„Még sohasem volt ennyire erős az az érzésem, hogy az európai integráció nemhogy nem halad, de visszafejlődik”, nem először kongatta meg a vészharangokat Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki kedden újságírók előtt beszélt a menekültkérdésről egy európai parlamenti sajtószemináriumon.

Schulz drámai képet festett a nemzeti utat járó, nemzeti választ adó, az európai szolidaritást csak félszívvel vállaló országokról, akik csak elvesznek, de semmit nem akarnak adni. Szavai hallatán visszacsengtek az ezt megelőzően Balczó Zoltán jobbikos EU-képviselőtől hallottak, aki kérdésre úgy válaszolt, Magyarországnak egyáltalán nem kéne részt vennie egy esetleges szíriai hadműveletben, mivel „nincs felelősségünk” a kialakult helyzetben.

AFP / Patrick Hertzog

A magukat minden feladat alól kivonó, Európától elforduló országok gyengíteni akarják az európai kohéziót, hiszen „az unió annyira erős, amennyire a tagállamok azt megengedik neki”, mondta Schulz. A politika rájátszik a félelmekre, és bűnbakokat gyárt, ami oda vezet, hogy például az EU válik egy ilyen bűnbakká.

Amikor egy újságíró Európát vádolta azért, mert a muzulmánok integrációja sikertelen volt, Schulz visszakérdezett: Ki az az Európa? Az integráció sikere vagy kudarca a tagállamok felelőssége, a párizsi külvárosok állapotaiért nem szabad az EU-t kárhoztatni. Épp ellenkezőleg: az lenne a jó, ha a tagállamok is úgy látnák, közös segítséggel kéne kezelni ezt a problémát – akkor az EU-nak lenne felhatalmazása közbeavatkoznia.

Bűnbakok és valós hibák

A bűnbakkeresés Balczónál szintén tetten érhető volt, amikor az Európa ellen szervezett háborút folytató – közelebbről meg nem nevezett – elkövetőkről beszélt, akik menekülthullámmal árasztják el a kontinenst. A jobbikos képviselő nem felejtette el megemlíteni a hamis toleranciamítoszt, az integrálhatatlan iszlámot, bár a hvg.hu kérdésére elismerte, hogy ebben a kérdésben a terület kutatói lennének igazán illetékesek. „Lehetőleg meg kéne állítani, hogy Európába érkezzenek arab, iszlám országokból", bökte ki végül, majd azt is hozzátette, "a kvótarendszerben a németek biztos ügyelnek majd arra, hogy kicsemegézzék a képzettebb menekülteket”.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője szerint hamis az a megközelítés, hogy jobb lenne, ha nem lenne bevándorlás, és az is, hogy a menekültügy zavart bele az amúgy stabil EU-s fejlődésbe. Szerinte az EU-val súlyos gondok vannak 2008 óta, rossz, megszorításokban gondolkodó válaszok születtek például Görögország problémáira, és csökken az EU politikai támogatása.

A kohéziós politika Jávor szerint nem működik, a németek profitálnak a perifériás piacokon, majd számon kérik az egyensúlytalanságokat. Eközben az EU bővítésére az intézményrendszer nem volt felkészülve, túl sok a konfliktus, a széttartó érdek. Orbán Viktor ezen a színtéren fontos politikus lett, „amennyiben egy díszebéden fontos figura az, aki odatojik az asztal közepére”. Már alapértékekben is politikai feszültségek vannak, mint a környezetvédelem, mondja Jávor, a korrupció is egyre nő. Az EU magállamaiban lassan megerősödik az a vélekedés, hogy miért is kéne finanszíroznia az uniónak ezeket a perifériás államokat?

MTI / Krizsán Csaba

Ezért félő, hogy 2020 után megcsappannak a kohéziós és strukturális felzárkóztatási források (a hvg.hu-nak nyilatkozó fejlesztési szakértők, polgármesterek szerint ez amúgy az EU fejlesztési logikájából következően is így lesz). Így ha már Orbánt nem finanszírozza az EU, a tagság csak púp marad a hátán, a magországokban pedig elterjedhet a többsebességes Európa elképzelése, miután egyre kevesebben hiszik el, hogy a periféria, például Magyarország közös megoldásban gondolkodik.

A Frontex keze meg van kötve

A sajtószeminárium résztvevői meghallgathattak egy előadást, amit az EU külső határőrizeti szerve, Frontex szóvivője tartott. Elmondta, a Frontex keze annyiban meg van kötve, hogy csak a tagállamok által felajánlott emberi, eszközbeli erőforrásokat tudja felhasználni. Ezért sem tud Görögországba küldeni 775 határőrizeti szakembert, csak 350-et, mert ennyit tudtak összedobni a tagállamok. Visszaemlékezhetünk: az Orbán-kormány mennyit hangoztatta, hogy a görög partokat, a külső schengeni határt EU-s összefogással kell megvédeni – Magyarország eddig négy embert küldött a Frontex felhívására.

Feladat van bőven: a konkrét tengeri mentés után a regisztráció során a szakembereknek azt is el kell döntenie, hogy az érkezők dokumentumai valódiak-e (Törökországban a hamisítók nagyüzemben gyártják a papírokat). Az intézkedéseket korlátozza, hogy a Frontex harmadik országban nem kezdeményezhet műveletet (most Szerbiában ennek lenne aktualitása), és nem kezelhet személyes adatot. Bár itthon sokat hallottunk róla, a Frontex szerint ritka, hogy a menekültek megtagadják az ujjlenyomatvételt.

A Fidesz Deli Andor EP-képviselőt küldte el a sajtóbeszélgetésre, aki érdemben nem tett hozzá semmit a menekülttémához, mindösszesen Szerbia EU-felvételének ügyét taglalta.

Legszélesebb együttműködés kell

Martin Schulz végül így vont mérleget: ha Európa összefog, a 27 tagállam kialakíthat egy olyan rendszert, amely fel tud készülni egy, a realitásokat látva jövőben is folytatódó menekültforgalomra. Ennek részei lennének a hotspotok, a kötelező kvóták, a regisztráció. A menekültek nem válogathatnak, hogy melyik országba szeretnének kerülni, de az országoknak is javítaniuk kell a menekültügyi infrastruktúrát, ha szükséges. „A világ bonyolultabb annál, hogy tündérmeséket mondjunk”, mondta Schulz.

Mini-Schengen szerinte nem fog bekövetkezni, a határlezárások pedig sajnálatosak, ám a rendes közösségi válasz hiányára adott logikus válaszok. Az EU szerinte csak a legszélesebb együttműködéssel tudja megoldani ezt a helyzetet.