A kormány a szeptemberben kihirdetett migrációs válsághelyzetet továbbra is fenntartja, miközben annak feltételei már régen nem állnak fenn, a kormány ezzel viszont mulasztásos törvénysértést követ el a Helsinki Bizottság szerint.
Minimum mulasztásos törvénysértést követ el a kormány azzal, hogy annak ellenére tartja fent a korábban elrendelt migránsügyi válsághelyzetet, hogy annak feltételei nem is állnak már fenn - írja oldalán a Helsinki Bizottság jogvédő szervezet.
Szeptember közepén a kormány menekültügyi válsághelyzetet hirdetett ki öt megyében (előbb Csongrád, Bács-Kiskun, aztán Baranya, Somogy és Zala megyében is). A menedékjogi törvény módosítása révén kimondták, hogy akkor rendelhető el tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, ha a menedékkérők száma egy hónap átlagában maghaladja a napi ötszáz főt, két egymás követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt. Illetve akkor, ha a tranzitzónákban egy hónap átlagában napi ezer főnél többen tartózkodnak, két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy egy hét átlagában a napi kétezer főt. Akkor is kihirdethető a válsághelyzet, ha bármilyen migrációs helyzettel összefüggő esemény veszélyezteti egy település közbiztonságát.
A helsinkisek szerint viszont október 17. óta, vagyis a horvát határon bevezetett határzár óta ennek egyik feltétele sem áll fenn. Menedékkérők már nincsenek, a tranzitzónákban sem, és semmilyen esemény nem veszélyezteti egyik település közbiztonságát sem - írják. A válsághelyzetet tehát vissza kellett volna már vonni, illetve mivel a kormányrendelet a belügyminisztert arra kötelezi, hogy tájékoztassa a kormányt az éppen aktuális válsághelyzet indokáról, ez a tájékoztatás nem szólhatott elvileg másról, mint arról, hogy a válsághelyzet már megalapozatlan - áll a Helsinki cikkében.
