Tavaly óta a súlyosan, halmozottan sérült gyerekek számára is lehetővé teszi a köznevelési törvény, hogy fejlesztő iskolába járhassanak. Azoknak azonban, akik férőhelyhiány miatt kiszorulnak az ellátásból, a szülei kénytelenek sulit építeni. Szegeden zajlik egy ilyen projekt: az önkormányzat 69 millióért adta oda az épületet a civileknek, akik most bontanak, kalapálnak, festenek. Szeptemberben el kell indulni a tanévnek.
„Izomlázam van, tegnap talicskáztuk a törmeléket" – magyarázza Varga Ildikó, akinek vasárnap letelik a szabadsága. Egy egészséges gyermek mellett neveli súlyosan halmozottan sérült lányát, és noha 35 éve kezdett el dolgozni, csak 17 évnyi munkaviszonnyal rendelkezik, annyiszor kellett fizetés nélkülire mennie, vagy felmondania.
A tikkasztó hőségben is dolgoznak a szülők, hiszen augusztus végére mindennek a helyére kell kerülnie ahhoz, hogy a Gemma Fejlesztő Iskolában Szegeden elkezdődhessen a tanév. Az adományokból megvásárolt, nyolc éve üresen álló egykori iskola háromszintes épületének legalább az alsó szintjén megfelelő körülményeket kell teremteniük, a többit majd fokozatosan újítják fel.
"Belevágtunk"
„A tavaly ősszel hatályba lépő köznevelési törvény, szakmailag nagyon helyesen, lehetőséget ad a súlyosan, halmozottan sérültek számára is a fejlesztő iskolai nevelésre, ám az azzal foglalkozó civilek számára kötelezővé teszi az ehhez szükséges gyógypedagógiai intézményt létrehozását” – magyarázza a hvg.hu-nak Péntek Imréné igazgató.
Szegeden több, a Szivárvány Autizmus Egyesülethez hasonló civil szervezet is működött, de egyikük sem tudta vállalni a működéshez szükséges épület megszerzését és üzemeltetését. „Mi viszont belevágtunk” – mondta Péntek Imréné, érzékeltetve, hogy most azok is az új iskolára várnak, akik eddig más civilekhez járnak. Hozzávetőleg nyolcvanan szeretnének majd itt tanulni.
A városban a Gemma iskolán kívül egyetlen fejlesztő iskola működik még egy állami fenntartású bentlakásos intézményben. Ez az intézmény is csúcsra van járatva, az itteni fejlesztő iskolába elsődlegesen a bentlakásos gyerekeket fogadják, a családban nevelkedőket már nem tudják felvenni. A tankötelezettség azonban ez utóbbi gyerekekre is érvényes, igaz, ennek elvben otthonukban is eleget tehetnének. A családhoz heti kétszer kijáró fejlesztő pedagógus ezt meg tudná oldani, de azt, hogy együtt szocializálódjanak a gyerekek, és hogy sokféle terápiában részesüljenek, nem lehet pótolni intézményi támogatás nélkül.
Különbséget tesznek a gyerekek között
Amikor az Egyesület vezetői azzal szembesültek, hogy a fejlesztői iskolai munkához szerezniük kell egy épületet, körbenéztek az üresen álló önkormányzati ingatlanok között. Rögtön szemet vetettek a régóta üresen álló, egykori iskola épületre. Az önkormányzatnál megtudták, hogy az eladó ingatlanok listáján van, de adományozásról vagy bérletről szó sem lehetett. Ekkor keresték meg Kiss-Rigó Lászlót, Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökét, aki talált támogatókat a projekthez: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és három cég egyenlő arányban járult hozzá a 69 millió forintos vételárhoz.
Mondhatnánk, hogy mindenki jól járt, hiszen a város megszabadult egy ingatlantól, amelyet évek alatt nem sikerült eladnia, s jól jártak az ingatlan újdonsült tulajdonosai is, hiszen vehettek maguknak egy iskolát. Azt minden szülő hangsúlyozza, hogy kedvezően módosították a köznevelési törvény rájuk vonatkozó passzusait, de valahogy a feltételeket nem biztosítják a megvalósításhoz. „Nekem két iskolás korú gyermekem van", mondja Varga Ildikó. "Az egyik megy a szép, felújított iskolába, hamarosan ingyenes tankönyvet is kap, a másiknak, akit amúgy is ver a sors, annak semmi nem jár? Ha kell egy iskola, építs magadnak!? Tudja, hogy egy anyának milyen, ha különbséget tesznek a gyerekei között?"
A kulcsokat pár héttel ezelőtt kapták kézhez, ünnepélyes keretek között. Az akadálymentesen megközelíthető termekhez, mellékhelyiségekhez bontani kell a falat, új kazánt kell vásárolni. A nyílászárókat térítésmentesen biztosította egy magáncég, de még így van bőven tennivaló, és még nem beszéltünk az épület fenntartásáról. Ha az ingatlant ingyen kapták volna meg, vagy legalább bérelhetnék, akkor az adományokból befolyt pénzt a felújításra is fordíthatnák. Bár eddig beletörődtek abba, hogy magukra vannak utalva a súlyos rendellenességgel született gyermekeik ápolásánál, az érdekeik jobb érvényesítése érdekében létrehozták a Gemma iskolát támogató Egyesületet.
Eddig is saját erőből boldogultak
A Szivárvány Autizmus Egyesületet másfél évtizeddel ezelőtt egy autizmussal diagnosztizált lány édesanyja indította el még munkaközösségként. 2010-ben kapcsolódott be a munkába a jelenlegi igazgató, Péntek Imréné, akinek a fia egy autóbaleset következtében szintén súlyosan sérült.
Tavaly írtunk arról, hogy az Egyesület által működtetett Gemma Szociális Szolgáltató Központ és Fejlesztő Iskola (amely azóta a törvényi változásoknak eleget téve kettévált, és a nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola önálló jogi személyként működik) fizetési nehézségekkel küszködött.
Az állami normatívából csak a bérek körülbelül hetven százalékára futotta. Azóta előnyösen változott a finanszírozás: átlagbéreket utalnak, így a dolgozók fizetésének forrása rendeződött. A szülők egy alkalommal jártak a fővárosi Csalogány utcai fejlesztő központban, ahol szemük-szájuk tátva maradt: terápiás szobák, medence, minden, amiről ők még álmodni sem mertek. Itt szembesültek azzal, hogy mennyi múlik azon, hogy támogatják-e a tevékenységüket, vagy csak elnézik.
A budapesti „testvérintézményben” rendre megszervezik például a speciális olimpiát az érintettek számára. A szegediek szeretnék, ha egyszer ők is szervezhetnének ilyet, mivel tudják azt is, hogy nagyon sok kelet-magyarországi család azért nem tudott ezeken részt venni, mert az útiköltségre sincs pénzük. Az alapítók szerint a jobb kommunikáció is segítene: sokszor a segítség nem is kerülne pénzbe, csak egy tollvonásba – ha a döntéshozók látnák valós helyzetüket.
