Két hónapos alkudozás után távozott az RTL éléről a magyar média legbefolyásosabb személyisége, Dirk Gerkens, miután a neki felajánlott új posztot nem fogadta el. A Fidesznek jól jött a leváltása, vannak, akik úgy vélik, végül a kormány és a cég az ő fejében egyezett ki. Mások úgy gondolják, ideje volt a váltásnak, az RTL Group új alapokra akarja helyezni a magyar társaság üzletpolitikáját.
Az RTL által meghódítandó új piac, az afrikai térség irányítását akarták Dirk Gerkensre bízni, de a tévétársaság vezérigazgatója nem fogadta el az ajánlatot, sőt úgy érzi, tizennyolc év után cserbenhagyta a cége – értesült több forrásból a hvg.hu. Úgy tudjuk, már hónapokkal ezelőtt felbolydult az RTL jól összeszokott, az utóbbi években sikert sikerre halmozó vezetői stábja. Több forrásból is úgy értesültünk, a kedden leváltott vezérigazgató leárulózta azon kollégáit, akiket korábban ő nevezett ki, emelt pozícióba. Gerkens végül az RTL-en belül is elszigetelődött, egyedül maradt azzal az érvelésével, hogy az ő bőrére ment a kiegyezés.
Az RTL kedden jelentette be, hogy a tévétársaság élére ideiglenesen Andreas Rudas, az RTL Csoport közép-európai és ázsiai ügyekért felelős regionális alelnöke kerül. A közlemény szerint Gerkens részére vezető beosztást ajánlottak az RTL Csoporton belül. A társaságot 2001 óta irányító, a médiavállalatot piacvezetővé tevő Dirk Gerkens leváltása azért is közérdekű ügy, mert a kormánnyal folytatott tárgyalásokról korábban olyan információk szivárogtak ki, hogy a kabinet egy magáncég vezetőinek menesztését kérte az adócsökkentés fejében. (Gerkens az RTL Klub 1997-es indulásakor tanácsadó, 2001 óta vezérigazgató volt a cégnél – a szerk.)
Kinek állt érdekében?
A volt vezérigazgató az Origónak kedden azt nyilatkozta, nem igazak azok a híresztelések, hogy idén lejárna a szerződése, valójában 2017-ig érvényben van, mégis leváltották. Azt ugyan mind a kormány, mind az RTL részéről tagadták, hogy a kabinet bárki leváltását kérte volna az adócsökkentésért cserében, ugyanakkor továbbra sem világos, hogy Gerkenst milyen indokkal menesztették. Forrásaink szerint Gerkensszel jóval a kormány–RTL-tárgyalások novemberi kezdése után, két hónappal ezelőtt közölték, hogy nem folytathatja.
Ezért továbbra is kérdéses, hogy kértek-e személyi változásokat a kormány tárgyalói az RTL Grouptól. Úgy tudjuk, Gerkens továbbra is azt véli, illetve olyan információk jutottak el hozzá, hogy a cég és a kormány „az ő fejében” egyezett ki. A Fideszben ugyanis kifejezetten őt hibáztatták azért, hogy a RTL felvette a reklámadó bevezetése után a kesztyűt, és a híradója folyamatosan leleplező riportokat közölt a politikusaik addig rejtve maradt életmódjáról, vagyonáról. Ugyanakkor a volt vezér környezetében is hangsúlyozták, nem tudnak arról, hogy a tárgyalásokon a Híradó tartalmáról egyeztettek volna.
A hvg.hu által megkeresett fideszes vezetők még négyszemközt is cáfolták, hogy személyi kérdéseket felvetettek volna, de azt nem tagadták: Gerkens távozása jól jön nekik. Többen is azt állították, az RTL volt vezére túl szoros kapcsolatot ápolt a miniszterelnökkel szembekerült Simicska Lajossal és üzlettársaival. Mindenesetre több tévés forrásunk furcsának nevezte, hogy a kabinet az utolsó percig lebegtette, milyen is lesz az új reklámadótörvény (Lázár János a múlt héten 5-10 százalékos kulcsokról, Rogán Antal 3-5 százalékról beszélt). Több forrásból is úgy értesültünk, Gerkens leváltása után a kormányból jelezték, a szöveg kész, rövidesen benyújtják. A lebegtetés eredménye, hogy az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, vizsgálatot indított az 50 százalékot is elérő adó ügyében, és az eljárás lejártáig be is tiltotta a progresszív adókulcs alkalmazását.
Úgy tudjuk, Gerkensnek nem csak az afrikai posztot ajánlották fel, legalább két hónapig alkudoztak Rudassal. Információink szerint az édesanyja révén spanyol származású Gerkens Spanyolországba fog költözni.
Beleszeretett a szerepébe
A vezérigazgató állítólag nehezen viselte, hogy a cég luxemburgi vezetői, illetve a társaság regionális alelnöke a „feje fölött” tárgyalt a magyar kormánnyal a reklámadó csökkentéséről. „Beleszeretett a szerepébe: egyébként is küzdő típus, de tavaly nyár óta igazi szabadságharcosnak érezhette magát. Ráadásul azért is zavarta, hogy kihagyták a tárgyalásokból, mert úgy érezte, ezt a háborút a reklámadó ellen ő nyerte meg a fejeseknek” – mondta róla egy volt kollégája.
„Ha lesz háború, lesz haditerv is” – nyilatkozta tavaly májusban a Kreatívnak. Gerkens 2014 tavaszán már tudatosan készült arra, hogy megvédje az RTL pozícióit, ha a kormány vagy más piaci szereplők meg akarnák gyengíteni a nagy súlyú tévétársaságot. Márpedig azt mindenki tudja a médiapiacon, ha az RTL-t támadták, Gerkens nem válogatott az eszközökben. A legbefolyásosabb médiaszereplők listáját hét éven keresztül vezető menedzsert egyszerre tisztelték és félték a piacon, tudták, nem jó vele ujjat húzni. Hivatalosan meg nem erősített információnk szerint az idén lejáró korábbi szerződését épphogy a "háború" kezdetén újították meg, ő legalább is azt nyilatkozta, hogy 2017-ben jár le (a menedzseri szerződéseket rendszerint három évre kötik – a szerk.)
Júniusban a parlament elfogadta a reklámadóról szóló törvényt, melynek felső sávjai szinte kizárólag csak az RTL-t érintették, a tavaly augusztusi bevalláskor a befizetett 1,3 milliárd forintból 1,054 milliárdot a tévétársaság fizetett be, miközben 169 cég tartozik az adófizetésre kötelezett társaságok közé. Az addig viszonylag kevés politikai hírt közlő Híradónál viszont „feltekerték a hangerőt”: folyamatosan közöltek leleplező riportokat fideszes politikusokról, sőt, a miniszterelnök közvetlen környezetéről is. Ráadásul a Híradó nézettségét is sikerült hónapról hónapra növelni: míg 2014 júliusában még 500 ezer volt az átlagos nézőszám, ez az év végére felment egymillió fölé. A Fideszben ma már mindenki készpénznek veszi, ennek is köszönhető, hogy a párt népszerűsége jelentős mértékben csökkent, február 22-én el is veszítették a parlamenti kétharmad szempontjából fontos veszprémi választást.
Erre mondják azt többen is az RTL-ben, hogy a háborút a Híradó stábja nyerte meg, illetve inkább Angela Merkel, aki február 2-án, budapesti látogatásán személyesen is szóba hozta a tévétársaság ügyét Orbán Viktornál. A hvg.hu kormányzati források beszámolói alapján pár hete arról írt, hogy részben a nemzetközi nyomás, részben a romló népszerűségi mutatók miatt novemberben a miniszterelnök felkérésére Lázár János tárgyalásokat kezdett az RTL Group menedzsmentjével. Egy magas rangú kormányzati forrás a hvg.hu-nak azt mondta, már ekkor tapasztalták, feszült a viszony a magyar és a luxemburgi vezetőség között, és azt állította, az RTL Budapestre érkező tárgyalóit ismeretlenek „mintha követték volna”.
A profit mindenekfelett
Ám az RTL háza tájáról való források sem tudják világosan megmondani, hogy mi volt a baj Gerkensszel, milyen indokkal mondtak fel neki. A vezérigazgató mindig hozta a számokat: míg a vetélytárs, a TV2 milliárdos vesztességeket halmozott fel, az RTL még a reklámköltések durva visszaesése idején is profitot termelt a német tulajdonosoknak. 2008 után fegyelmezetten végrehajtotta a leépítéseket, hogy a cég eredményes tudjon maradni.
Ugyanakkor forrásaink több – esetenként egymásnak ellentmondó – okfejtéssel is előálltak arra, magyarázhatja a céget 2001 óta vezető Gerkens leváltását. A vezérigazgató erős kézzel irányította céget, bizonyos kérdésekben mindig az ő akarata és elképzelése érvényesült. Erős szövetségese volt a műsorgyártásban is utazó régi barátja, a milliárdos Rákosi Tamás, akinek a cége, az IKO Holding az RTL fő beszállítója, a legtöbb műsort ők készítik. A hvg.hu-nak több tévés forrás is megerősítette, hogy RTL már tendert írt ki egyes műsorokra (többek között visszahoznák adásba az 1 perc és nyersz! című műsort). Volt, aki úgy fogalmazott: „az már eldőlt, az IKO pozíciója nem lesz annyira kizárólagos, mint eddig”. Arra számítanak, a beszállítóknál megtakarítást is el lehet érni, ami tovább növelheti a profitot.
A HVG február elején arról írt, Gerkens meggyengülésében szerepet játszott, hogy az RTL Group „túl drágán” vette meg Rákositól a hét kisebb kábelcsatornát, illetve az IKO RTL-ben lévő 31 százalékos részesedését (az IKO könyveiben egy 27 milliárdos összeg tűnt fel). Ennek az üzletnek a megítélése ma is ellentmondásos. Kérdés, mikor térül meg a beruházás: 2012-ben 1,7, 2013-ban 2,5 milliárdot termeltek a kábelcsatornák, így számolva legalább 12-13 év kell ahhoz, hogy a befektetett pénz megtérüljön. Ugyanakkor az RTL-ben ma is úgy látják, ez az ügylet segített megőrizni a cég piacvezető pozícióját, növelte az értékesíthető reklámidőt, ráadásul a kábelcégektől szedett terjesztési díj egyre fontosabb tétel a tévék bevételei között. Jelentősen növelte a társaság értékét, magyarán, ha valaha is el akarnák adni németek a magyar vállalatot, akkor jóval többet kapnának érte, mint a főcsatornáért önmagában. Ráadásul az IKO kivásárlásáról a végső szót nem Gerkens, hanem a luxemburgi vezetők mondták ki, sőt, az üzlet megkötését az RTL Group legnagyobb tulajdonosa, a Bertelsmann is szorgalmazta.
Végül azt a magyarázatot is hallottuk több forrásból, hogy a regionális alelnök és a vezérigazgató viszonya egy idő után feszült lett. Rudas a reklámadó kivetése után kivételes figyelemmel kísérte a magyar RTL ügyeit, amit forrásaink szerint a nagy szabadsághoz szokott Gerkens nehezen viselt. Főleg, hogy a kormány Rudassal – illetve a luxemburgi topmenedzserekkel – tárgyalt, nem vele.
Ki lesz az utódja?
A jól összecsiszolódott RTL-stáb egysége már tavaly szeptemberben megbomlott. Akkor távozott a vezérigazgató-helyettesi székből Róbert Ákos, majd a regionális alelnök, Rudas tanácsadója lett Bécsben. Róbert szinte a kezdetektől az RTL-nek dolgozott, 17 éven keresztül töltötte be ezt a posztot. Kulcsfontosságú szerepe volt: ő tartotta a kapcsolatot a politikai elittel, éppúgy jó viszonyt ápolt a baloldal és a Fidesz médiával foglalkozó politikusaival.
Több RTL-es forrásunk is azt hangsúlyozta, a „diplomata simulékonyságával tárgyaló” Róbert a frontok megmerevedése, a kormány tárgyalásoktól való elzárkózása után úgy látta, már nem tud segíteni. Ugyanakkor azt már tavaly is mindenki biztosra vette, ha az RTL nem kapitulál, nem vonul ki az országból, akkor a felek előbb-utóbb visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, és akkor újból szükség lesz a tanácsaira. Ám amikor bekövetkezett a pillanat, már Rudasnak adott tanácsokat. Többen is hangsúlyozták, Gerkens jól ismerte a piacot, a médiaügynökségek vezetőit, de hiába töltött 18 évet Magyarországon, a sajátos magyar politikai erőviszonyokat messze nem látta úgy át, mint Róbert. Ha kereste is a kapcsolatot a Fidesz vezetőivel, nem mindig találta a hangot velük.
Szerdán Rudas állományülést hívott össze a cég székházában, ahol forrásaink szerint azt mondta, ő csak ideiglenes vezető, szeretnék, ha magyar vezető kerülne az RTL élére, és az lenne az ideális, ha a jelenlegi menedzsmentből kerülne ki. Tehát továbbra is Kolosi Péter programigazgató és Vidus Gabriella, a reklámidőt értékesítő R-Time vezetője az esélyes. Forrásaink szerint a kereskedelmi tévéknél rendszerint ügyelnek arra, hogy a pénzügyekhez és sales-hoz értő legyen a vezérigazgató, az RTL Groupnál pedig ritka, hogy a tartalommal foglalkozó vezető kapott volna ilyen lehetőséget. Így többen is Vidust tartják a legesélyesebbnek.
