Súlyos alkotmányos kérdéseket vethet fel, ha a fideszes parlamenti többség a kiskorúak kötelező drogtesztjéről szóló törvényjavaslatot fogad el, megkerülve esetleg a diákok és a szülők önrendelkezési jogát. Az iskolai drogtesztek egyébként ott sem csökkentették a droghasználatot, ahol eddig bevezették. De akkor mi értelmük?
„Amellett, hogy ez a javaslat drága és kivitelezhetetlen, gyakorlatilag minden alkotmányos jogelvnek ellentmond” – foglalta össze véleményét Fazekas Tamás ügyvéd, jogvédő, aki egy sor kábítószerrel összefüggő ügyet vitt már. Ha jelenleg valaki megvalósítaná Kocsis Máté ötletét, vagyis a szülők kifejezett hozzájárulása nélkül végezne drogtesztet egy 18 év alatti kiskorún, akkor azzal többféle bűncselekményt is elkövetne. „Felmerülne a kényszerítés, a kiskorú veszélyeztetése, de a vér- vagy vizeletminta levétele közben bekövetkezhet testi sértés, ha pedig felhasználják, akkor az egy minősített egészségügyi adat megsértése” – sorolta.
Feltételekkel ugyan, de a Fidesz-frakció többsége támogatja Kocsis Máté szombati javaslatát az évenkénti drogteszt bevezetéséről – derült ki Rogán Antal hétfő kora délutáni sajtótájékoztatóján. A frakcióvezető azt mondta: kiskorúak esetében nem lehet jogkövetkezménye az esetleges pozitív tesztnek és csakis a szülők tudhatnak az eredményéről. Ugyanakkor a Fidesz-frakció még azt sem döntött el, hogy kikre terjesztenék még ki a kötelező tesztet, és hogy a kiskorúak esetében is kötelező és általános legyen a teszt.
Józsefváros fideszes polgármestere a Facebook oldalán osztotta meg, hogy érdemes lenne bevezetni a rendszeres drogkontrollt a legveszélyeztetettebbek (12-18 évesek), a döntéshozók (politikusok) és a közvélekedést formálók (újságírók) számára, és hogy javasolni fogja a Fidesz-frakciónak, készítsen ezen csoportokra vonatkozó, évenkénti kötelező drogtesztet előíró jogszabálytervezetet.
Fazekas Tamás szerint a javaslat, amennyiben nem a szülő hozzájárulásától tenné függővé a teszt elvégzését, akkor az olyan mértékben lenne alkotmányellenes, hogy az Alkotmánybíróság minden bizonnyal megsemmisítené. „Az emberi méltósággal és a jogállamiság elvével is összeegyeztethetetlen, és sérti az önrendelkezéshez való jogot – ezekkel szemben egyszerűen nem tudnak megfelelő törvényes indokot találni. De ha esetleg még keresztül is jutna az Ab-n, több ponton az emberi jogi egyezménybe ütközne, vagyis bármelyik szülő megalapozottan fordulhatna a strasbourgi bírósághoz. Ahány fiatalt érint, annyi bukó ügy a magyar államnak” – mondta Fazekas Tamás.
Pisicikkely az alaptörvénybe?
Persze a törvényhozás – ha mindenáron meg akarják valósítani Kocsis javaslatát – akár magába az alaptörvénybe is belefoglalhatná a kötelező tesztelést, vagyis az alkotmány kiegészülhetne egy „pisi-cikkellyel”. De az ügyvéd még találgatni sem akarta, mégis hogyan szabályoznák ezt, például a Btk.-ba vagy a közoktatási törvénybe kerülne-e bele, hogyan lehet és kell „gyerekeket pisiltetni és szurkálni”. De az is nehezen elképzelhető, mi lenne a kötelező teszt elmulasztásának a jogkövetkezménye, mégis hogyan büntetnék meg az ellenálló gyereket - esetleg annak szüleit.
Jelenleg kizárólag közlekedés rendészeti intézkedés keretében, illetve a büntetőeljárásokban alkalmaznak kötelező orvosi vizsgálatot, például ha valaki az adott adatok alapján befolyásolt állapotban, így drog hatása alatt vezet. „Bizonyos munkaköröknél még elvileg előírható lenne, főleg, ahol szintén járművet kell vezetni, de nem tudok ilyen rendelkezésről. Ez a kérdés más országokban is időről-időre felmerül, de mindig csak az aktuális befolyásoltság kizárása a cél” – magyarázta. És itt merül fel egy újabb kérdés Kocsis ötletével kapcsolatban: a mintavételkor is pszichoaktív hatást kifejtő kábítószerek, vagy "ható" kábítószereket csak a vérvizsgálat mutatja ki pontosan, a vizeletből csak a fogyasztásra lehet következtetni. „A fiatalok körében népszerű dizájnerdrogok ráadásul nem is kimutathatók sokszor, hiszen folyton változtatják az összetételüket. Márpedig a drogteszteknél konkrét típusokra keresnek” – tette hozzá Fazekas Tamás.
Az Egyesült Államokban sem jött be
Külföldi példa elsősorban az Egyesült Államokból hozható: itt a 90-es években bevezették az általános, kötelező, szúrópróbaszerű drogtesztelést a középiskolákba a „drogmentes iskolákért” program jegyében. Európában nem vált a nemzeti drogpolitikák részévé, de újra és újra felbukkannak hasonló kezdeményezések - tudtuk meg Sárosi Pétertől, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programvezetőjétől.
Csakhogy az volt a tapasztalt, hogy az iskolai drogtesztek nem csökkentik a droghasználatot: Sárosi egy korábbi tanulmányában hivatkozik arra, hogy az állítólag csökkenő droghasználatról beszámoló két amerikai iskolában végül módszertani hibák miatt fel is függesztették a tesztelést. Később maga a kutató nyilatkozta a New York Times-nak, hogy az iskolai drogtesztelést nem ajánlja az iskoláknak, mivel az még nem bizonyult hatékonynak. Az első nagyszabású– több száz iskola 76 ezer diákjának bevonásával készült – felmérés szerint gyakorlatilag minimális különbség van a drogtesztelést folytató és nem folytató iskolák diákjai körében.
A drogpolitikai programvezető elemzése szerint a legtöbb országban a kormányzat hivatalosan nem támogatja a diákok tömeges drogtesztelését. Leginkább Nagy-Britannia középiskoláiban terjedtek el a szúrópróbaszerű drogtesztek, ahol a miniszterelnök, Tony Blair 2004-ben támogatásáról biztosította azokat az iskolákat, amelyek a diákok drogszűrésének bevezetéséről döntöttek. A brit Oktatási Minisztérium útmutatója azonban az iskolák döntési körébe utalja a drogtesztelés bevezetését a következő szempontok megfontolásával: a drogtesztelésnek nem szabad a diákok megbélyegzéséhez vagy kirúgásához vezetnie, a diákok és szülők egyetértésével szabad csak őket végrehajtani, és a drogprevencióra rendelkezésre álló iskolai erőforrásokat pedig ésszerűen kell felhasználni.
