A felszólalók a szólás- és gyülekezési szabadság magyarországi korlátozásáról számoltak be a magyarországi civil szervezetek vegzálása miatt összehívott EP-meghallgatáson, de a kormányszóvivő "szappanoperának" nevezte az ülést, ami többeknél is kivágta a biztosítékot. Nem ment el a magyarországi civil szervezetek vegzálása miatt összehívott EP-meghallgatásra a békemeneteket szervező Fricz Tamás, a Fidesz pártcsaládjához tartozó képviselők pedig azt sérelmezték, hogy miért hívták meg az Ökotárs Alapítványt az ülésre, amikor bírósági eljárás folyik ellenük.
Az emberi jogok magyarországi helyzetéről tartott meghallgatást az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottsága Brüsszelben csütörtök délelőtt. A meghallgatást eredetileg a magyar hatóságok civil szervezetekkel kapcsolatos fellépése miatt szervezték, de végül a sajtószabadság, a médiapluralizmus, a cenzúra, a hajléktalanság és Orbán bevándorlásellenes kijelentései is felmerültek.
Az Fidesz pártcsaládjához, az EPP-hez, vagyis a néppárthoz képviselők közölték, aránytalannak és kiegyensúlyozatlannak tartják a meghívottak listáját, és hiányolták egy kutatóintézet meghívását is annak ellenére, hogy korábban előre megállapodtak a meghívottakról. A felszólaló néppárti képviselők azt is problémásnak tartották, hogy olyan szervezetek képviselőit is meghívták, amelyek ellen bírósági eljárás folyik Magyarországon. Az EP-képviselők azt mondták, félő, hogy a meghallgatás így befolyásolni fogja a bíróságok munkáját is, ez pedig nem egy megszokott eljárás. A bírósági eljárás, amelyre a képviselők utaltak, az Ökotárs Alapítvány elleni eljárás.
A meghallgatásra meghívták Fricz Tamást, a békemeneteket is szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítóját, de Fricz az utolsó pillanatban lemondta a megjelenést, mert szintén nem tartotta kiegyensúlyozottnak a meghívottak listáját. Az Európai Néppárt a CÖF helyett két másik magyar civil szervezet képviselőjét akarta volna meghívni, de ezt a többi frakció nem hagyta, legfeljebb egy civil szervezettel helyettesíthették volna Friczet. A magyar kormány oldaláról Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő jelent meg.
Terítéken a civilek üldözése
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója a meghallgatáson elmondta, 2012 óta a jogszabályi változások miatt megváltozott a civil szféra helyzete, majd ismertette a norvég civil támogatási alap működését és a kormánynak a norvég alappal szembeni kirohanásait. Móra azt mondta, a politikai csatározások azóta is folynak, de a kormány soha nem kezdett párbeszédet a civil szervezetekkel a támogatási pénzekről, viszont a Kehi eljárást indított az alapítványokkal szemben, holott nem lett volna jogalapja vizsgálni a norvég pénzek felhasználását.
Magas rangú kormánytisztviselők kezdtek vádaskodni, házkutatásokat tartottak az irodákban és az alapítvány munkatársainak otthonában is, mindezt az ártatlanság vélelme nélkül, és jelenleg is zajlik a bűnvádi eljárás ismeretlen tettes ellen – hangsúlyozta Móra Veronika. Bár a sajtókampány már enyhült, az eljárás még most is tart, Móra szerint pedig az ügy azt üzente a civil szervezeteknek, hogy ha az elesettekkel foglalkoznak, vagy kiállnak az emberi jogokért, akkor megfélemlítik őket. Móra azt mondta, 13 problémás szervezetet nevezett meg a kormány, pedig ha akár eggyel is gondja van, akkor az összessel gondja lesz.
Torzult médiapiac, Észak-Koreát idéző köztévé
Mong Attila, az Átlátszó.hu oknyomozó újságírója azt mondta, egyfajta puha cenzúra működik Magyarországon, a kormány pedig szisztematikus módon fenyegeti a sajtó sokszínűségét, indirekt módon befolyásolja a sajtót. Mong utalt Orbán tusnádfürdői beszédére, ahol az illiberális államról, és a nemzeti érdekek által korlátozott demokratikus jogokról beszélt. Az újságíró rámutatott, Magyarországon a közszolgálati médiát állami sajtóvá formálták, ami néha már Észak-Koreára emlékeztet, és példákat is bemutatott arra, amikor az egy párt által uralt köztévé kormánypropagandát adott.
Mong utalt a reklámadóra is, amelyet kifejezetten az RTL Klubra szabtak, mert az elkezdett a kormány korrupciós ügyeivel foglalkozni, míg a TV2 kormányközeli emberek kezébe került és bulvárhíreket ad politikaiak helyett. Mong azt mondta, a kormány az állami hirdetésekkel is befolyásolja a médiapiacot, és kitért az Origo főszerkesztőjének eltávolítására is. Mong Attila példátlannak nevezte azt a civilek elleni fellépést, ami Magyarországon folyik, és a Mérték Médiaelemző Műhely civil szervezet tagjaként azt mondta, jelzésértékű, hogy a parlamentbe soha nem hívták meg, de most az EP-be igen.
AI: befolyásolják a szólás- és a gyülekezési szabadságot
Barbora Cernusakova, az Amnesty International Magyarországgal foglalkozó munkatársa elmondta, a kormány a nyilatkozataival is befolyásolja a sajtó- és a gyülekezési szabadságot, még ha törvényekkel nem is korlátozza azokat. Megemlítette a civil szervezetek adószámának felfüggesztését, amely elmondása szerint az adott szervezetek megszüntetését jelenti. A hajléktalanság kriminalizálásáról és az egyházak korlátozásáról is szót ejtett, de az alkotmány átírását is megemlítette, a tényleges életfogytiglan bevezetését, illetve a médiatörvényt és a reklámadót is, amelyek korlátozták a sajtószabadságot.
Cernusakova azt mondta, jó lenne, ha az Európai Unió és az Európai Bizottság nem csak jogsértési eljárásokat indítana Magyarország ellen, de az Európai Tanácsnak is fel kellene lépnie, és erősíteni kell a magyarországi demokráciát és az emberi jogokat. Az AI képviselője azt mondta, jó lenne, ha az EU nem egy-egy kérdéssel foglalkozna csak, hanem egyben próbálná látni a helyzetet az emberi jogokkal kapcsolatban.
Az iskolai szegregáció lehetővé tétele uniós irányelvet sért
Anne Weber, az Európa Tanács emberi jogi biztosának tanácsadója elmondta, az ET legutóbbi jelentése Magyarországról arról szólt, hogy a magyar média nem megfelelő jogi keretek között működik, politikai nyomás alatt áll, szankcionálják és cenzúrára kényszerítik. Weber felszólította a magyar hatóságokat, hogy lépjenek fel jobban a rasszista, romaellenes és antiszemita retorika ellen, illetve az ilyen csoportok ellen.
Weber sürgette a romák diszkriminációjának megszüntetését és azt mondta, sajnálatosnak tartja, hogy egy tavaly ősszel hozott jogszabály szerint a kormány kivételeket alkalmazhat a szegregáció tilalmánál, vagyis lehetővé teszi az iskolai szegregációt, ez pedig sérti az EU ezzel kapcsolatos irányelveit. A ET emberi jogi biztosának tanácsadója elmondta, a biztos magyarországi látogatásakor meglátogatott egy elmegyógyintézetet, amely túlzottan nagy volt és így nem felelt meg az emberi jogi szabályoknak, fontosabb lenne a kisebb intézetek támogatása, ehelyett a kormány arra használta a strukturális alapokat, hogy a nagy intézményeket újítsák fel.
Anne Weber is szót ejtett a hajléktalanok üldöztetéséről, a hajléktalan lét megbélyegzéséről, de azt mondta, örül a Kúria néhány napja hozott döntésének, amely szerinte az ET emberi jogi biztosának véleményével van összhangban. Weber a menekültek elhelyezését sem tartotta megfelelőnek és "aggasztó tendenciáknak" nevezte a médiapluralizmus korlátozását és a civilellenes retorika alkalmazását.
Kovács szerint mindenki hazudik, és ez egy "szappanopera"
Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője a meghívott felszólalók közül egyedüliként magyarul szólalt fel, és azt mondta, túl sok dologról esett szó, miközben nem hangzottak el konkrétumok, csak vádak. Mint mondta, kormány 2010-ben nem mondta, hogy minden rendben van, de azóta is csak vádaskodások és hazugságok hangzottak el, a civilek nem voltak partnerek. A szóvivő közölte, nem tud olyan dolgokra reagálni, amik hazugságok, és a kormány hiába mondott bármit eddig, hiába szembesítette az állításokat a tényekkel, amely szerint az EU vizsgálatai már lezárultak, ez nem használ semmit.
Kovács "szappanoperának" nevezte, ami a meghallgatáson folyt, és azt mondta, a felszólalókat érzelmek motiválják. A civilekkel kapcsolatban azt mondta, "nem sikerült elfogadtatni, hogy a törvény mindenkire vonatkozik", de komoly vádak merültek fel körülbelül egy tucat civil szervezettel kapcsolatban. Kovács szerint már többször cáfolták Orbán tusnádfürdői kijelentéseit, amelyeket Mong Attila idézett, az Amnesty Internationaltől pedig azt kérdezte, miért nem figyelték Magyarországot 2006-ban a Gyurcsány-kormány idején.
A hajléktalanokról Kovács közölte, több hely áll a rendelkezésükre, mint eddig, bár ezzel kapcsolatban Anne Weber később elmondta, Újpesten meglátogattak egy hajléktalanszállót is, ahol szörnyű állapotokat találtak, mert nem tudták fenntartani a szállót, ezért a hajléktalanok inkább a közeli erdőben laknak, a szállónál jobb körülmények között.
Kovács szerint amúgy nem lehet érdemi vitát folytatni egy EU-s meghallgatáson az időkeretek miatt, ezért más felvetésekre nem is kívánt reagálni. Mint mondta, tényekkel, jogi keretek között hajlandó csak a magyar kormány foglalkozni a felvetett témákkal, az ilyen meghallgatásnak uniós témákat kellene kitárgyalnia, ez pedig csak politikai nyomságyakorlásra alkalmas és nem demokratikus.
Kiakadtak az EP-képviselők Kovács cinizmusától
A kormányszóvivő "szappanoperával" kapcsolatos kijelentése több EP-képviselőt is felháborítottak, a meghívottak meghallgatása után Kovács Zoltán kapta a legtöbb kérdést a jelenlévőktől. Egy képviselő azt mondta, az Orbán-kormány rendkívül sokat tesz azért, hogy az EP-ben rendszeresen Magyarországon kelljen beszélni, a svéd liberális Cecilia Wikström pedig magából kikelve arra figyelmeztette Kovács Zoltánt, hogy gondolja át, hogy mit mond, és hogy megadja-e a tiszteletet, amikor szappanoperának minősíti az EP-képviselők meghallgatását.
"Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács, a Velencei Bizottság mind azt mondja, hogy gond van az emberi jogokkal Magyarországon. Akkor mi mind hazudunk?" – kérdezte Wikström Kovácsot. Martina Anderson a szélsőbalos GUE képviseletében szintén arról beszélt, hogy az emberi bíróság sem szappanoperát játszik, amikor a kisebbségek jogairól beszél, és Anderson feltette azt a kérdést is, hogy ha mindez korábban történik Magyarországon, akkor is felveszik-e az EU-ba.
Egy zöld képviselő egyszerűen megkérte Kovács Zoltánt, hogy folytasson párbeszédet, egy másik képviselő pedig azt mondta, "megvető cinizmussal" beszélt a kormányszóvivő, és 500 millió uniós állampolgárt sértett meg azzal, hogy azt mondta, nem demokráciában élnek, és nem demokratikusan működik az EP-bizottság. A képviselő szerint "a többség zsarnoksága" folyik Magyarországon. Egy másik képviselő azt mondta, az egész meghallgatás olyan volt, mintha "süketek párbeszédét" hallaná, Kovács magatartása nem túl konstruktív, de láthatóan azt a stratégiát követi, hogy vagy szappanoperának minősíti vagy összeesküvésnek nevezi a kritikát. Mong Attila azt mondta, szappanopera helyett inkább kommunista népi operáról van szó, és nem annyira vicces.
Kovács Zoltán válaszként közölte, megint nem kérdések hangzottak el, hanem állítások, és a kormány párbeszédet folytat az olyan uniós intézményekkel, amelyeknek valóban az a feladata, hogy ezekkel foglalkozzon, de a kormány "ezeket a vitákat már lezárta". Közölte, nem látja, hogy más uniós tagállamot is ugyanannyira átvilágítanának, mint Magyarországot. Kovács visszautasított azt a vádat, hogy a kormány tekintélyelvű lenne, de hangsúlyozta, hogy elég támogatás van mögötte a 3 megnyert választással.
A kormányszóvivő szerint Magyarország ezer év alatt már elég tapasztalatot gyűjtött a kisebbségekkel való együttélésről és példamutató a magyar nemzetiségi törvény is. Kovács közölte, "egyszerűen nem igaz", hogy egyre több antiszemita vagy rasszista megnyilvánulás lenne és kijelentette, "nem stigmatizálunk kisebbségeket", ezt mutatja az összeurópai romastratégia kezdeményezése is. A kormányszóvivő szerint torzítva és szándékosan félremagyarázva értelmezték a képviselők Orbán kijelentéseit is, de hozzátette, Orbán bevándorlással kapcsolatos kijelentései szerinte "semmiben nem mennek túl azokon a kijelentéseken és határozatokon, amiket az EU elfogadott" az illegális bevándorlással kapcsolatban. Kovács válaszát a képviselők többször is hangoskodva és bekiabálásokkal fogadták.
