Létezik egy magyar oldal, melyen az egyetemi, főiskolai hallgatók szabadon mondhatják el véleményüket tanáraikról. A MarkMyProfessoron fordul a kocka, a diákok osztályoznak az oktatók meg tűrnek: vannak, akiket inspirálnak az őszinte visszajelzések, de az is előfordul, hogy kiborulnak az igazságtalannak vélt kritikától. Mivel módszertanilag az oldal értékelhetetlen, az iskolák nem figyelnek oda rá, az általuk alkalmazott oktatói véleményezői rendszer viszont nem igazán működik.
“Élmény volt vele a vizsga.” „A tanár úr egy igazi showman.” „Olyan csinos hogy lehetetlen (nem) figyelni. Egy istennő!” Ilyen és ehhez hasonló kommenteket lehet olvasni azon az oldalon, amelyen keresztül egyetemi és fősikolai hallgatók értékelhetik tanáraikat. A MarkMyProfessor 2009-ben indult el, és rögtön akkor akkora siker lett, hogy egy évvel később elnyerte az Év Honlapja Díjat közösségi oldal kategóriában.
Mostanra az összes hazai felsőoktatási intézmény fent van, és eddig több mint 25 ezer tanári profil, majdnem 200 ezer értékelés született. Összehasonlításképpen: az oldal angolszász megfelelőjén, a RateMyProfessor.com-on 7000 intézményt és 1,4 millió tanárt vettek górcső alá.
Egyházi iskolák az élen
A MarkMyProfessor működési elve pofonegyszerű: öt előre megadott szempont alapján (a követelmények teljesíthetősége, tantárgy hasznossága, a felkészültség, a segítőkészség és az előadásmód) értékelhetik a hallgatók a beregisztrált oktatókat, és mint az iskolában, egytől ötig terjedő skálán osztályozhatják az adott tanár teljesítményét. Ezen kívül az istenített vagy épp lehúzott tanár adatlapjához rövid szöveges megjegyzést is fűzhetnek, sőt, azt is bejelölhetik, hogy vonzónak gondolják-e a tanárnőt vagy a tanár urat. (Hogy a szexizmus teljes legyen, egy bikinifelső-ikon jelzi, ha a diákok több mint fele találta szexinek az adott oktatót.)
A MarkMyProfessor rangsorolja is a tanárokat, a lista az felkészültség-előadásmód-segítőkészség kategóriákban kapott osztályzatok átlaga és az értékelések száma alapján áll össze, de az is számít, hogy minél frissebbek legyenek az értékelések. A felsőoktatási intézmények rangsora azoknak a tanároknak az osztályzatai alapján generálódik, akik az adott egyetemen vagy főiskolán tanítanak. Meglepetésre az iskolák rangsorában a Sola Scriptura Teológiai Főiskola áll az élen, a képzeletbeli dobogóra pedig még a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara, valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola fért fel.
Kell egy fórum
„Ha valakinek megmutatják a volt tanáráról szóló kommentárokat, az esetek 99 százalékában ugyanaz a reakció: “basszus, tényleg ilyen!” – mondta a hvg.hu-nak Bonyhádi Gábor, az oldal kitalálója, aki szerint nem szabad, hogy elsikkadjon, hogyan látják a hallgatók az oktatás színvonalát, már csak azért sem, mert a felsőoktatás nagy része fizetős, és az intézmények ugyanazokért a fiatalokért versenyeznek.
„Azt tapasztalom, hogy a diákok idegenkednek attól, hogy az elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül véleményezzék a tanárok munkáját, hiszen saját azonosítójukkal kell belépniük az online felületre, így az iskola akár láthatja is, hogyan értékeltek. Emiatt elég alacsony százalékban töltik ki ezeket a kérdőíveket” – mondta Bonyhádi, aki említett olyan eseteket, amikor külön kedvezményekkel próbálják motiválni a hallgatókat, például a kitöltők soron kívül jelentkezhetnek egyes kurzusokra. Szerinte ezzel a baj, hogy torzítja az eredményeket, és az iskolák fals képet kapnak a hallgatói elégedettségéről. Pedig szerinte kifejezetten igénylik, hogy legyen egy olyan fórum, ahol mindenféle kényszer és szankció nélkül elmondhatják a véleményüket az órákon tapasztaltakról.
A vastaps a legjobb feedback
Az oldalt nem csak a hallgatók látogathatják, rengeteg tanár “csekkolja le” nap mint nap, hogy milyen visszajelzések érkeznek profiljukra. Aki igazán up-to-date akar lenni, feliratkozhat az oldal RSS-ére. „Nekem a dékán küldte át a linket” – mondta a hvg.hu-nak az egyik dobogós, Vargáné Molnár Márta, aki az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán tanít. “A leginkább tiszteletre méltó ember és tanár“ – írta róla egy diák. Több mint 200 értékelés és 4,91-es átlag alapján jelenleg bronzérmes a listán, amit néhány éve vezetett is. Bár az oldal szisztematikus adatgyűjtésre nem használható, szerinte az elismerés mégis motiváló, a kritika pedig fejlődésre ösztönöz. A tanárnőt szexinek is tartják, a lista szerint ebben a kategóriában a number one, amit eléggé furcsáll, tekintve, hogy 90 százalékban nőket tanít.
Noha az általa tanított villamosságtanból a legnagyobb a bukási arány, Dén Gábor, az Óbudai Egyetem Villamosmérnöki Karának oktatója mégis második a listán. Előadásai performansz-számba mennek, és nagyon segítőkész is, árulja el az oldal. Néhány éve egész oktatási anyagát videóra vette, ami minden hallgató számára hozzáférhető. Megkeresésünkre elmondta, hogy számára az előadásait követő vastaps jelenti a legfontosabb visszajelzést.
Játéknak jó, de szakmailag védhetetlen
A MarkMyProfessor.com-ról azonban koránt sincsen mindenki jó véleménnyel. „Nem érdemel több figyelmet, mint egy életmódmagazin olvasói levelei a Mars-utazásról” – mondta a MarkMyProfessor.com-ról Fábri György, az ELTE PPK tudománykommunikációval, felsőoktatási szociológiával foglalkozó egyetemi docense, aki szerint „azt, hogy hogyan kell elvégezni a tanárok teljesítményének hallgatói értékelését – mint minden más véleménykutatás esetében – szigorú szakmai kritériumok írják elő: a közösségi percepció és értékelés mikéntje tudományos kérdés”. Fábri szerint a közpénzekből működő, közfeladatokat ellátó felsőoktatási intézmények nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan eredményekre támaszkodjanak, amelyek semmilyen módszertani feltételnek sem felelnek meg. “Egyszerűbb egy poolt indítani a neten, mint a statisztika, matematika és a kvantitatív szociológia szabályait alkalmazni” – tette hozzá.
Ennek ellenére Fábri szerint sem érdektelen egyáltalán, hogy mi a hallgatók véleménye, csak míg a MarkMyProfessor.com esetében például bárki ellenőrzés nélkül létrehozhat tanári profilt és értékelhet, a Neptunon keresztül történő felmérésnél a valódi kitöltők részvétele garantált.
Az ELTE-n 2002 óta egy elektronikus kérdőív kitöltésével értékelhetik az oktatók munkáját (szakmai felkészültség, tanítási hatékonyság, pontosság, számonkérési következetesség és segítőkészség) – mondta a hvg.hu-nak Orlovszky Géza, a ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese. Az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésére (OMHV) a félévek végén kerül sor, és az eddigi tapasztalatok alapján a hallgatók 20-60 százaléka tölti ki a kérdőívet. Az már az oktatón múlik, hogy nyilvánossá teszi-e az eredményeket, a szöveges értékeléseket viszont sehogy sem ismerhetik meg a hallgatók. Az OMHV-eredményeket az oktatók felettesei is kézhez kapják, sőt, előléptetések elbírálása során szintén figyelembe veszik azt – mondta Orlovszky.
Dühöngő?
Az ELTE dékánhelyettese beszélt a MarkMyProfessorról is: szerinte az oktatók reakciója vegyes, „akiről jót írnak, örül, akiről rosszat, az dühöng”. Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben egy tanár a diákról semmilyen érzékeny adatot nem adhat ki, a hallgatók mindenféle kontroll nélkül fogalmazhatnak meg akár megszégyenítő és stigmatizáló véleményt is. (Igaz, ez nem jellemző: a tanárok átlaga (3,9 és 4,1 között mozog) azt mutatja, nem bosszút állni vagy dühöngeni járnak a hallgatók az oldalra.)
Fábri szerint az OMHV-val kapcsolatban valóban komoly gond, hogy a hallgatói részvétel erősítésre szorul. A docens úgy látja, az igazi kulcskérdés, hogy az egyetemek, főiskolák mekkora súllyal veszik figyelembe a saját felméréseik eredményeit, melyek még nagyobb súlyt kaphatnának, ha több hallgató venne részt ezekben. Hozzátette, a leginkább piacosodott felsőoktatási rendszerekben sincs úgy, hogy a hallgatók éppen esedékes visszajelzésére alapoznák az oktatói kinevezéseket. Ennek az is oka, hogy a tudományos kutatás legalább olyan fontos eleme az oktatói munkának, mint maga az oktatás.
Megkérdeztünk diákokat is az egyetemek saját oktatói véleményezési rendszeréről is. Eltés hallgatók közül többen is azt emelték ki, hogy nem kapnak semmilyen feedbacket, visszacsatolást az eredményekről, és a kérdéseket sem tartják túl jónak, legfeljebb azt, hogy mennyire ajánlaná másnak a tanárt.
Míg az ELTE-n pluszpontot kap a kérdőív kitöltője, a Budapesti Műszaki Egyetemen az ösztöndíjkeretből próbálják a hallgatókat a kérdőív kitöltésére rávenni: olyan 1500-2000 forint juthat fejenként. Ezért itt lelkesebbek is a hallgatók, igaz, van, amikor a kérdések nem arra vonatkoznak, akik valóban megtartják az órát, hanem a tanrendben megadott évfolyamfelelősre. De legalább az eredmények nyilvánosak: az egyetemi újságban közzéteszik, hogy melyik tanár épp a legjobb.
