Fontolgatja a februárban magyar tulajdonba került TV2, hogy jövőre kiviszi a főcsatornáját külföldre, így megszabadul a médiaszabályozás szigorától. A társaság korábban abban reménykedett, hogy a kábelcégektől szedhető programdíjból hozza rendbe a költségvetését, ellensúlyozza reklámbevételeinek csökkenését és a reklámadót, de az RTL-re tüzelő kormány végül neki is megtiltotta, hogy ezt a díjat beszedje. Bár a kabinet az állami hirdetések révén támogatja a TV2-t, még mindig nem alkotta meg azt a rendeletet, amellyel valóban "segítene" a társaságon, így a cég alternatív megoldásokat keres.

Ha nem enyhülnek a közeljövőben kereskedelmi tévéket sújtó szabályok, akkor a TV2 fontolóra veszi, hogy kivonul és egy másik országból sugározza a műsorait – értesült a hvg.hu. Piaci forrásból úgy tudjuk, a februárban magyar tulajdonba került tévétársaság ősszel a kábelszolgáltatókkal kötött új szerződéseiben meglebegtette: nem zárható ki, hogy a közeljövőben más ország joghatósága alá vonul, és ebben az esetben fel lehet mondani, illetve újra kell írni a terjesztési szerződéseket.

A hvg.hu-nak a társaság elismerte, hogy valóban bekerült ez a lehetőség a szerződésekbe. „A TV2-csoport jelenleg több alternatíván is dolgozik a jövő évi működésre vonatkozóan. Vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy a TV2 külföldi joghatóság alatt folytatja a műsorszolgáltatást” – válaszolta a társaság a kérdéseinkre. Ha ez valóban megtörténik, új kihívás elé kerül a médiaszabályozást szinte hónapról hónapra módosító kormány, amely a különféle bevételeitől is eleshet – miközben a kabinet bevallottan segíteni akarna a magyar tulajdonba lévő társaságnak.

Gellert kapott lövedék

Több mint egy éve foglalkoztatja a tévét néző közvéleményt, hogy milyen irányt vesz a hazai tulajdonba került második legnézettebb kereskedelmi csatorna jövője – melyben az esetleges külföldre húzódás újabb fordulatot hozhat.

Túry Gergely

Bár a tévét – mint arról beszámoltunk – kiemelten kezelik az utóbbi időben az állami cégek és a kormány, a kormánypárti politikusok által bevallottan RTL-t célzó jogi intézkedések nem kerülték el a TV2-t sem. Ennek elsősorban az az oka, hogy a 2010-ben elfogadott új magyar médiatörvény kiemelten kezeli a két tévétársaságot. Mivel a közönségarányuk meghaladja a 15 százalékot, ezért mindkettő jelentős befolyásoló erejű médiának számít a törvény szerint, így rájuk különleges szabályok vonatkoznak. Híradót kell sugározniuk, bizonyos esetekben feliratozniuk kell az idegen nyelvű filmjeiket, illetve a legfontosabb: egy szeptemberben megalkotott szabály szerint továbbra sem szedhetnek pénzt a kábelszolgáltatóktól a két főcsatornájuk után.

Pedig mindkét cég nagy reményeket fűzött ehhez a díjhoz. Az RTL már 2010-ben el akarta érni, hogy a médiahatóság engedélyezze nekik a programdíjat, amit a kisebb csatornáik után már az első perctől kezdve szedtek. Ám a hatóság ezt elhalasztotta a digitális átállás utáni időszakra arra hivatkozva, hogy nem kérhető pénz azért, ami egyszerű antennával ingyen is fogható – így tolták el a bevezetést 2015-re. Simon Zsolt, a TV2 vezére márciusban a Forbesnak azt mondta, legalább 6-8 milliárdos pluszbevételre számít, és abban reménykedik, hogy ez helyrebillenti a cége évek óta veszteséges mérlegét. A tévék évek óta arra építenek, hogy a válság miatt zsugorodó reklámbevételeiket vagy a reklámadót így ellensúlyozzák: míg a reklámtorta tavaly csak 45,6 milliárd volt, a kábeles piac évente 110 milliárdot termel, amiből most már a két nagy is részesülni szeretne. A két társaság azt kifogásolja, hogy ők legfeljebb 8-10 százalékban részesednek a kábeles tortából (a kis csatornáik után), miközben a kábelcégek előfizetőinek 55-57 százaléka őket nézi – ugyanis a kábelpiac bevételeinek nagy részét a szolgáltatók és a kicsi, párszázalékos nézettséggel rendelkező tévék viszik el.

Viszont a kormány úgy döntött, a jelentős befolyásoló erejű médiának a díjszedés átmenetileg tilos, a két tévé várja ki, amíg a kabinet egy kormányrendeletben határozza meg, hogyan és mennyit lehet szedni. A Népszabadság a múlt héten arról írt, hogy a rendelet a mai napig nem készült el. Felmerült ugyan, hogy az állam szedje be a pénzt, majd pályázat útján ossza szét, de felismerték, hogy ez versenyellenes, uniós szabályokba ütközne, Brüsszel biztosan eljárást indítana. (Főleg, hogy az RTL már így is az Európai Bizottsághoz fordult a szerintük diszkriminatív reklámadó miatt.)

A hvg.hu-nak ugyanakkor egy magas rangú kormányzati forrás azt mondta, semmiképpen nem akarják kiengedni a szorításból az RTL-t, amellyel nyár óta „háborúban” állnak a reklámadó és a – szerintük – túl „kritikus” Híradók miatt. Viszont olyan szabályozást szerinte nem lehet alkotni, amely ne érintené jelentős befolyásoló erejű médiumként a TV2-t is. Viszont ha a tévé egy másik országból sugározna, akkor már nem vonatkoznának rá a magyar médiatörvény passzusai, így a jelentős befolyásoló erejű médiára vonatkozó előírások sem.

Bottal a nyomukat

A magyar médiahatóság nehezebben tudja utolérni a külföldről sugárzó médiaszolgáltatókat, hiszen nem tartoznak az ellenőrzése alá. Így nehezebben tudja büntetni ezeket a tévéket, ha megsértik a médiatörvény előírásait (például, ha nem figyelnek a magyarországi korhatár-besorolásra). A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság tehet ugyan kísérletet arra, hogy bebizonyítsa, csak azért mentek külföldre, hogy a szigorúbb magyar szabályokat megkerüljék, kérheti az adott ország médiahatóságának segítségét, ám a hvg.hu által megkeresett médiajogász szerint nem sok eszköze van az NMHH-nak, hogy a bírságokat kivesse és behajtsa.

„Kedvezőtlen gazdasági helyzet”

A külföldről történő műsorszolgáltatás persze nem új a magyar tévés piacon. Mivel a médiatörvény versenykorlátozási okok miatt sokáig nem tette lehetővé, hogy az országos kereskedelmi tévék új kábelcsatornákat indítsanak, az RTL-nek bedolgozó IKO Holding sokáig Romániából sugározta például a Cool-t vagy a Film+-t.

Míg az RTL csatornái eddig Romániában voltak bejegyezve, és az ottani médiahatóság ellenőrzése alatt álltak, a Viasat adása az Egyesült Királyságból, a brit hatóság, az Ofcom engedélye alapján érkezik Magyarországra. Sőt, a TV2-csoport kisebb csatornái, a Super TV2, a Fem3 és a Pro4 is az Ofcom felügyelete alá tartoznak, eleve így indította őket az utóbbi években társaság.

Ugyan a 2010-ben elfogadott új médiatörvényt már úgy fogalmazták meg, hogy kedvezzen a nagy tévéknek – kivették belőle a versenykorlátozást –, a cégek mégsem „hozták haza” kisebb csatornáikat. Sőt, január 1-től az RTL hét kisebb tévéje átkerül – Romániából és Magyarországról – a RTL Group Germany nevű leányvállalatához. „A magyarországi kedvezőtlen gazdasági helyzetet átértékelve úgy döntöttünk, hogy költséghatékonyabbá tesszük a kábelportfólió működését, és Luxemburgba költöztetjük a tévéket, ahol megfelelő infrastruktúrával és stábbal rendelkezünk” – magyarázta az RTL Group az Indexnek, miért hozta meg ezt a döntést. Persze, ez kevesebb munkahelyet és kisebb személyi jövedelem adót is jelent majd. Iparági források szerint a kábelek Luxemburgba költöztetése arra utal, hogy a vállalat ezzel az RTL Klub kitelepítését készíti elő.

A külföldről történő sugárzással számos más kötelezettség megkerülhető. Az adott cégnek nem kell a továbbiakban például médiaszolgáltatási díjat fizetniük, és ez több százmilliós könnyítést is jelenthet. Már a Google- és a Facebook-reklámokra is kivetett új reklámadó esetében is bebizonyosodott, hogy a külföldi szolgáltatók esetében szinte lehetetlen a követelés behajtása. A kormány ezt úgy próbálta kivédeni, hogy beleírta a törvénybe: a külföldi cégeknek nyilatkozniuk kellett a hirdetés feladójának, hogy megfizették a reklámadót, ha nem teszik meg, akkor a hirdetőt terhelte az adó. A kabinet végül belátta, hogy a nagy külföldi médiacégek egyáltalán nem reagálnak, és egy bizonyos összeg fellett a magyar vállalkozókra hárul az adózási, illetve az adminisztrációs teher, így ezt a nyilatkozattételi kötelezettséget januártól ki is vezetik a törvényből.

Tehát a reklámadóról szóló törvény úgy van megírva, hogy az a külföldről szolgáltató, de Magyarországon bevételeket szerző médiacégekre is vonatkozzék, viszont nagyon nehezen tud az állam ezeknek az előírásoknak eleget tenni. Persze a tévéknek nem ilyen egyszerű "lelépni" a reklámadó elől: a Google-lel és a Facebookkal ellentétben náluk nem közvetlenül adják fel a hirdetéseket a reklámozók, hanem ügynökségeken, illetve úgynevezett sales house-okon keresztül, ráadásul nekik szerkesztőségük is van, muszáj tehát legalább egy magyarországi céget fenntartaniuk. Így hiába viszi ki a TV2 a főcsatornáját, vagy tartja külföldön az RTL-hez hasonlóan a kisebb csatornáit, várhatóan nem tudják majd megúszni a reklámadó befizetését.

Szeretné szeretni a kormány

„Csak éppen Magyarországon a nagy, kereskedelmi tévék közül egyik sem magyar, mindegyik külföldi. Ezért olyan magyar, nemzeti szempontokat, amiket otthon igen, itt nem érvényesítenek. Ez sem lesz mindig így” – jelentette ki Orbán Viktor tavaly augusztusban a Puskás Akadémia honlapjának adott interjújában. A miniszterelnök ezzel is jelezte, szeretné, ha az egyik kereskedelmi tévé magyar tulajdonba kerülne – az interjú megjelenésekor a német ProSiebenSat.1 Group (P7S1) éppen a TV2 eladásáról tárgyalt.

Simon Zsolt - hetedhét határon túl?

Fülöp Máté

A TV2 értékesítése, illetve az azóta eltelt időszak igencsak fordulatos volt. Lehetséges vevőként felmerült a nemzetközi médiabirodalmat működtető – hazánkban a Viasattal jelen lévő –, svéd hátterű Modern Times Group (MTG), és a hazai piacon a 11. legbefolyásosabbnak tartott Nyerges Zsolt cége, az Infocenter.hu Zrt. is. Végül a németek TV2 két vezetőjének, Simon Zsoltnak és Yvonne Dedericknek adták el a céget. (Arról, hogy a nagyobb befektetők miért álltak el a vételtől és a kormány milyen intézkedésekkel, bejelentésekkel segítette, hogy a cég hazai tulajdonba kerüljön, itt olvashat részletesen. Időközben az is nyilvánosságra került, hogy a kelet-európai befektetéseitől mindenáron szabadulni akaró P7S1 végül áron alul, alig 4,6 milliárdért adott túl a tévéin, sőt távozása előtt a vevőknek még működési hitelt is biztosított.)

Mivel sem Simonnak, sem Dedericknek nincs milliárdos vagyona, az elmúlt hónapokban más újságok mellett a hvg.hu is sokszor foglalkozott azzal, hogy az új tulajdonosok melyik gazdasági erőcsoport támogatására számíthatnak. Míg tavasszal a Fidesz korábbi pártigazgatójának, Simicska Lajosnak az emberei lobbiztak a piacon a tévé mellett, értesüléseink szerint nyár végére fordulat állt be, és a miniszterelnökkel jóban lévő Andrew G. Vajna kormánybiztos került meghatározó helyzetbe a TV2-nél. Mint arról már beszámoltunk, ez a váltás együtt járt az állami hirdetések piacának részleges átalakulásával is: míg a Simicska érdekeltségébe tartozó nagy kereskedelmi rádiókból, a Class FM-ből és a Music FM-ből eltünedeztek az állami cégek reklámjai, a TV2-nél valósággal kilőtt az állami költés, tehát a kormány a hirdetések – és az irányítása alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal – révén beállt a társaság mögé.

Csakhogy a nyár óta a parlament többször is módosította a médiára vonatkozó törvényeket, melyek részben a TV2-t is érintik. A nemzetgazdasági miniszter tavalyi ígérte ellenére júniusban bevezették a reklámadót, amit egy kiskapu miatt idén a TV2-nek még nem kell megfizetnie, de jövőre már igen: a cég számításai szerint 1,6-1,7 milliárdot. Sőt, november közepén tovább emelték a reklámadó legmagasabb kulcsát, ami elsősorban az RTL-t érinti. Viszont Varga Mihály egy sajtótájékoztatón azt mondta, számításaik szerint jövőre már a TV2-nél is olyan magas lesz a reklámköltés, hogy ezt a tévét is érintheti majd ez a kulcs. A médiatörvény legújabb módosítása arra kötelezi a kábelcégeket, hogy az alapcsomagjukba pakoljanak bele két újabb köztévés csatornát – amit az RTL-nél úgy értelmeztek, hogy a kormány ki akarja szorítani a kereskedelmi tévéket a legolcsóbb előfizetési csomagból.

Ráadásul nyáron összekülönbözött a miniszterelnök és az 1990-es évektől a Fideszhez húzó médiát építgető Simicska Lajos. Így a pártból többen is elismerték a hvg.hu-nak, néhány orgánumtól és a köztévétől eltekintve nincs olyan médiaszolgáltató, melyre a népszerűség csökkenése idején a kormánypárt közvetlen befolyással bírna. Hosszú távon tehát valóban szükségük lenne egy magasabb nézettséggel rendelkező kereskedelmi tévére. Kérdés, mit lép a kormány azután, hogy a magyar tulajdonba került TV2 belengette, kivonul Magyarországról. Sőt, ha megszűnne jelentős befolyásoló erejű státusza, már híradót sem lenne köteles készíteni (a vasárnapi közéleti magazinját nemrég szüntette meg).