Az Alkotmánybíróság tagjai nem politizálhatnak, de tudomásul kell venni, hogy a jog nem független a politikától - mondta az Ab napokban hivatalba lépett új elnöke az MTI-nek. Lenkovics Barnabás utal arra, hogy a testületnek vissza kellene kapnia a korábban megnyirbált hatásköreit.
Az Ab és a politika viszonyáról szólva az új elnök elmondta: a testület, illetve tagjai nem politizálhatnak, függetlennek és pártatlannak kell lenniük. Így az Ab nem is lehet tekintettel a tevékenységét érintő politikai értékelésekre, a "véleménypiacra". Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a jog nem független a politikától, hiszen a törvényhozás politikai tevékenység, oka a társadalmi problémákban, célja pedig azok kezelésében van - mondta az elnök.
A lényeg, hogy az intézmények együttműködésének eredménye az emberek boldogulása, az ország sorsának jobbra fordulása legyen.
A válságok hatására a jogállamnak is súlyos kihívásokkal kell szembenéznie. Az új válaszok keresése szakadatlan tanulási folyamat, melynek része lehet például a jogállam kiegészülése speciális szakterületeken működő intézményekkel, így egy hatékony, időben és kellő eréllyel fellépő bank-, értékpapír- és biztosításfelügyelettel - jegyezte meg Lenkovics Barnabás.
Az új elnök még tavaly decemberben a parlamenti eskütétele után újságíróknak azt mondta: a bizalom jelének tekintené, ha a testület visszakaphatná korábban elvett hatásköreit. Az Ab 2011 óta csak a korábbinál jóval szűkebb körben vizsgálhatja a központi költségvetéssel kapcsolatos alkotmányossági kérdéseket. Lenkovics Barnabás leszögezte: az Ab visszakapott hatásköreivel is mértéktartóan, felelősségtudattal élne, tudatában van döntései költségvetési vonzatainak. A kérdés csak az, hogy a másik oldalban megvan-e ez a bizalom.
Az Ab hatáskörcsökkentése kapcsán az elnök olyan konkrét problémákra hívta fel a figyelmet, mint például a helyi adókról szóló törvény tavaly elfogadott módosítása kapcsán a termőföldadó kivetésének lehetősége. Ez sokakban aggodalmat váltott ki, de a törvény alkotmányosságát az Ab jelenlegi hatásköreivel nem vizsgálhatja.
Az Ab és a rendes bíróságok viszonyáról szólva Lenkovics Barnabás elmondta: kevesebb szó esik róla, de a testület nem csupán a politikával kerülhet konfliktusos viszonyba, mint a "törvényhozás bírája", hanem a bíróságokkal is, különösen miután a 2012 óta az alkotmányjogi panasz révén az Ab az "igazságszolgáltatás bírája" is, és ezt a helyzetet még tanulja minden szereplő.
Az Ab összetételéről szólva Lenkovics Barnabás elmondta: a kezdeti időkben a testület jogászprofesszorokból állt, akikhez idővel csatlakoztak gyakorlati jogászi foglalkozásokat űzők - bírók, ügyvédek -, az utóbbi években pedig több, politikusi múlttal rendelkező tagja is lett a testületnek, ami hozzájárulhat az alkotmányossági problémák árnyaltabb megközelítéséhez.
Az unió joga ugyan kötelező minden tagállamra, a Lisszaboni Szerződésben rögzített nemzeti identitások tisztelete viszont az uniót kötelezi. Tehát a nemzeti alkotmányos identitások és az uniós értékek viszonya is olyan kényes határkérdéseket vet fel, melyek csak a kölcsönös tisztelet és bizalom alapján kezelhetők mindenki számára megnyugtatóan - mondta az elnök.
Lenkovics Barnabás szerint az unió közös értékei változóak, birkóznak egymással a szorosabb együttműködést szorgalmazó föderalista áramlatok és a sokféleséget jobban toleráló felfogások. Korunk egyik alapvető kérdése éppen az, hogy milyen mértékben kell és lehet uniformizálni a világot, hol húzódnak az egyes közösségek, elsősorban a nemzetek identitásának határai, amelyeket tiszteletben kell tartaniuk az embereket, népeket egyre nagyobb mértékben "homogenizáló" erőknek is. Az eltúlzott, kikényszerített egységesítés a szabadság és az önazonosság korlátozásával jár, erről a mi régiónk sokat mesélhet Európának. A szabadság viszont az egyik legfontosabb európai érték, tehát európai módon is kiállhatunk nemzeti identitásunk mellett - mondta.
Annak kapcsán, hogy az előző elnök, Paczolay Péter távozásával 14 főre csökkent a testület, Lenkovics Barnabás elmondta: szavazategyenlőség esetén, ha ez feltétlenül szükséges, élni fog elnöki, döntő szavazatával. Erre volt példa az elmúlt években is
Lenkovics Barnabás elmondta: 2016 áprilisában jár le alkotmánybírói és ezzel együtt elnöki mandátuma, ez azonban nem befolyásolja munkáját a következő 14 hónapban. Akkor is szeretne eredményeket elérni, ha folytatásra nem kap lehetőséget. Az újraválasztás nem motiválja - tette hozzá.
