szét a hazai felsőoktatási intézmények között a hallgatóik után járó Erasmus+ ösztöndíjat, az összeget a külföldi beiratkozás és egyéb adminisztrációs körök után kell folyósítaniuk a hallgatók felé az egyetemeknek. Az alapítvány múlt heti döntése alapján 21 európai államba induló hallgatók számára 50-100 euróval megemelik az ösztöndíjukat. A program célja, hogy növelje a felsőoktatási intézmények között átjárhatóságot, segítse a hallgatók külföldi tapasztalatszerzését és európai integrációját, valamint a tapasztalatcsere útján a tudományos munka fejlesztésére is törekszik az EU.

Száz euróval emelkedik a Bulgáriába, Lengyelországba, Máltába, Romániába, Szlovákiába és a balti országokba utazók ösztöndíja, így 400 eurós havi ösztöndíjat kaphatnak a hallgatók, 500 eurót a szakmai gyakorlatot végzők - írja az Eurológus. Más tagállamokban 50 euróval nő az ösztöndíj, így a legnépszerűbbnek számító Németország mellett további 12 országban is. A legköltségesebb országokban az Európai Bizottság egy 500 eurós hallgatói, és egy 600 eurós szakmai gyakorlati plafont szabott meg, így ennél többre nem számíthatnák például a Franciaországba vagy Nagy Britanniába vágyó hallgatók.

A portál azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az ösztöndíj a legnépszerűbb és legjobb képzést nyújtó országokban általában a kollégiumi szállásra elegendő, Németországban is 200-400 euró között változnak a kollégiumi szállások, valamint 500 euróig is felmehetnek havonta a másokkal közösen bérelt albérletárak. A belgiumi Leuvenben azonban 600-900 euró egy hallgató havi költsége, ebből 300 a kollégiumi szállás. Jól érzékelhető tehát, hogy a program által biztosított összeg igencsak karcsú arra, hogy az adott hónapban kijöjjön egy magyar hallgató a pénzéből, így vagy dolgoznia kell egyetem mellett, vagy a családja vállalja át a költségeket. Sokkal jobban megéri tehát az EU keleti országaiban tanulni, ahol lényegesen alacsonyabbak a költségek, azonban az oktatás színvonala is meglehetősen eltérő.

Tempus Közalapítvány

Annak is megvan a kockázata, hogy az albérletpiacon átverik a hallgatókat, még az erasmusos hallgatóknak készült angol nyelvű Facebook csoportokban is sok a rosszindulatú hirdetés - írja a portál. Aki nem rendelkezik a célország nyelvismeretével, annak különösen figyelnie kell, mert a legjobb szállás ajánlatokról könnyen lemaradhat.

A legnagyobb probléma, hogy nem csak kevés a pénz, de nem ritka, hogy a magyar hallgatók csak hatalmas késéssel kapják meg az összeget - írja az Átlátszó Oktatás. Egy hallgató tapasztalata szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem csak a hollandiai félévének megkezdését követő második hónap végén, hosszú levelezés és bonyodalmak után utalta el az ösztöndíjat, hasonló történt hallgatótársaival is. Arra számítottak a hallgatók, hogy az utazási költségek és az lakhatásuk első havidíját még nekik kell állniuk, azonban már a harmadik hónap fizetése vált esedékessé, mikor az egyetem végre elutalta az összeget - ráadásul az egyetem eltérő magyarázattal szolgált a késéről, többször azt ígérték, hogy hamarosan utalják a pénzt. Mindaddig a hallgatók családja állta a költségeket - ha tudta -, illetve elképesztő spórolásba fogtak. Olyan helyzet is előállt, hogy a mindössze pár hónapos külföldi ismerettségei ajánlották fel a hallgatóknak, hogy kisegítik őket pénzzel, amíg az egyetem nem utal.

Az ELTE hallgatóinak nehézségeit az is fokozza, hogy kiutazásukkor még nem tudják, hogy pontosan mekkora összegre számíthatnak ösztöndíjként - a Tempus által megszabott összegek a felső plafont jelentik -, általában a már visszatért hallgatóktól tudják meg, hogy mekkora támogatást kaptak. Ennek oka abban rejtőzhet, hogy az egyetem valószínűleg úgy próbálja meg egyszerűsíteni az adminisztrációt, hogy a támogatási szerződés aláírásakor az összeget üresen kell hagynia a hallgatónak, azt az egyetem később írja be, meglehet csak akkor, mikor már elutazott a hallgató.