2014. október. 28. 10:52 MTI Utolsó frissítés: 2014. október. 28. 12:30 Itthon

Az Alkotmánybíróság megsemmisített egy miniszteri rendelkezést

Egy 1996-os miniszteri rendelkezés megengedte, hogy a cellákban egy emberre jutó mozgástér az európai normákban és magyar törvényben meghatározott minimumnál is kevesebb legyen. Ezt semmisítette meg az Alkotmánybíróság 2015. március 31-i hatállyal.

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisített egy fogvatartottak elhelyezésére vonatkozó rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy a cellákban még az egy ember számára minimálisan előírt mozgásteret se biztosítsák – közölte honlapján az Ab kedden.

Az alkotmánybírósági eljárást egy elítélt által indított kártérítési perben eljáró fővárosi bíró kezdeményezte egy 1996-os miniszteri rendelkezés miatt, amely megengedi, hogy a cellákban egy emberre jutó mozgástér, légtér az európai normákban és magyar törvényben meghatározott minimumnál is kevesebb legyen. A kifogásolt rendelkezés értelmében a zárkában elhelyezhető fogvatartottak számát úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre lehetőleg hat köbméter légtér, és lehetőség szerint a férfi elítéltek esetén három négyzetméter, a fiatalkorúak, illetve a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson.

Az Ab kimondta: a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének alapjául szolgáló egyezményben és a magyar alaptörvényben is szabályozott embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmából levezethető követelmény, hogy a többszemélyes zárkában fogva tartottaknak biztosított élet-, illetve mozgástér minden esetben elérje azt a minimális mértéket, amely elhelyezésüket az emberi méltóság sérelme nélkül biztosítja.

Az Ab a támadott rendelkezést 2015. március 31-ei hatállyal semmisítette meg. A határozathoz a 15 tagú testületből 7 alkotmánybíró fűzött különvéleményt.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.