Pénteken derült ki, hogy a zalai Sormás mellett a 220 lelkes Baranya megyei Martonfa határába tervez a kormány menekülttábort telepíteni. A falusiakkal senki nem egyeztetett, és bár a menekültekkel állítólag nincs bajuk, a "diktatórikus módszer" ellen tiltakozásba kezdtek. Elmentünk, megnéztük a helyet. A tábornak kinézett területen – Sormáshoz hasonlóan – se víz, se gáz, se áram, ráadásul a közelben van egy üres laktanya. A háttérben egy jobbikos szál is felsejlik. Videó.
Nagy felbolydulás van a Baranya megyei Martonfán, mióta múlt hétvégén megtudták a médiából, hogy a kormány menekülttábort akar nyitni a falu határában. Pontos tájékoztatást nem kaptak, csak azt tudják, hogy akár ezernél is több menekültet befogadni képes konténervárost építene az állam 500 méterre a falu szélétől.
Ha kell, odaállunk az útra a járművek elé
– állította a tábor ellen tiltakozó alpolgármester, Csémi Gabriella a kormány által kijelölt területen felállított sátortáborban. Hat sátor, néhány pad egy kifeszített ponyva alatt, tábortűz, többzsáknyi krumpli és hagyma – jelenleg így néz ki a falusi civil ellenállás főhadiszállása. Hétfő délután néhányan ücsörögnek a ponyva alatt, de azt ígérték, estére már többen lesznek, beleértve Bosnyák Attila András polgármestert is.
Dudálj a diktatúra ellen!
Martonfán amúgy egyelőre senki nem tud többet, mint amennyit az újságok megírtak: senkit nem kerestek a faluból, és senkivel nem egyeztettek kormányoldalról. Annyi biztos, hogy a 6-os út melletti 66 hektáros állami tulajdonú, honvédségi területen építenének átmeneti menekülttábort. A hírekre rögtön összegyűlt az egész falu a kultúrházban, és közfelkiáltással amellett döntöttek, hogy civil ellenállásba kezdenek a tábor ellen. Mivel állami földre sátraztak, ez már most kimeríti a polgári engedetlenség fogalmát. Egy-egy rendőrautó már meg is jelent a közelükben, de több egyelőre nem történt.
Egyetlen széplelkű falubeli tette fel a kezét, aki azt mondta, hogy „Jaj, szegény menekültek!” De ő nem értette, mi a lényeg
– ugyanis „érzülettől függetlenül” a falubelieknek nincs bajuk a menekültekkel (ezt állítja az alpolgármester), viszont a kormány eljárását elfogadhatatlannak tartják. „Tiltakozunk az ésszerűtlen és diktatórikus döntés ellen!” – olvasható az egyik molinón egy másik felett, ami viszont dudálásra biztatja az arra autózókat. Az autósok pedig dudálnak.
Csémi egyenesen úgy fogalmaz, hogy a kormány diktatórikus módszere a demokráciát csorbítja, így szerinte az ellenállásuk túlmutat a környék ügyén, és a demokrácia alapeszméit védelmezi. A szombaton létrehozott tiltakozó Facebook-oldalnak már közel 4000 támogatója van, így a tábor növekedésére számítanak. Viszont a környező falvak és a 8 kilométerre fekvő Pécs elöljáróit, úgy tűnik, nem izgatja a kérdés. „Felfoghatnák, hogy ez nem Martonfa gondja lesz csak, hanem az egész környéké” – háborgott az érdektelenség felett Csémi. (A vámosszabadi menekülttáborról írt riportunkból kiderül, hogy ott is a közeli Győrt preferálják a migránsok.)
Se víz, se gáz, se áram
Az elhanyagolt, helyenként áthatolhatatlan gazzal benőtt terület egyáltalán nincs közművesítve. Így azt sem értik a tiltakozók, hogy miért teljesen a nulláról húznának fel ide egy tábort, amikor Pécs felé néhány kilométerre áll egy üres laktanya. Állítólag az szólt a terület mellett, hogy a laktanyával ellentétben ez külterületen van. Viszont a helyiek azt mégsem értik, hogy egy átmenetinek mondott tábor kedvéért minek fektetnének vízvezetéket, vagy hogyan oldanák meg a gázellátást. „Nem vagyok szakember, de ez nem tűnik olcsónak” – mondták többen is, és sokakban az is felmerült, hogy vajon a 200 főre tervezett martonfai vízvezetékrendszer elbírja-e a plusz terhelést.
Ez nemcsak ésszerűtlen, hanem embertelen is a menekültekkel
– ugyanis Csémi szerint nem kellene a semmi közepére húzott konténerekbe rakni a „civilizált, okostelefont használó menekülteket”.
A kormány terveiről kedden tudhatnak meg közelebbit, a polgármestert Pogácsás Tibor államtitkár fogadja, bár örültek volna, ha ez már a döntés megszületése előtt megtörténik. Addig is maradnak a pletykák: elterjedt, hogy már augusztus 15-én megérkezhetnek az első menekültek, viszont a legtöbben a menekülttábor októberi megnyitását tartják reálisnak.
„Mást is túléltünk, ezt is túlélnénk!”
„Bele se akarunk gondolni, mi lenne, ha megépülne ez a tábor” – mondta Csémi, aki szerint a martonfaiak „riasztó események szemtanúi”. Minden tiltakozó hangsúlyozta, hogy nekik a menekültekkel semmi problémájuk, szerintük úgyse mennének Martonfa közelébe, viszont a tábort egyöntetűen elutasítják.
Egy szintén tájékozódó szomszédos falubeli gazda amiatt aggódott, hogy ha ideépítik a tábort, akkor ki vigyáz majd az ő közelben legelő 700 birkájára? „Ásotthalom mellett is lelopják a terményt. Itt körben mindenütt szőlő van, ezt is le fogják pusztítani” – mutat körbe az idős bajszos férfi a Mecsek lejtőin.
Ettől függetlenül a tiltakozást feleslegesnek tartja: „Ha valami nagykutya eldöntötte, hogy lesz tábor, akkor lesz.” Szerinte ez mindig így volt, és így is lesz, de „nagyobb bajt is túléltünk, ezt is túlélnénk” – majd inkább arra terelte a szót, hogy van az országnak elég baja a menekültek nélkül is. „Van itt elég csóró, aki pedig dolgozik. Rajtuk kellene segíteni” – amire mások is bólogattak, és egy fiatalabb férfi megjegyezte, hogy nem is volt olyan rossz a Kádár-kor ilyen szempontból.
Mocorog a Jobbik
Az ellenállók sátortáborában főleg középkorú emberekkel találkoztunk, valamint két fiatalabb kopasz férfival, akiktől megtudtuk, hogy nem martonfaiak. „Nem vagyok én semmilyen pártnak tagja” – mondta az egyik, amúgy katonai gyakorlóruhát és bakancsot viselő férfi. Annyit megtudtunk tőle, hogy a környéken lakik, és csak jött megnézni, hogy „mi a helyzet”. Egyébként este gyárban dolgozik, nappal pedig fát vág, hogy meg tudjon élni.
Másikuk, akinek terepmintás nadrágját Nagy-Magyarországot mintázó övcsat védi a lecsúszástól, távolabb telefonál. Ő mondta a falubelieknek, hogy a komlói Jobbik már szervezi az embereket.
A polgármester független, de van egy értékrendje – igazolta Csémi a falu határában látott rovásírásos táblára, a kultúrházra tűzött székely zászlóra, és a főtéren álló Trianon-emlékműre alapozott feltételezésünket. De azt is hozzátette, hogy az ellenállás alulról jövő kezdeményezés, és minden pártközeli embert arra kértek, hogy ha támogatják őket, azt állampolgárokként tegyék, ne párttagként.
És még valami: a pártpolitikát hagyjuk ki ebből! Vegyék tudomásul, hogy bárkinek, ismétlem, bárkinek a segítő kezét el fogom fogadni a falum érdekében
– írta a polgármester.
A Jobbikon kívül, úgy tudjuk, más nem jelentkezett be egyelőre Martonfán. A választókerületet képviselő Hargitai János „kijött tájékozódni”, de a falubeliek nem tudnak arról, hogy ennél többet tett volna. „Ő kormánypárti, ugye?” – kérdeztük Csémit, aki lemondóan csak annyit mondott: „Hát persze.” (Hargitai János KDNP-s képviselő - a szerk.)
Csémiék korábban nyílt levélben vonták felelősségre Orbán Viktort a tábor miatt, amiben azt is felvetették, hogy a kormánypárt a menekülttáborral a falu jobbikos szimpátiáját bünteti. Ugyanis két hete járt itt Vona Gábor, ami „egy ekkora falu életében nem kis jelentőségű dolog”. Ekkor a jobbikos pártelnök éppen arra tett ígéretet, hogy a falu zöldségtermesztő szociális szövetkezete kapja éppen azt a területet, amit most a kormány a menekülttábornak nézett ki. De azt az alpolgármester is elismeri, hogy ez puszta spekuláció.
