Jelentős változás előtt áll a TV2: már kiderült, hogy Simicska Lajos és üzlettársai nem akarják, de nem is tudják támogatni anyagilag a tévétársaságot, viszont a miniszterelnökkel jóban lévő Andy Vajna már házon belül van. Ugyanakkor az állami vállalatok és a kormány nyár óta igen bőkezű lett a társasággal, aminek viszont szintén Simicskáék ihatják meg a levét.
Először fújt visszavonulót a hónapok óta tartó „háborúban” Simicska Lajos: a hvg.hu-nak több forrásból is megerősítették, hogy kikerült a milliárdos vállalkozó érdekeltségi köréből a TV2, ahol a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Andrew G. Vajna kormánybiztos, filmproducer került meghatározó helyzetbe. Úgy tudjuk, Vajna heteken keresztül tárgyalt a tévétársaság vezetőségével, és ennek eredményeként várhatóan két műsoros produkcióját is a TV2 főcsatornájára viszi. Ezzel párhuzamosan az állami hirdetők is beálltak a tévé mögé.
Mint arról korábban beszámoltunk, a parlamenti választások után Orbán Viktor élezte ki a konfliktust az egyik legrégebbi barátjával és szövetségesével, a párt gazdasági hátországát az 1990-es évek óta építgető és irányító Simicska Lajossal. A miniszterelnök ugyanis úgy érezte, a Simicska érdekeltségébe tartozó cégbirodalom túl nagy befolyással bír az államigazgatásban, akadályozzák az új gazdaságpolitika kibontakozását, nem adnak teret más Fidesz-közeli vállalkozóknak.
A „háború” kulcskérdése kormányzati és fideszes források szerint, hogy mi lesz azzal a médiabirodalommal, melyek a milliárdos üzletember Simicska, illetve társai (Fonyó Károly, Liszkay Gábor, Nyerges Zsolt) érdekeltségébe tartoznak. A Népszabadság szeptember elején arról írt, a miniszterelnök környezetében úgy látják: „a megbékélés ára” Simicska médiaportfóliójának „feladása, részben vagy egészben”. Mint arról beszámoltunk, ezen a téren Orbán főleg Andy Vajnára, illetve a filmproducer barátjára, a miniszterelnök főtanácsadójára, Habony Árpádra támaszkodott Simicskával szemben.
Andy a tévébizniszben
Arról, hogy Andy Vajna érdeklődött a TV2 iránt, már korábban is írt a sajtó, ám piaci forrásaink szerint ma már többről van szó: a tárgyalások most már a végéhez közelednek, a filmproducer két műsorát is a TV2 sugározhatja a jövőben.
Forrásaink nem árulták el, pontosan milyen produkciókról van szó, de egy gyors internetes kereséssel megtaláltuk azt a szeptemberi hírt, mely szerint a filmügyi kormánybiztos és felesége, Vajna Tímea három évre megvette a Miss Universe Hungary rendezésének jogait. Ennek része, hogy a szépségkirálynő-választás döntőjét 2016-ban Amerika helyett Magyarországon rendezhetik meg. Kerestük az ügyben a TV2-t, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre, a TV2-s forrásaink pedig még névtelenül sem akarták kommentálni a hírt.
Egy, az ügyletre rálátó piaci forrás szerint Vajna nem Habony Árpád közvetítésével tárgyalt a TV2-vel. A köztévé fenntartója, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap október végén jelentette be, tavasszal az M2-n lesz egy új bulvárcsatornájuk, 2015 nyarától pedig elindítják M4 Sport nevű adót. A Népszava információi szerint a bulváradó ötlete Habonytól származik, forrásaink szerint a kormányfő tanácsadója most inkább ezzel foglalkozik. Vajnának egyébként is van közvetlen kapcsolata a TV2-nél: úgy tudjuk, a producer Yvonne Dedericknek ügyvédként dolgozó férjének ügyfele. (Dederick a tévé egyik tulajdonosa – a szerk.)
Mindesetre Vajna most már formálisan is kapcsolatba fog kerülni a TV2-vel, ami piaci forrásaink szerint elképzelhetetlen lenne, ha a társaság még mindig Simicska érdekeltségébe tartozna. A piacon közismert, hogy a két üzletember viszonya nem nevezhető szívélyesnek. A Simicska ügyleteiről az Orbánnal folytatott háború kirobbanása óta igen jól értesült Népszava a múlt héten arról írt, a tévé várható kiadásai miatt (lásd lentebb) a milliárdos vállalkozó „elengedte a társaság kezét”, ám TV2-s forrásaink szerint alighogy „levonult”, a társaság mögött máris megjelentek az állami cégek a reklámjaikkal.
Az Orbán–Simicska-konfliktusnak nyár óta egyébként már számos jelét lehetett látni: a Simicska kezében lévő média gyakran bírálta a kormányt, kiszorították a vállalkozó embereit a minisztériumokból, stoppolták az állami cégek szerződéskötéseit, a kormány helyzetbe hozott olyan tőkéseket, akik nem tartoznak Simicska cégeihez. Szintén a konfliktusra vezetik vissza a médiapiacon a reklámadó bevezetését is. (Arról, hogy a konfliktus hogyan gyűrűzött be az egyes állami cégekbe, itt olvashat részletesebben. A Postánál például 1,7 milliárd, a Magyar Turizmusnál 2 milliárd „vár” arra, hogy a médiában elköltsék.)
Ki állt a TV2 mögött?
- A német ProSiebenSat.1 Group (P7S1) tavaly tavasszal kezdett tárgyalásokba a magyar leánya eladásáról. Lehetséges vevőként a svéd Viasat mellett feltűnt a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Infocenter.hu Zrt. is.
- A Viasat – az akkor még csak belebegtetett – reklámadó miatt visszalépett. A Fidesz-közeli vállalkozók inkább egy kínai befektetővel akarták megfinanszírozni a vételárat, ám ez az üzlet sem jött össze. Nyerges tavaly nem tartotta jó ötletnek a 2010 óta veszteséges tévé megvételét. Állítólag úgy látta, a magas vételár, a veszteség kiegyenlítése, a nézettség növelése rengeteg pénzt emésztene fel, ráadásul az állami hirdetések átcsoportosítása a TV2 javára megkövetelné, hogy a többi, érdekeltségébe tartozó médiacégtől vonjanak el reklámokat. Ugyanakkor Orbán egy tavaly nyári interjújában leszögezte: szükség van egy magyar tulajdonú kereskedelmi tévére.
- A tévétársaság eladásáról a P7S1 végül a magyarországi leány két vezetőjével, Simon Zsolttal és Dederickkel állapodott meg, ők lettek a tévé új tulajdonosai. Bár Simon és Dederick többször is határozottan cáfolta, hogy „másvalakinek” vették volna meg a TV2-t, piaci források szerint üzleti tárgyalásaikon soha nem cáfolták, hogy az anyagi háttér megteremtésében ki tudják használni kapcsolatrendszerüket. (Arról, hogy Simonnak vannak fideszes kapcsolatai, már 2012-ben beszámolt a Magyar Narancs).
- Idén tavasszal volt egy kísérlet arra, hogy újrarendezzék a piaci reklámokat, és előteremtsék a pénzt a TV2 fefuttatására. Simicska két üzlettársa körbejárta a hirdetéseket közvetítő ügynökségeket nyomást gyakorolva rájuk, hogy a reklámok egy részét csatornázzák be a kisebbik kereskedelmi tévébe, ám ennek a külföldi médiaügynökségek többsége ellenállt, sőt, volt olyan, amelyik azonnal panaszt tett az anyaországa budapesti nagykövetségén.
Márpedig az idő szorít: a P7S1-nak 5 év alatt kell kifizetni a vételárat, amennyiben ez nem sikerül, a tévé visszaszáll a németekre. Piaci informaciók szerint legkorábban 2017-ben kell fizetni, így a TV2 akkor érezné leghamarabb a terjesztési díj hiányát – addig nyereségessé kell válnia, tartalékot kell gyűjtenie.
De addig is komoly terhei lesznek a tévének:
- A TV2 ügyvezető igazgatója 6-8 milliárd pluszbevételre számított abból a kábelcégektől jövő terjesztési díjból, melyet 2015-től szedhetett volna a társaság. Ám ettől a kormány „rezsicsökkentés” címén törvénnyel tiltotta el a két tévét.
- 2015-től már a TV2 sem tudja leírni a veszteségeit a reklámadóból, így legalább 1,6-1,7 milliárdot kell befizetnie a kincstárba.
- Bár a Magyar Reklámszövetség tárgyalásokba kezdett a netadó visszavonása után a reklámadó mérsékléséről, illetve fokozatos kivezetéséről, a kormány bekeményített: 10 százalékkal növelte a médiaadó legfelső kulcsát. A nemzetgazdasági miniszter a múlt héten azt nyilatkozta, információjuk van arról, hogy jövőre a TV2-nek is olyan magasak lesznek a reklámbevételei, hogy beleesnek az 50 százalékos sávba.
Az állam már a TV2 pártján áll
A médiapiacot figyelő Kantar Media adatbázisa szerint júliusban fokozatosan, augusztustól meredeken nőtt az állami hirdetések száma és aránya a TV2-ben – miközben a piaci reklámok enyhe csökkenést mutatnak, ami egy TV2-s forrás szerint betudható "az ebben a tekintetben gyengébb nyári időszaknak". Az RTL Klubnál júliust követően bezuhantak az állami hirdetések, annak ellenére, hogy a társaság csatornái tovább tudták növelni a nézettségarányukat.
Médiaügynökségi forrásainktól kapott információink szerint október-novemberben tovább növekedett az állami reklámok száma a TV2-ben: ebben a két hónapban közel kétszer annyi állami hirdetés volt a tévétársaságnál, mint az összes többinél együttvéve (a Kantar Media legfrissebb adatai szeptemberiek – a szerk.). Ugyanakkor a második grafikonból az is kiderül, hogy az állam még mindig jóval kevesebbet hirdet, mint a piaci szereplők, így kérdés, hogy anyagilag kisegíti-e a TV2-t, hogy az állam és a kormány mellé állt.
*A TV2-re fókuszálva az összes állami és piaci hirdető reklámperceit beszámoltuk (percalapon).
*Ebben és a további kimutatásainkba a 10 legnagyobb állami céget, illetve a Miniszterelnökséget és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot válogattuk be – tehát a legnagyobb állami hirdetőket. **Miközben júniusban robbant ki a konfliktus az RTL és a kormány között, a grafikon pont ebben a hónapban mutat emelkedést – ráadásul pont a Miniszterelnökség hirdetéseinek köszönhetően. Megkérdeztük erről Kolosi Pétert. A tévé programigazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, egy régebbi szerződésnek köszönhetően az uniós fejlesztések népszerűsítése futott a tévében, kizárólag szponzorációs alapon.
Ettől tartottak?
Ha valóban igazak azok az információk, hogy tavaly Nyerges a TV2 értékesítése miatt a piac átrendeződésétől tartott, akkor most elmondhatjuk: félelmei beigazolódnak.
Megnéztük ugyanis azt is, hogyan alakult a Simicska–Fonyó–Nyerges érdekeltségű médiában idén az állami hirdetések száma. Az országos sugárzású Class FM-ben, illetve a kisebb Music FM-ben június-júliusban bezuhant a görbe.
Az egyik legnagyobb állami hirdetőnél, a Szerencsejátéknál a leglátványosabb a fordulat.
Az adatbázis szerint a Music FM-ből júniusra teljesen eltűntek a Szerencsejáték hirdetései, a Classnál júliusban durván visszaestek. A cég nem is takargatta, hogy „elégedetlen” a Class-szal. Október közepén az állami cég a Népszavának beismerte: 2014. október 31. napjától felbontották a szerződésüket a rádióval, nem ott sugározzák a jövőben a számsorsjátékok eredményét ismertető műsort, mert ott „nem érik el a célcsoportjukat”, a fiatalokat. Ez azt jelenti, hogy novembertől újabb állami pénzektől esik el a rádió. Ez azért is érdekes, mert 2012-ben ezzel indokolta a hvg.hu-nak az állami vállalat, hogy a kereskedelmi rádiók közül miért csak a Classban reklámoz: „a hivatalos rádióhallgatottsági adatok alapján célcsoportunkat ezzel a rádióval tudjuk a leghatékonyabban elérni”. (Akkor az állami hirdetések átirányítása következtében csődbe ment a szocialista kötődésűnek mondott másik országos rádió, a Neo FM.) Ugyanakkor a hallgatottságmérések szerint júniusban a 18–49-es korosztályban toronymagasan vezet a Class FM.
Míg az elektronikus médiában már látszanak a „háború” következményei, a többi fronton vegyes a kép. A közéleti folyóiratoknál a Heti Válasz görbéje június–augusztusban esést mutat, majd szeptembertől némi emelkedést.
*Figyelemreméltó, hogy a jóval olvasottabb Nők Lapja mennyivel kevesebb állami hirdetést kap, mint a Heti Válasz – a nem közéleti Nők Lapját annak illusztrálására válogattuk be, hogy megmutassuk, mennyire torzított az állami hirdetések piaca.
A közéleti napilapoknál szintén volt a nyáron egy beesés, ám ősszel kilőttek a mutatók.
A közterületi reklámpiacon júliusban volt nagy beesés, de azóta kilőttek a mutatók az állami hirdetéseket illetően. Ám itt inkább egy általános trendről beszélhetünk, ugyanis Simicska vetélytársa, a francia hátterű JCDecaux-nál is sokat hirdet szeptember óta az állam.
A Századvég lapja is kilőtt
Ám a képet árnyalja, hogy a köztéri és a hetilappiacon a Simicskához és társaihoz tartozó cégeknek nincs olyan vetélytársuk, mely Fidesz-közeli lenne. Tehát csakis multikkal vagy kormánypártinak nem mondható lapokkal lehetne őket ellensúlyozni. Úgy tűnik, erre nem vállalkozik a kormány és az állami cégek: a HVG-ben például januárban volt csak egy kisebb hirdetésük, a 168 Óránál semmilyen állami hirdetést nem mutat a Kantar.
A napilappiacon jelen van kormánynak dolgozó Századvég tulajdonába tartozó Napi Gazdaság. A Simicskától való „függetlenségét” meg is hálálták: júniusban és szeptemberben is 12 oldalnyi hirdetést pakoltak a naponta 16 oldalon megjelenő lapba, annak ellenére, hogy igen kevés fogy belőle. A jóval olvasottabb Népszabadságban például volt 3 olyan hónap is, amikor egyáltalán nem hirdettek.