Szeretett volna a fővárosi hajléktalanrendelet módosításának a vitájában felszólalni A Város Mindenkié nevű csoport aktivistája, de Tarlós István polgármester nem adott szó neki, így az LMP képviselője olvasta fel a beszédét.
A hajléktalan emberek hatósági üldözése ellen demonstráltak A Város Mindenkié csoport aktivistái szerdán a Fővárosi Közgyűlésben, ahol kijelölték azokat a budapesti közterületeket, amelyeken megtiltják az "életvitelszerű tarózkodást".
Csuhai Ágnes, A Város Mindenkié (AVM) aktivistája felszólalt volna az előterjesztés vitájában, ezt azonban Tarlós István főpolgármester nem engedélyezte, így beszédét végül Csárdi Antal közgyűlési képviselő mondta el.
Az előterjesztés vitája során az AVM aktivistái és szimpatizánsai magasra tartott transzparensekkel tiltakoztak a hajléktalan emberek hatósági üldözése ellen. A közgyűlési képviselők kormánypárti többsége (3 ellenszavazattal, és az MSZP-s képviselők többségének tartózkodása mellett) ismét támogatta a hajléktalan emberek hatósági üldözését.
A civil szervezet az eset utáni közleményében felidézi, hogy korábban a Kúria az Alapvető Jogok Biztosának indítványa nyomán 2014 végén törvénysértőnek ítélte és 2015. május 31-ével megsemmisítette a Fővárosi Közgyűlésnek a hajléktalan emberek hatósági üldözéséről szóló rendelete jelentős részét, mert törvénysértőnek találták, hogy tíz kerület jelentős, összefüggő területen tiltotta meg a hajléktalanságot.
A most tárgyalt rendeletben, írja A Város Mindenkié, a 10 kerületből 7 ismételten megjelölt olyan területeket, ahol tiltott lesz a közterületi hajléktalanság, és további kettő fog, csak a XIV. kerület a kivétel. A civilek üdvözölték, "hogy Zuglóban a helyi vezetés belátta, hogy a hajléktalanság megoldása nem a hatósági üldözés".
Külön kiemelik, hogy miközben az MSZP a parlamentben többször felszólalt a hajléktalanság rendészeti kezelése ellen, a XIII. kerületi önkormányzat – amelyet MSZP-s polgármester és MSZP-s többségű közgyűlés vezet – korábban is élt a lehetőséggel, és még ezután is élni kíván az üldözés lehetőségével. "Így Zugló kivételével lényegében változatlan maradt a budapesti szabályozás, és továbbra is a főváros legnagyobb részében büntethetőek a hajléktalan emberek, csak azért, mert közterületen élnek" - írják.
