Az, hogy a Jobbik az önkormányzati választásokra sem hagyott fel a tavasszal csúcsra járatott cukiságkampánnyal, Vona Gábor szerdai debreceni látogatása alkalmával is jól látszott. A pártelnök szélsőjobboldali politikustól némiképp meglepő módon előbb fát ültetett, majd egy romkocsma és egy monumentális pláza közé ékelt téren várta meleg kézfogással az iránta érdeklődőket.

Lakossági fórum nem volt, a rögtönzött (de korántsem spontán) eseménysorozat nagyjából úgy nézett ki, hogy Vona megállt a város egy-egy forgalmas csomópontján, és várta, hátha leszólítja valaki. Amit néhányan meg is tettek. Bárki fotózkodhatott is vele.

Kívánságműsor

A Jobbik elnöke egy egész délutánt szentelt a fideszes fellegvárnak: előbb a városközpontban tűnt fel, a piactéren, majd a város legvégére, egy régi tanyasi területre, Pacra ugrott ki, hogy aztán egy lakótelepre is ellátogasson, mielőtt visszatért a város szívébe. A forgatókönyv minden helyszínen hasonló volt, Vona nem mondott beszédet, nem kampányolt harsányan, inkább a személyes kontaktusra helyezte a hangsúlyt. Mint kérdésünkre elmondta, viszonylag sok emberrel sikerült beszélgetnie, elsősorban helyi problémákról – a lakótelepen játszóteret kértek a lakók, a belvárosban a parkolás gondja merült fel. A legtöbb panasz viszont az elkényelmesedő városvezetésre és a korrupció folyamatos gyanújára vonatkozott.

Ami a Jobbik stratégiáját illeti, Vona nem tagadta, vannak kiemelt területek, amelyekre komoly figyelmet és erőforrásokat áldoz a párt. Elsősorban ott szeretnék megszilárdítani pozícióikat, ahol már most is ők adják a városvezetést, de összességében is egyre több helyen cél a „megkerülhetetlen erővé válás”. A pártelnök szerint megjósolhatatlan, hány polgármesteri széket szerezhet a Jobbik, de nem is ez az igazán fontos, hanem, hogy a négy évvel ezelőtti sikerekhez képest előrébb lépjenek, és minél több településen, illetve megyében tudjanak meghatározó erővé válni a közgyűlésben. Vona szerint Hevesben, Borsodban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében akár a közgyűlési többség megszerzésére is van esélye a pártnak. Az egyes települések közül Gyöngyöst, Törökszentmiklóst, Ózdot, Egert, Füzesabonyt és Devecsert emelte ki a párt vezetője, mint olyan városokat, ahol nem csak a polgármesteri szék, de az önkormányzati többség megszerzésére is komoly esélye lehet a Jobbiknak.

Helyi kampány, központi séma

Arra a kérdésre, hogy a négy évvel ezelőttihez képest finomabb hangvétel vajon okozhat-e súrlódásokat a helyi alapszervezetekkel és jelöltekkel a kampány során, Vona azt válaszolta, hogy szerinte a párt egyetlen településen sem köti gúzsba a jelöltjeit, „nincsenek ukázok, nagy a szabadság. Központi séma és koordinációs csapat ugyan létezik, de a Jobbik bízik annyira a jelöltjeiben, hogy szabad kezet adjon nekik a kampány lefolytatásához”.

Hasonlóan nyilatkozott megkeresésünkre Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója. „Az adott településen az aktuális problémák őszinte feltárása, s az arra adott hathatós megoldási javaslattól várjuk a sikereket. Ez településenként változik” – mondta. A Jobbik országos kampányával kapcsolatban elmondta, nem írják elő a helyi jelölteknek, hogy mit mondjanak, de a pártvezetés ellenőrzi a kampányukat: „Mindenhol a helyi szervezetre és jelöltekre van bízva a helyi program elkészítése, s az adott településnek megfelelő kampányüzenetek meghatározása. A Jobbik központi kampánystábja ezeket természetesen átnézi, hogy még véletlenül se legyen olyan köztük, amely ellentétes lenne a Jobbik központi programjával.”

Nem kampányolnak Érpatakkal

„Úgy tűnik, a Jobbik próbálja fenntartani a mérsékeltebb hangvételt, ami mostanában jellemző volt a pártra, és, legalábbis a felszínen, kerülik majd a nyíltan rasszista kijelentéseket” – mondta a hvg.hu-nak Juhász Attila, a Political Capital elemzője a Jobbik várható kampányáról. „Ez azonban csak a párt országos kommunikációjára igaz, a helyi szervezetek kommunikációjában ugyanúgy központi helyet foglal el a cigányellenesség, hiszen a kampánytémák (közbiztonság, segélyezés, etnikai feszültségek) most is ugyanazok, mint eddig.”

Bár a sajtóban korábban olyan hírek jelentek meg, hogy a Jobbik országos kampányában központi szerepet játszik majd az érpataki modell, és Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester is részt vesz majd a kampányban, Juhász szerint a párt inkább hanyagolja majd a témát, mivel számukra is kínossá váltak a polgármester akciói. „Úgy látom, a Jobbik megpróbálja magát eltávolítani Orosz Mihály Zoltántól, persze nyíltan nem határolódtak el tőle. De mostanában jóval kevesebbszer, nagyobb távolságot tartva beszélnek róla – közben a jelöltjeik az érpataki modellhez hasonló megoldásokkal kampányolnak, csak épp nem hívják annak” – mondta.

Kérdésünkre Szabó Gábor megerősítette, hogy Orosz Mihály Zoltán nem kampányol majd a Jobbiknak: „Az érpataki modell egyes elemeire több jelöltünk hivatkozik is a programjában, mint megoldási javaslatra. Orosz Mihály polgármester nem vesz részt a kampányunkban, hiszen nem is a Jobbik tagja, s emellett az eddigi helyi választásokon sem a Jobbik színeiben indult” – nyilatkozta.

Alaposabb jelöltállítás

Bár Debrecenben a Jobbik áprilisban is megelőzte az összefogó baloldali pártokat, a mostani választás fő kérdése számukra, képesek lesznek-e országosan is második erővé válni. Az elindított jelöltek számát tekintve – a Valasztas.hu-ra felkerült, még nem végleges adatok alapján – ez már sikerült is, igaz, már 2010-ben is több jelöltet állítottak az MSZP-nél, mégis csak a harmadik helyen végeztek. Idén a polgármesterjelöltek számát saját korábbi eredményükhöz képest sikerült növelniük: míg 2010-ben országosan 212 polgármesterjelöltet indítottak, addig idén körülbelül 260 jobbikos jelölt indulhat a polgármesterségért (az összes, listás, egyéni és polgármesteri székért indított jelölt terén viszont enyhe visszaesés figyelhető meg, 2010-ben 4226 jelöltet tudtak indítani, idén 4194-et).

„Jóval alaposabb jelöltállítási folyamatot sikerült levezényelnünk, mint 2010-ben, s ez remélhetőleg a kiállított jelöltek eredményein is meglátszik majd” – fogalmazott Szabó Gábor. „2010-ben nagyon sok 10 ezer feletti településen nem tudtunk jelöltet vagy listát állítani, vagy nem minden körzetben volt jelöltünk. Ebben léptünk előre a legnagyobbat, idén majdnem minden 10 ezer feletti településen indulunk, amelyeken a legkevesebb 8 jelöltet, de van ahol ehhez 20 jelöltet kell kiállítani.”

Különös, hogy az elindított jelöltek száma nem fedi le a Jobbik országos népszerűségét. Bár a párt a legtöbb megyében több, vagy ugyanannyi polgármester- vagy képviselőjelöltet tudott indítani, mint 2010-ben, pár olyan megyében viszonylag kevés jobbikos jelölt indul, ahol az országgyűlési választásokon megelőzték a baloldalt: Nógrád megyében az aktuális adatok szerint csupán három településen (a megye három legnagyobb városában) méretteti meg magát jobbikos politikus a polgármesteri székért. Ez visszaesést jelent 2010-hez képest, amikor 8 polgármester-jelöltet indítottak Nógrádban. Szintén viszonylag kevés, csupán 11 polgármestert jelölnek Bács-Kiskun és Békés megyében, ahol tavasszal hasonló eredményt értek el a radikálisok. Enyhén visszaesett (24-ről 22-re) a jelöltek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is.

Harminc jobbikos polgármester lehet

Juhász Attila, a Political Capital elemzője szerint nem lehet messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy a jelöltállítás terén a Jobbik megelőzte a baloldalt. Mind mondta, ez elsősorban a baloldal gyengeségét jelzi. „A Jobbik az előző önkormányzati választásokhoz képest főleg a nagyobb településeken tudott erősebben megjelenni: Budapesten 2010-ben csak 15 kerületben indítottak polgármesterjelöltet, idén már mind a 23-ban. Szintén több megyei jogú vagy 10 ezer főnél nagyobb lakosságszámú városban tudnak jelölteket indítani, mint négy éve, persze, kérdés, mennyire lesznek átütőek” – mondta.

Juhász szerint a Jobbik továbbra is főként a kistelepüléseken érhet el kiugró eredményt, szerinte akár 30 helységben is jó eséllyel indít polgármesterjelöltet. Ha ezek az esélyek bejönnek, már az is hatalmas előrelépést jelentene a Jobbik számára, mivel az előző választásokon csak három polgármestert adtak az országban. A nagyobb városok közül Juhász szerint Gyöngyösön, Hevesben, Törökszentmiklóson, Sajószentpéteriben, Ózdon és a már most is jobbikos vezetésű Tiszavasváriban esélyes a jobbikos polgármesterjelölt, a megyeszékhelyek közül pedig csak Miskolcon. Sneider Tamás, jobbikos parlamenti képviselő, az Országgyűlés alelnöke a hvg.hu-nak nyilatkozva még Juhásznál is optimistább volt: szerinte 40 településen lesz jobbikos a polgármester, és 600 jelöltük kerülhet be az önkormányzatokba.

Fókuszban Miskolc és Pest megye

Pest megyében indul a legtöbb, 38 jobbikos polgármesterjelölt, valamint további 101 egyéni képviselőjelölt. Mint Szabó Gábor érzékeltette, ebben a megyében javult leginkább a szervezettség minősége. Budapesten ugyan mind a 23 kerületben indítanak polgármestert, de csak azért, mert a fővárosi részvétel presztízskérdés a pártok számára – Budapesten a Jobbik jóval az országos átlag alatt teljesít.

Juhász Attila szerint a kistelepülések szintjén könnyen előfordulhat, hogy a Jobbik megelőzi a baloldali pártokat (persze a Fidesz valószínűleg most is vinni fogja az önkormányzatok nagy többségét), viszont az igazi politikai presztízzsel járó nagyvárosokban, budapesti kerületekben a baloldal szerepel majd jobban. „A legtöbb nagyvárosban biztosan nem tudják megelőzni a baloldalt, amely több városi polgármesterséget is szerezhet." Miskolccal kapcsolatban Juhász elmondta: szerinte itt mindhárom nagypárt jelöltje jó eséllyel indul. „Pásztor Albert jelölése és a telepfelszámolások, bár látszólag alkalmasak a Jobbik szavazóinak elszívására, valójában inkább erősítették a Jobbikot, mivel tematizálták az általuk felvetett témákat. A Jobbik-szavazók pedig úgysem szavaznának a gyengébb másolatra, amikor ott az eredeti” – fogalmazott.

Gárdisták a Jobbik ellen

Juhász szerint a Jobbik esélyeit alapvetően két tényező ronthatja: ahogy a többi ellenzéki párt, ők is túlköltekeztek az előző két választási kampány során, amely „látszik is az eddigieknél visszafogottabb, kevesebb pénzből szervezett kampányon”. Települési szinten pedig a Nyugodt Hétköznapokért nevű jelölőszervezet megjelenése vihet el szavazatokat a Jobbiktól.

„A Nyugodt Hétköznapokért Polgárőr Egyesületet a Jobbiktól önállósodott gárdaszervezetek, elsősorban a Nemzeti Őrsereg, valamint a közelmúltban feloszlatott jobbikos alapszervezetek tagjai alapították, és ugyanazokat a témákat vetik fel, mint a Jobbik. Több településen, köztük Székesfehérváron és Mezőkövesden is jelöltet indítanak a Jobbikkal szemben, nagyrészt olyanokat, akik korábban maguk is jobbikos képviselők vagy gárdaszervezetek tagjai voltak. Az országos lefedettségük még kicsi, ezért a Jobbik országos eredményén a rivális megjelenése kevéssé látszik majd meg, egyes településeken viszont befolyással lehetnek.”