A brókerbotrány 2003-ban pattant ki. A bűnüldöző hatóságok szerint az elsőrendű vádlott 1998-2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozójaként, rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül, jogosulatlanul forgatta ügyfelek – magánszemélyek és egyes állami vállalatok – pénzét, összességében sokmilliárdos kárt okozva.

Kulcsár Attila – akit 2003 nyarán Bécsben fogtak el – az eljárás első éveiben a rendőrségen és a bíróságon nem tett érdemi nyilatkozatokat, csak a nyomozó ügyészségen, ahol viszont magára és másokra is terhelő vallomást tett. Ezután megszűnt az előzetes letartóztatása, miközben a bűnösségét tagadó több társát továbbra is fogva tartották.

Akkoriban a kormányoldalhoz tartozó szocialista és szabad demokrata politikusok kifogásolták, hogy az ügyészi kihallgatásokról készült jegyzőkönyvek szövegét rendszeresen az ellenzéki Magyar Nemzet címlapján lehetett olvasni, és az ott készült videofelvételek is kiszivárogtak. Fideszes politikusok ugyanakkor azt mondták, hogy a kormány által irányított titkosszolgálatok megsemmisítették Kulcsár Attila több száz lehallgatott telefonbeszélgetésének felvételét.

Az ügyészség 2005-ben emelt vádat. A Fővárosi Bíróság – a Fővárosi Törvényszék jogelődje – 2008. augusztus 28-án kihirdetett elsőfokú döntésében nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. Társai közül többen kaptak többéves börtönbüntetést és több tíz millió, esetenként több száz millió forintos vagyonelkobzást, felmentették ugyanakkor a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K and H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját.

Az elsőfokú ítélet időpontjáig a különböző eljárások, polgári perek, jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek következtében 11 milliárd forintot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés volt függőben, az összes veszteség pedig megközelítette a 46 milliárdot

A fellebbezések után másodfokra kerülő ügyben 2010 tavaszán, sokéves hallgatás után Kulcsár Attila érdemben megszólalt, volt munkahelyét, a K and H Bankot és egykori ügyfeleit bírálta. A Fővárosi Ítélőtáblán az egyik szakértőre hivatkozva azt mondta: a bankot áthatották a szabálytalanságok, ám ezt egyes vezetők éveken át elnézték, majd pedig a magát az ügy sértettjének feltüntető bank – biztosítási összegek reményében – valótlan nyilatkozatokat tett, ami hozzájárult az elsőfokú ítélet megalapozatlanságához.

"Nem vagyok ártatlan, de nem követtem el olyan súlyos bűncselekményeket, mint amikért elítéltek" – jelentette ki a táblán az elsőrendű vádlott, aki szerint a bank, illetve brókercége fölöslegesen fizetett ki milliárdokat az állítólag megkárosított ügyfeleknek, mert nagy részüket valójában nem is érte kár.

A tábla bírája és több védő is szóvá tette, hogy az ügyészek váddal kapcsolatos álláspontja nem egyértelmű, szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, a másodfokú eljárásban vetette fel a fellebbviteli főügyészség képviselője, hogy sikkasztás helyett csalás is felmerülhet, ami egészen más bizonyítási és kárfelelősségi kérdéseket vetne fel, ráadásul erre a bűncselekményre újabb kiadatási eljárást kellene lefolytatni az Ausztriában elfogott Kulcsár Attila esetében.

A Fővárosi Ítélőtábla 2010 májusában hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított megalapozatlanság, súlyos eljárási hibák miatt. Baka András főbíró akkoriban arról beszélt: az esetleges bírósági mulasztásokért vállalni kell a felelősséget, mert e nélkül nem lehet a hibákat kijavítani, ugyanakkor a perekben eljáró jogászok meglehetősen egymásra utaltak, a jó bírói munka egyik előfeltétele a magas színvonalú ügyészi és ügyvédi tevékenység.

A megismételt elsőfokú eljárás 2010 decemberében kezdődött a Fővárosi Bíróságon, az eredetileg 24 vádlott közül 18 ügyében. A korábbiaktól eltérően Kulcsár Attila már tett érdemi észrevételeket a bizonyítási eljárásban.

A napokban az MTI érdeklődésére a Fővárosi Törvényszék közölte: az eljárás során meghalt egy vádlott, egy másik esetében pedig egészségi állapota miatt kellett felfüggeszteni az eljárást. Elhunyt továbbá egy szakértő, kollégája belépése pedig szükségszerűen lassította az eljárást, továbbá két ülnök is betöltötte a 70. életévét, így távoznia kellett az öttagú bírói tanácsból. A nemrégiben történt tanácsváltozás miatt januárban több tárgyalás is iratismertetetéssel telik majd.

Az ügyben az alapvádirat mellett hűtlen kezelés és pénzmosás miatt két újabb vádiratot nyújtottak be.

A megismételt elsőfokú eljárásban négy év alatt mintegy 100 tárgyalási napon 150 tanút, továbbá tucatnyi szakértőt hallgattak meg. Már a korábbi elsőfokú eljárás bírája arról beszélt 2008-ban, döntése szóbeli indoklásakor, hogy összesen mintegy 150 ezer oldalnyi iratból dolgozott, 92 tárgyalási napot tartott és mintegy 200 tanút hallgatott meg. Tavasszal folytatódhat a bizonyítás, fél év múlva elsőfokú ítélet várható, ám ha lesznek fellebbezések, másodfokon folytatódhat tovább a 2003-ban kipattant brókerbotrány büntetőpere.

Kulcsár Attila 2003-tól hol előzetes letartóztatásban, hol házi őrizetben volt, majd lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt egészen 2011-ig, így esetében az adható kedvezmények figyelembevételével mintegy 4-5 év szabadságvesztés már letöltöttnek tekinthető, azaz, ha ennél többet kap, csak akkor kell börtönbe vonulnia.