Minden eddiginél átfogóbb kereskedelmi megállapodást kötne az EU az USA-val: a hvg.hu-nak rendelkezésre álló, kiszivárogtatott külügyminisztériumi háttéranyag óvatosságra inti a hazai diplomácia irányítóit. Egy sor tárgyalási pont hátrányosan érintheti Magyarországot, ezekre nagyon oda kell figyelni, vagy ragaszkodni kell a témák tárgyalásokból való kizárására. A cikk a berlini Correctiv oknyomozó portállal való együttműködésben született.
“Magyarország a kezdetektől támogatja a megállapodás (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, TTIP – a szerk.) megkötését, melyet történelmi jelentőségűnek tart, de nem sietteti a tárgyalásokat, mert tudatában van annak, hogy “a gazdasági szereplők számára a legjelentősebb hozadékot kínáló elemek kitárgyalása időigényes” – áll a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KüKüm) idén februárban kelt háttéranyagában, mely a parlamenti vitanap elé készült.
Ez a diplomácia nyelvén elég erős felkiáltójelet jelent, amit a vezetői összefoglalóban olyan szófordulatok is aláhúznak, mint hogy "kiegyensúlyozott megállapodásra” van szükség, amely lehetővé teszi, hogy “a kereskedelmi és foglalkoztatási hatásokból minden EU tagállam és minden európai gazdasági szektor (kiemelés tőlünk – a szerk.) méltányosan részesüljön”. Vagyis, hogy fennáll a veszély, ha nem vigyázunk, Magyarország számára nagyobbak lesznek a hátrányok, mint az előnyök.
Ködszurkálás a homályban
Egyébként nem csoda, hogy a tárca szakértői ilyen óvatosan fogalmaznak: a hvg.hu múlt szerdán közölte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2013-as elemzését az EU–USA szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) magyar gazdaságra és társadalomra gyakorolt várható hatásáról. Ebben a szakpolitikai vitaanyagban az esetleges előnyök mellett részletesen megjelennek azok az “érzékenységek” (kockázatok), melyek egy negatív tárgyalási szcenárió esetén komoly hátrányokat okozhatnának Magyarország számára gazdasági és társadalmi szempontból.
A dokumentumot a kormány először a keltezéstől számított 10 évre “nem nyilvános”-sá tette, de ez a minősítés a minisztérium tájékoztatása értelmében időközben elvesztette aktualitását – a kabinet az anyagot ennek ellenére mégsem tette közzé, pedig legkevesebb az érintett szektorokban tudni kellene, hogy a világ eddigi legátfogóbb kereskedelmi tárgyalássorozatának mi a tétje.
Ugyanakkor arra a - szintén nem a nyilvánosság számára készült - külügyminisztériumi háttéranyag is figyelmeztet, hogy a megállapodás hatását nehéz megjósolni, mert még azt sem tudni, mi áll majd pontosan a szövegben. „Az elemzések feltételezéseken alapulnak, megbízhatóságuk annak függvénye, hogy milyen pontosan anticipálják (előlegezik meg – a szerk.) a TTIP tartalmát és azt, hogy a gazdasági szereplők mennyire használják ki a teremtett lehetőségeket”, jegyzi meg a KüKüM háttéranyaga.
| Olvasóterem a kiválasztottaknak |
| A tárgyalások követését és a hivatalból eljáró apparátus belső egyeztetéseinek a lefolytatását gátolja, hogy az USA nem engedi az általuk jegyzett tárgyalási anyagok (pl. tárgyalási javaslatok, piacnyitási ajánlatok) uniós tagországokkal való megosztását, mondván, ezeket még a Kongresszus sem ismerheti meg. “Jelenleg a tagországok a Bizottság által fenntartott olvasószobában tekinthetnek be kisszámú tárgyalási szövegbe, (...) és ez nem kielégítő az információk elemzése szempontjából”, áll a háttéranyagban. |
Magyar fenntartások
Mint ahogy a Századvég rámutatott, a kormányközeli tanácsadó elemzése szerint a piacnyitás a mezőgazdaság területén belül a tőke- és baromfihús-feldolgozók, a kukoricatermelők és az abból származó termékek (például bioetanol és izoglükóz) gyártói, valamint a lédig borok termelői számára lehet különösen kockázatos. De új helyzethez való alkalmazkodás, amit a szabadkereskedelmi megállapodás teremt, általában is megviselheti az olyan kevésbé fejlett európai országokat, mint Magyarország (munkahelyek veszhetnek el, főként az elektronikai ipar területén).
A gazdaságdiplomáciánk ezekre az érzékenységekre próbált reagálni. A Külügyminisztérium háttéranyagának megfogalmazása szerint “elértük, hogy legfontosabb agrárérzékenységeink (csemegekukorica, baromfi, sertés és marhahús) esetében az EU nem irányoz elő teljes vámlebontást”. Magyarán: mennyiségileg behatárolják, hogy ezekből a termékekből mekkora lehetne az európai import. Az “ipari érzékenységeink” esetében a fokozatosság elvét követik: vámlebontási menetrenddel adnának "megfelelő időt a hazai iparnak az alkalmazkodásra (pl. egyes alumíniumtermékek, kerékpárok)”. A KüKüm anyaga szerint a vámlebontás hatását időben szétterítő összes kiigazítás több mint 10 százaléka magyar kérést tükröz. Ezek a megoldások nem teljesen újkeletűek, az EU és Kanada közötti megállapodástervezetben is ugyanúgy megjelentek. (A külügyminisztériumi háttéranyag első fele részletes elemzést közöl azokról a két- és többoldalú tárgyalásokról, melyeket nemzetállamok, régiók, gazdasági térségek folytatnak egymással kereskedelmi kapcsolataik liberalizálására. Ezek közül a legfontosabb minta a TTIP szempontjából az EU és Kanada közötti Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA), melynek a tárgyalási szakasza tavaly lezárult, aláírása 2016-ban várható – szerk.)
Mit zárjunk ki?Komoly magyar fenntartások vannak azzal kapcsolatban is, hogy mi mindenre terjedjen ki a szabadkereskedelmi megállapodás Az egyik legfontosabb, hogy szeretnénk elkerülni, hogy a TTIP hatálya a beruházásvédelem területén belül a külföldi beruházók és államok közötti speciális vitarendezési eljárásra (ISDS) is kiterjedjen. Ennek keretében külön kijelölt választottbíróságok előtt kérhetnének jogorvoslatot és kártérítést, ha úgy érzik, sérültek befektetői jogaik. Egyelőre még arról is komoly vita van: megvalósulhat-e már azelőtt a diszkrimáció, hogy egy cég a piacra lép (amerikai minta), vagy csak azt követően. Az előbbit az európai országok többsége (Németország és Franciaország is) elutasítja. De ha az európai cégeknek megfelelő piacra jutási feltételeket akar az EU az USA-ban elérni, nem biztos, az elég lesz, ha azt mondják: az OECD-országok között nincs szükség ISDS-re, mert fejlett és megbízható jogrendszerrel bírnak.
Háttéranyag a szabadkereskedelmi vitanaphoz
Arról, hogy ez a kérdés Európát is megoszthatja, a KüKüm háttéranyaga így emlékezik meg: „az inkább tőkeimportban érdekelt, jellemzően kelet-európai tagországok általában gyengébb beruházásvédelmi normákat támogatnak (hiszen inkább alperesként vesznek részt nemzetközi választottbírósági eljárásokban, és sok esetben tekintélyes összegeket fizetnek ott kártérítésként), míg a tőkeexportőr, nyugat-európai országok szigorúbb beruházásvédelmi normákat támogatnak (általában felperesként érdekeltek).” A dokumentum azt is megjegyzi, hogy az USA-vállalatok rendkívül aktívak és sikeresek vitarendezési eljárások kezdeményezésében. A legnevezetesebb ilyen per, amit a magyar állam elvesztett, a kanadai Airport Development Corporation (ADC) keresete volt: az állam jogellenesen vette vissza a repteret a befektetőtől, ami miatt Magyarországnak a perköltségen felül 74 millió dollárt kellett fizetnie. A befektetővédelem az egyik olyan pont a megállapodástervezetben, mellyel kapcsolatban a legnagyobb a nyomás az európai kormányokon: az EU jelenleg azzal érvel, hogy kiegyensúlyozott megoldásra van szükség, amely a befektetők érdekei mellett az államok szabályozáshoz való jogát és képességét is védik.
GMO: a magyar téma
Magyar részről kiemelt szempont, hogy a mezőgazdaságunk GMO-mentességét a TTIP ne veszélyeztethesse. A dokumentum szerint ennek nincs reális veszélye, mert az Európai Bizottság elfogadott tárgyalási mandátuma kizárja, hogy génmódosított szervezetek szabályozásáról tárgyalhasson, másrészt a magyar Alaptörvény is rögzíti a GMO-mentességet. Az aggodalom ezzel kapcsolatban viszont nem szűnt meg teljesen. Erre maga a háttéranyag is utal, hiszen a szövegben az is benne van, hogy „értelemszerűen nem támogatnánk egy olyan megállapodás megkötését, mely az Alaptörvény e rendelkezésének módosítását igényelné“.
A GMO-k kérdése azért sincs teljesen lezárva, mert az amerikaiak ragaszkodnak hozzá, hogy az állat- és növény-egészségügyi fejezetben legyen szó a modern technológiákról. Mivel ennek a fogalma egyelőre a lehető legtágabb értelmezéseket kínálja fel, félő, hogy a GMO valahogy visszaszivárog a tervezetbe. Bár a háttéranyag abból indul ki, hogy “az EU–USA szabadkereskedelmi megállapodás megkötése a magyar kormány egyetértését és a magyar Országgyűlés megerősítését is igényli majd“. Az viszont továbbra sem biztos, hogy a TTIP úgynevezett „vegyes“ megállapodás lesz, vagyis, hogy az összes tagállamnak ezt majd külön-külön ratifikálnia kell. Nem véletlen ugyanis, hogy az uniós tagországoknak nincs hatályos harmadik országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodása, hiszen a közös kereskedelempolitika alapján erre az Európai Bizottság rendelkezik hatáskörrel.
Érzékeny pont sok más tagállamhoz hasonlóan Magyarország számára is, hogy mennyire terjed ki a piaci liberalizáció a közszolgáltatásokra. Előfordulhat-e a TTIP-nek köszönhetően például, hogy a magyar állami vízszolgáltatóknak amerikai magáncégek jelentsenek konkurenciát, vagy hogy az egészségügyi biztosítási piacon egyszer csak megjelenhessenek közszolgáltatóként? A magyar álláspont ezzel kapcsolatban az, hogy a tárgyalások nem járhatnak olyan kimenetellel, ami “a kormány szabályozási jogosítványait bármilyen módon csorbítaná”. A belső használatra szánt háttéranyag a magyar kormány sikerének könyveli el, hogy az audiovizuális termékek és szolgáltatások kikerültek a megállapodás tartalmából. Ezügyben a magyarok mellett a franciák, németek, belgák és osztrákok is követelték, hogy ezt az Európában jelentős részben állami pénzből finanszírozott szektort ne nyissák meg az amerikaiak előtt.
Mit akarunk elérni?
Ami az exportot illeti, Magyarország – integrálódva a nagy európai termelési láncokba (autó- és alkatrészgyártás, híradástechnika) – a piacra jutás feltételeinek könnyítésében érdekelt. Nagyjából azzal áll hozzá, ha az autógyártók profitálnak a közös szabadkereskedelmi zónából, akkor ez a magyar gazdaság számára is jót jelent. Mivel az EU-nak jelenleg is komoly kereskedelmi többlete van az USA-val szemben az agrárkereskedelemben, az élelmiszerek exportfeltételeinek javulásában is érdekeltek vagyunk. Ezen belül fontos, hogy a földrajzi eredetjelzőket is védje a megállapodás – így ne lehessen Tokaji aszú vagy pálinka néven az eredetihez hasonló termékeket az USA-ban forgalomba hozni. (Ez a törekvés a görög, olasz, francia és német álláspontot is tükrözi.)
Végül a TTIP a magyar munkavállalók számára is lehetőséget nyújtana, hogy könnyebben tudjanak ideiglenesen az USA-ban dolgozni, megbízásokat vállalni. A legtöbb közép-kelet-európai tagállam jó lehetőséget lát a szabadkereskedelmi megállapodásban, hogy az eddig korlátozott számban nyújtott (évi 65.000) munkavállalói USA-vízummal bőkezűbben bánjanak az amerikaiak. A tengerentúlon ez érzékeny témának számít, a tárgyalásokért felelő kereskedelmi képviselő, Michael Froman egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy a munkavállalók mobilitása bevándorlási téma maradjon, és ne a kereskedelemhez tartozzon.
A külügy háttéranyaga szerint az USA arra nyitott, hogy bizonyos végzettségeket az EU-val közösen kölcsönösen elismerjenek, viszont a természetes személyek (nem cégek) mint szolgáltatásnyújtók piacra lépésével, valamint az ő könnyített vízumeljárásukkal szemben is nagyon szkeptikus. Az ún. mobiltási csomag egyébként pont arra szolgálna, hogy a európai közvélemény számára a TTIP-et megédesítse: magyar érdekképviseletek is megerősítették, hogy a határozott időre szóló E-vízumhoz magyar munkavállalók nagyon nehezen férnek hozzá, és hogy informatikai startupoknak is közel egy évet kel várniuk, mire munkavállalókat tudnak küldeni a Szilícium-völgybe.
| Honnan van a dokumentum? |
A berlini correctiv.org nevű oknyomozó portál idén júliusában több mint száz bizalmas belső dokumentumot szivárogtatott ki az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás előkészületeiről, mellyel szerették volna átláthatóbbá tenni a folyó tárgyalásokat. A másfél éve működő közhasznú szerkesztőség korrupció, egészségügy, futballdopping vagy a Putyin-rendszerről közöl oknyomozó anyagokat. Függetlenségét tagdíjakból és alapítványi felajánlásokból biztosítja. A Correctiv emellett képzéseket tart például közérdekű adatigénylésről, mert azt vallja, hogy nemcsak az újságíróknak, hanem a polgároknak is joga és lehetősége van hozzáférni az őket érintő információkhoz. A cikk szerzője a Correctiv munkatársa. |
