Míg pár hónappal ezelőtt nagy dérrel-dúrral jelentették be, hogy Orbán Viktor átrendezi az államtitkári névsort, fejcseréket akar, a nyár végére már lenyugodtak a kedélyek. A miniszterek befeszültek, védik a beosztottjaikat, kirúgások nélkül próbálják rendezni a házon belüli ellentéteket. Több államtitkár viszont a migránsoknak lehet hálás, ha szeptemberben a székében marad. A hatalmi játszmákat imádó kormányfő még okozhat meglepetést.
„Én személyesen úgy gondolom, jelentős számú államtitkár cseréje várható” – próbált tempót diktálni július közepén a kormány második számú embere, Lázár János a Napi Gazdaságban megjelent interjújában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor szeptember 15-re tette a cserék időpontját, hangsúlyozva, hogy a döntést megelőzi a kabinet munkáját értékelő augusztusi konferencia. Ezért nem is meglepő, hogy a keddi tanácskozáson – mint forrásaink mesélték – az államtitkárok hegyezték a fülüket, és azt próbálták kitalálni Orbán Viktor szavaiból, hogy mivel vagy kivel elégedetlen.
Annak ellenére, hogy a miniszterelnök erről augusztus eleje óta egyeztet a miniszterekkel, beszélget az államtitkárokkal, a hvg.hu kormányzati forrásai szerint még nincs kész a lista. Régi szokásához híven Orbán most is kivár a döntésével, az utolsó percben is meggondolhatja magát, ám a nyárelőn kitalált kormányzati stratégia korlátok közé szorítja a miniszterelnököt.
Ugyanis a kormányfő elégedetlen a munkatempóval, a tavaly összeállított apparátus nagyon sokat hibázott, az ősszel még annyira vágyott változások elmaradtak. A konferencia után Lázár pedig bejelentette, a miniszterelnök 2016 végéig adott időt a kormányának, hogy „a szükséges lépéseket megtegye”, utána már a választási kampányra kell felkészülni.
Kényes ügyek
A feladványt tovább bonyolítja, hogy az államtitkárcseréket úgy akarják lezavarni, hogy minél kisebb port kavarjanak.
A Fidesz kommunikációs szakemberei ugyanis attól tartanak, a fejcserék elterelik a figyelmet a Fidesz népszerűség-csökkenését megállító bevándorlásellenes kampányról, felszínre kerülnek a kormányzat gyengeségei. Nemhiába adott ki közleményt kedden Giró-Szász András arról, hogy a kormányban nincsenek feszültségek, miután kiszivárgott, hogy Orbán mennyire kritikus volt az államtitkárok előtt. Még a médiával órákig vitatkozni képes Lázárt is próbálták kapacitálni, hogy minél kevesebbet mondjon el a tájékoztatóján a zárt konferencián elhangzottakról.
Orbánnak az is nehézséget okoz, hogy több minisztere befeszült – állítják egybehangzóan a források. A legtöbb államtitkárral bíró tárca, az Emmi vezetője például a keddi konferencia szünetében már-már tüntetőleg együtt sétálgatott államtitkáraival. Információink szerint Balog Zoltán már közölte a kormányfővel meghallgatásán, a legtöbb államtitkárával elégedett.
Bár a kormányzati munkával elégedetlen Lázár szinte minden területen változásokat akar, ha a saját tárcájáról van szó, megvédi államtitkárait, még a sokat bírált L. Simon László kezét sem engedte el. Ráadásul nem ok nélkül szivárgott ki, hogy Lázár a kormányból és a politikából való távozásán gondolkodik: továbbra is ellenzi, hogy Rogán Antal beálljon önmaga és a kormányfő közé. A hvg.hu úgy értesült, Lázár és Orbán között ez a kérdés a nyár folyamán nem került elő, tehát a miniszterelnöknek szeptember közepéig ezt a kényes kérdést is rendeznie kell. Ha a Miniszterelnökség vezetője mégis kiszáll, több államtitkára követheti, miközben Rogánt pótolni kéne a parlament gazdasági bizottsága és a Fidesz-frakció élén.
Fúrás-faragás
Éppen ezért kormányzati források arra számítnak, hogy mégsem lesz olyan nagyszabású változás az államtitkári karban, mint ahogy azt Lázár júliusban beharagozta. Eddig mindössze egy államtitkár távozott, pedig a jegybank felügyelőbizottságát választó Orbán Gáborral minisztere, Varga Mihály, a gazdasági ügyekben nagy befolyással bíró Rogán és a miniszterelnök is elégedett volt. Különösen a devizahitelek forintosításában végzett munkáját értékelték.
Pedig az elmúlt hónapokban a sajtó arról cikkezett, hogy legalább 8-9 államtitkár széke inog az 54-ből. Ráadásul olyan nevek vetődtek fel, akik fontos, a miniszterelnök által is kiemelten kezelt területet irányítanak. Kormányzati források szerint többnyire a tárcákon belüli hatalmi harcok közepette kerültek ki ezek a nevek – nem biztos, hogy Orbán is elégedetlen velük.
A hvg.hu összegyűjtötte, mégis kik jöhetnek szóba – legalábbis az eddig kiszivárgott információk szerint.
Zombor Gábor – egészségügy
Havi rendszerességgel jelent meg a sajtóban, hogy az egészségügyért felelős államtitkárt leváltják. Bár Zombort azzal bízták meg tavaly, reformálja meg az egészségügyi rendszert, az államtitkár energiáit főleg a kórházak adósságállományának eltakarítása kötötte le. Erre eddig 60 milliárdot különített el a kabinet – a kifizetések folyamatban vannak –, de a beszállítók szövetsége szerint az adósság újratermelődhet, ősszel elérheti újra a 70 milliárdot.
Továbbra is jelentős az orvoselvándorlás. Bár a 2016-os költségvetésben közel 16 milliárdot különítettek el az orvosok és a korábban utcára vonuló ápolók béremelésére, az érdekvédelmi szervezetek ezt keveslik. Nem jutott idő az Országos Mentőszolgálatra sem, pedig ez a szervezet is problémákkal küszködik: megcsúszott az állomásépítés (holott a tavalyi választási kampányban Orbán már múlt időben beszélt a projektről), a mentésirányítás modernizálása, az új eszközök beszerzése. Úgy tudjuk, az OMSZ vezetőjét, Burány Bélát csütörtökre kérette be magához az államtitkár. A háziorvosi rendszer megerősítése, a megelőzés, a szűrések támogatása előrelépést hozhat, de nem váltja ki a kórházi rendszer átalakítását.
Ugyanakkor kormányzati források azt hangoztatták a hvg.hu-nak, mindez nem Zomboron múlik, hiszen a költségvetés egyre kevesebbet áldoz az egészségügyre. Mind kevesebbet költ a közfinanszírozott egészségügyre az állam: a legutolsó adatok szerint csupán a GDP 4,7 százalékát, pedig 2003-ban ez az arány még 6 százalék volt. Az egészségügy továbbra is katasztrofális állapotban van, ha Zombor távozik, az sokkal inkább az ő frusztráltsága miatt lehet – hogy tehetetlen, hiszen sem lehetőséget, sem pénzt nem kap. Egy, a Miniszterelnökségen zajló munkára rálátó forrás azt állította, olyan forgatókönyv is létezik, hogy hagyják összeomolni a rendszert, mert alapjaiból újraépíteni könnyebb lenne, mint folyton egyezkedni a különféle érdekcsoportokkal. „Ha Zombor megy, a fő kérdés az lesz, ki jön a helyére?” – magyarázta egy emmis forrás, hogy milyen nehézségeket okozna az orvosi és beszállítói lobbival elbíró utód megtalálása.
Hvg.hu-tipp: marad, mert nem tudják pótolni
FRISSÍTÉS: Csütörtök délelőtt érkezett az Emmi közleménye, amely szerint "Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára 2015. augusztus 31-i hatállyal személyes és családi okokra hivatkozva felmentését kérte".
Palkovics László – felsőoktatás
Az ő neve hangzott el leghamarabb. Már év elején arról cikkezett a Népszava, hogy a felsőoktatási államtitkárt távozik, pedig a szakok megszüntetése elleni diáktüntetések áprilisban zajlottak. Ráadásul folyamatosan felemlegette a média: a Kecskeméti Főiskola egykori rektorhelyettese eleve úgy állapodott meg Orbánnal, hogy nem tölti ki a négyéves ciklust.
Ennek ellenére forrásaink úgy vélik, Palkovics nincs a leváltandók listáján. A professzor ugyanis képes volt politikai döntéseket hozni – azaz tüntetések láttán alkukat kötni –, ami a technokratákat lenéző Orbánnál jó pont. Néhány felsőoktatási intézmény összevonásával eredményeket is fel tud mutatni, ahogy a vállalakozásokat is egyre sikeresebben vonja be a képzésbe, ami szintén a miniszterelnök egyik rögeszméje.
Ráadásul minisztere feloldotta az egyik legsúlyosabb személyi konfliktust is a tárcájánál. Palkovics és helyettese, Maruzsa Zoltán között feszültségek voltak, arról is lehetett olvasni, hogy a Baloggal jó viszonyban lévő helyettes államtitkár kerülhet főnöke székébe. A múlt héten viszont Maruzsa miniszteri biztosként az Oktatási Hivatal élére került, ezzel Palkovics helyzete is megszilárdult. A Népszabadság szerint Orbán annyira kedveli Palkovicsot, hogy kész lenne miniszternek kinevezni, ha egyszer mégis lesz önálló oktatási tárca. Ám ha Palkovics mégis önszántából távozna ciklus közben, Maruzsa kerülhet a helyére – Balog gesztusként nem töltötte be távozása után a posztját.
Hvg.hu-tipp: marad
Czunyiné Bertalan Judit – oktatás
A közoktatásért felelős államtitkár nagy lendülettel vágott bele a Hoffmann Rózsa okozta károk eltakarításába. Kirúgta a 120 ezer pedagógusért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a milliárdos beszerzéseket intéző Educatio vezetőjét.
Ugyan elindították az állami mamut átszervezést – megyei szintű decentralizálását –, a fő problémát nyárig nem tudták rendezni. A Klik adóssága július végére elérte a 12,5 milliárdot. Forrásaink szerint Czunyiné érdekérvényesítő képességét mutatja, hogy a nyáron kijárta az adósságrendezést, a Klik mindenesetre augusztus 10-én azt közölte, még augusztusban kifizetik a közüzemi számláikat, rendezik a tartozást. Az államtitkárság a központi oktatási szoftver ügyét sem tudta rendezni, most több százmillióért akarják az általános és középiskolákra szabni a felsőoktatásban használt Neptunt.
A hvg.hu több forrásból is úgy értesült, hogy Balog még mindig nem tudott úrrá lenni az államtitkárságon belüli feszültségeken. A tavalyi kormányalakítás alatt azt lehetett hallani, hogy Pölöskei Gáborné, Áder János húga fogja a Kliket vezetni, de a szervezet élére végül Czunyiné korábbi beosztottja, Hanesz József került. Pölöskeiné helyettes államtitkár lett, de több kérdésben nem ért egyet főnökével, állandóak a súrlódások. Ennek ellenére a miniszter állítólag mindkettőjükhöz ragaszkodik.
Hvg.hu-tipp: valószínűleg marad, ha csere lesz, Pölöskeiné lép előre.
Czomba Sándor – szakképzés
Forrásaink szerint Orbán leginkább a Nemzetgazdasági Minisztérium munkájával elégedetlen. Úgy tudjuk, a kormányüléseken és az államtitkári értekezleteken gyakran tesz csípős megjegyzéseket a tárcára, kifogásolja a vezetők merevségét, technokrata hozzáállását. (Tavaly novemberben Orbán ideológus tanácsadója, Tellér Gyula oktatta ki az osztályvezetőket a „politikai kormányzás” mibenlétéről.)
Kérdés, hogy Varga Mihály ezek után meg tudja-e védeni államtitkárait. Orbán Gábor már távozott, Tállai András esetében felmerült, hogy az adóhatóság élére kerülhet, bár ő maga a Hír Tv-nek erről azt mondta, ezt csak „a jóisten tudja csak megmondani”. Czomba viszi a szakképzés átalakítását, amit Orbán már több alkalommal is a ciklus legfontosabb reformjának nevezett.
Forrásaink szerint esetében a fő kérdés, hogy együtt tud-e működni az Orbán bizalmasának tekintett iparkamarai elnökkel. Parragh László előadást tartott a keddi konferencián is, ahol folyamatosan téma volt a szakképzés átalakítása. Kettőjük együttműködésével állítólag elégedettek a kormányban, így akár Czomba is maradhat.
Hvg.hu-tipp: valószínűleg marad
Akkor kit áldoznak be?
Úgy tűnik tehát, ha lesznek is változások, akkor a kevésbé fajsúlyos területekért felelős államtitkárok távozhatnak. L. Simon László az utóbbi hetekben többször kapott fejmosást – különösen a HVG által feltárt botránya, a rák elleni szerként hirdetett barackmag-biznisze miatt – Orbántól és Lázártól is, de egy miniszterelnökségi forrás szerint minisztere megelégedett ezzel.
A tárcavezetőből államtitkárrá lefokozott Németh Lászlónét áldozhatják be a simicskátlanítás jegyében, hiszen a volt fejlesztési miniszter magát Simicska Lajos barátjának tartja. Ennek ellenére forrásaink szerint lojális maradt a miniszterelnökhöz, szó nélkül végrehajtja Lázár utasításait.
Információink szerint billeg Mikola István biztonságpolitikai államtitkár széke, 2014-ben főleg azért kapta meg ezt a posztot, mert a miniszterelnök elégedett volt a nagyköveti munkájával, amit az OECD-nél végzett. Korábban felmerült Hoppál Péter kulturális államtitkár leváltása is. Ám miután a kultúrpolitika az utóbbi években átkerült Fekete György művészeti akadémiájához, forrásaink szerint „akár maradhat is”.
Hvg.hu-tipp: L. Simon maradhat, másokat beáldozhatnak
