Olyan alacsony a Tisza vízállása, hogy 12 év után ismét láthatóvá vált egy 1562-ben épült török kori fahíd, ami az ország első állandó Tisza-hídja volt.
Újra előbukkantak Szolnoknál az 1562-ben épült török kori fahíd cölöpmaradványai a Tisza alacsony vízállásának köszönhetően, így újabb kutatásokat végezhetnek a szakemberek.
Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze kedden az MTI-nek elmondta, hogy a török kori építmény az ország első állandó Tisza-hídja volt. A cölöphíd a bal part közelében, a jelenlegi közúti Tisza-hídtól keleti irányba mintegy hetven méterre található, míg a túloldalon közvetlenül a Zagyva torkolattal szemben feküdt – tette hozzá. Kitért arra, hogy a facölöpök – már amennyire a vízben megállapítható volt – kivétel nélkül a tölgyfa természetes, hengeres formáját mutatták, tehát megmunkálatlanok. Hozzátette: a folyóban lévő részük kifejezetten jó megtartású, igen kemény állagú, ezzel szemben a vízből kiemelkedő tetejük meglehetősen rossz állapotú, szétnyílt és töredezett, ez utóbbi jelenség azzal magyarázható, hogy nem ez az első alkalom, hogy felső részük szárazra került.Kertész Róbert elmondta: a debreceni ácsok által készített fahíd fontos szerepet játszott a térség kereskedelmében, a 16-17. század békésebb korszakaiban például évente több tízezer szarvasmarhát hajtottak át rajta a nyugat- és dél-európai piacok felé, a törökök pedig az átkelésért hídpénzt szedtek. Az átkelőt 1685 őszén maguk a törökök égették fel Szolnokról való kivonulásukkor, majd osztrák hadmérnökök irányításával kijavították.
Kertész Róbert elmondta, hogy augusztus 14-én, pénteken újabb kutatás zajlik a területen, amelynek célja – a hajóról és levegőből készült fotósorozatok segítségével – a cölöphíd háromdimenziós modelljének elkészítése. A kutatást a szolnoki Damjanich János Múzeum és a pécsi Pazirik Kft. munkatársai végzik a szolnoki szakaszmérnökség támogatásával.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) adatai szerint kedden Szolnoknál mínusz 273 centiméteres a Tisza vízállása, amely nem sokkal marad el a 2003-ban mért mínusz 279 centiméteres negatív rekordtól. A fahidat akkor, a 2003. augusztusi rendkívül alacsony vízállásnál fedezte fel egy szolnoki lakos.
