Több ponton is megkérdőjelezte a demokratikus átrendeződést figyelemmel kísérő Freedom House nonprofit szervezet kedden közzétett jelentésének Magyarországról szóló értékelését az Igazságügyi Minisztérium.

Közleményükben azt írták például, hogy a szervezet demokráciákat értékelő pontszámai alapján az elmúlt tíz év csúcsának a 2006-os év számítana.

"A szervezet szerint tehát akkor volt a legstabilabb a magyar demokrácia, amikor a rendőrség tömegesen alkalmazott törvénytelen erőszakot ellenzéki tüntetők ellen, 2007-ben és 2008-ban is megismételve ezt. A törvénytelen rendőri akciók miatt számos rendőrt ítéltek el, parancsnokaik ellen jelenleg is büntetőeljárás folyik, miközben az akkori kormányzat dicséretben részesítette, a fővárosi önkormányzat pedig kitüntette őket" – írta a tárca.

A Freedom House jelentése szerint Magyarország egészen a tavalyi évig a szilárd demokráciák között tartotta magát, az idén viszont már csak a félig szilárd demokráciák közé tartozik, ahogyan Románia, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Montenegró is.

A jelentés felvázolta az értékelést befolyásoló tavalyi történéseket: rontotta Magyarország eredményeit, hogy a választási kampányt a választási szabályok maguk javára történő átírása és a választókerületek átrajzolása után nyerték a kormánypártok, hogy a közmédiára rátelepedett a kormány, és hogy a magántulajdonú média piacán és a reklámpiacon is komoly befolyást szerzett. Felemlegeti a jelentés a médiát sújtó reklámadót, a civil szervezetek zaklatását és az ellentmondásos alkotmánybírósági ítéleteket is.

Az IM szerint viszont a több választási rendszerben tartott választások 2014-ben igazolták, hogy nem a rendszer alakítja ki az eredményt, hanem a választók. A tárca szerint ugyanezt erősítették meg az időközi választások is, a választási rendszer egyértelműen tükrözi a választói akaratot.

A tárcánál a bírósági rendszerről formált véleménnyel kapcsolatban a Freedom House figyelmébe ajánlották az Európai Bíróság által márciusban közzétett, az igazságszolgáltatás hatékonyságát, minőségét és függetlenségét bemutató igazságügyi eredménytáblát, amely "európai összehasonlításban egészen más előjelű véleményt mutat".

Azt is írták, hogy az "oly sokat emlegetett" médiaszabályozás kapcsán érdemes megjegyezni, hogy egyetlen egy ügy sem került az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, valamint mind Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára, mind a Velencei Bizottság elismerte a magyar médiaszabályozás területén elért fejlődést.

A Freedom House állításával szemben a kormány érzékeli és hatékonyan fellép a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megsegítése érdekében, ennek a fő eszközei pedig a gazdasági növekedés beindítása, a pénzromlás megállítása, a munkahelyteremtés, valamint a gyermek-közétkeztetés – tették hozzá.

A kormány kész és nyitott arra, hogy bármely demokráciával és emberi jogokkal kapcsolatos kérdést megvitasson, és így hozzájáruljon egy, az országról alkotott valós kép kialakításához – fogalmazott a közlemény.