Magánemberként és politikusként egyaránt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a civil szféra minél jobban betölthesse azt a szerepet, amelyre egy modern demokráciákban hivatott - válaszolta Lázár János arra a levélre, amelyet a kormányportál szerint az Amnesty International hazai vezetője, Jeney Orsolya küldött neki a napokban egy civil szervezetek helyzetéről szóló tanulmánnyal kapcsolatban.

"Azonban a magyar civil társadalom finanszírozási gyakorlata - amit még nagy jóindulattal sem lehet egészséges 'alulról jövő, civil adományokon alapuló finanszírozásnak' nevezni - oda vezetett, hogy ezek a szervezetek eltávolodtak a társadalom egészétől, és a szféra legerősebbjei 'megélhetési civilként' maguk között osztották el a korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat" - írta levelében Lázár János. 

Fülöp Máté

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a szervezeteknek a lehetőségük ugyan adott volt erre, de ez a gyakorlat jogszerűnek és igazságosnak nem tekinthető. Azok a civil szervezetek, amelyeket tanulmányukban a magyar kormány által "sarokba szorítottként" állítanak be, olyan érdekek és értékek szószólóivá váltak, amelyek nem kötődnek a magyar társadalom sorskérdéseihez - állapította meg Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János visszautasította azt a tanulmányban foglalt állítást, hogy a magyar hatóságok hadjáratot folytatnának a független civil társadalom tagjai ellen. A magyar hatóságok a munkájukat végezték és végzik akkor, amikor a hatályos magyar törvények betartását ellenőrzik azoknál a civil szervezeteknél, amelyek közpénzek felett rendelkeznek - közölte. Hozzátette, a törvények ezekre a szervezetekre is vonatkoznak.

Azzal összefüggésben, hogy a tanulmány szerint "civil szervezetek (…) zaklatásának és megfélemlítésének árát legvégül azok az emberek fogják megfizetni, akiket ezek a szervezetek képviselnek", azt válaszolta, "a magukat törvényen felül állónak tartó szervezetek káros tevékenységének az árát a teljes magyar társadalom fizeti meg".

Hozzátette azt is, nem várja el, hogy egyetértsenek vele ebben, de azt igen, hogy a törvényeket a civil szervezetek magukra is kötelezőnek fogadják el.

A miniszter felidézte, tavaly mintegy tucatnyi civil szervezet tevékenységét vizsgálta és kifogásolta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi). Meglátása szerint "a vizsgálatok a 80 ezer szervezet közé került fekete bárányok kiszűrését célozzák". Az érintett szervezetek pedig Lázár szerint nem az igazukat próbálják bizonyítani, hanem a legkülönbözőbb vádakkal illetik mind a magyar kormányt, mind pedig az attól függetlenül munkájukat végző hatóságokat, ami elfogadhatatlan. 

Az AI magyarországi szervezete február 2-án közölte a honlapján a Sarokba szorítva című tanulmányát, amelyben úgy értékelte: a múlt évben több magyar civil szervezet vált "hosszan tartó kormányzati támadássorozat célpontjává", ami nagyban akadályozta őket, hogy a munkájukat végezzék, "dermesztő hatással volt az egyesülési jogra, és szűkítette a civil szervezetek mozgásterét az országban". 

A tanulmányban az olvasható: 2014 májusa óta több magas rangú kormányzati szereplő, ideértve a miniszterelnököt is, fogalmazott meg vádakat a civil szervezetekkel kapcsolatban, több bűncselekmény elkövetésével gyanúsítva meg ezeket a szervezeteket.

Szerintük ezek az állítások rendszeresen ismétlődnek azóta is egy ellenséges médiakampány keretében, amelynek "célja, hogy rontsák a szervezetek szavahihetőségét, és megkérdőjelezzék munkájukat a társadalom szemében". 

Véleményük szerint 2014 tavaszán és nyarán jelentősen nőtt a nyomás a civil szervezetekre, amikor a Miniszterelnökség vizsgálat lefolytatását kezdeményezte az érintett szervezetekkel kapcsolatban. A "rendkívüli ellenőrzés" májusban kezdődött, és 59 civil szervezetet érintett - rögzíti a tanulmány bevezetője.

A vizsgálatot a Kehi folytatta le, amely "nincs birtokában olyan garanciáknak, amelyek a függetlenségét és pártatlanságát biztosítanák, és amelynek joghatósága az eljárás lefolytatására erősen vitatott" - írta tanulmányában az Amnesty International magyarországi szervezete.