Az LMP nyitni próbál a kisemberek felé – mondta még augusztus elején Schiffer András, amikor bejelentették Csárdi Antal korábbi budapesti szóvivő (civilben zöldséges) indulását a főpolgármesteri címért. Schiffer kifejezetten hangsúlyozta, hogy Csárdi indítása egy gesztus, jelezve ezzel:az LMP már „nem a háromdiplomás társadalomtudósok pártja". A hvg.hu-nak nyilatkozó Szél Bernadett, a párt társelnöke viszont ezt nem valamiféle tudatos populista profilváltásként értelmezi, hanem úgy látja, végre sikerül markánsabban megszólítani azokat a rétegeket, akik felé az LMP-nek komoly üzeneti vannak. „Az LMP mindig is nyitott volt a kisemberek felé is, az indulók kiválasztásánál azt tartottuk fontosnak, hogy hiteles figurákat jelöljünk, akik méltóak a szavazók bizalmára” – fogalmazott.

Baloldali társadalompolitika

A Vásárcsarnokban zöldséges standot működtető, emellett a IX. kerület önkormányzati képviselőjeként, illetve a párt volt fővárosi szóvivőjeként ismert Csárdi Antal első lakossági fórumának helyszínválasztása (az Ankert nevű romkocsma) még valóban az LMP eddigi arculatát tükrözte. A rendezvényen Csárdi mellett megszólaló Szél Bernadett később kérdésünkre hangsúlyozta, hogy az esemény még nem a kampánynyitó volt, csak az LMP fővárosi programjának bemutatása, elsősorban a szimpatizánsok (körülbelül 30 érdeklődő) számára. A program és a politikusok kommunikációja alapján azonban nehéz nem gondolni a Schiffer által emlegetett profilváltásra: Szél Bernadett kijelentette, hogy az LMP szociálisan érzékeny társadalompolitikát folytat, melynek része, hogy  "Budapestet visszaadjuk a budapestieknek".

Csárdi Antal bemutatkozó sajtótájékoztatóján

MTI / Bruzák Noémi

Csárdi Antalnak ez volt az első nyilvános szereplése főpolgármester-jelöltként, miközben más pártok polgármesterjelöltjei már megkezdték kampányukat. A párt most is a baloldali összefogás belharcai közepette próbál új ellenzéki alternatívát felmutatni, de a késői kampánykezdetnek anyagi okai is lehetnek: az EP-választásokon az LMP alig 4 millió forintos kampányköltségvetésből gazdálkodott, az önkormányzati választásokon valószínűleg ennél is szűkebbek lesznek a forrásaik. „Nekünk nincsenek oligarcháink, minden attól függ, mennyi önkéntes felajánlást kapunk” – mondta Szél Bernadett, aki a fórum alatt jelezte a közönségnek: számítanak az önkéntesek, szimpatizánsok segítségére, adományaira.

Az „elavult jobb-bal tengely”

„Nem gondolom, hogy kétharmados többségünk lesz a közgyűlésben, de a főpolgármesteri címre, úgy vélem, van esélyem” – mondta a hvg.hu-nak, nem kis önbizalomról tanúskodva Csárdi Antal. „Sokan élcelődtek azon, hogy boltos vagyok, de szerintem ez akár előny is lehet, hiszen közvetlen, napi kapcsolatban vagyok a városiakkal.” Csárdi szerint az LMP potenciális szavazói Budapesten az „elégedetlenek koalíciója”, mindenki, akik alternatívára vágyik az elmúlt ciklusok városvezetésével szemben. Arra a kérdésre, hogy az utolsó pillanatban mégis csak összehozott ellenzéki összefogás után számítanak-e baloldali szavazókra, mind Csárdi, mind Szél kitérő választ adott. „Egyaránt számítunk az elavult jobb-bal tengely mindkét oldaláról érkező szavazókra, valamint az eddig passzív választókra. Eleve nem is szeretnénk beszállni a baloldali összefogás körüli sárdobálásba, ezzel üzenni is szeretnénk a választóknak, hogy mi programot kínálunk olyan problémákra, amikkel húsz éve senki sem foglalkozik" – mondta Csárdi Antal.

Az LMP várható kampánystratégiáját firtató kérdésekre (melyik kerületekben terveznek kiemelten kampányolni, hogyan próbálják a kiábrándult baloldali szavazókat megszólítani, milyen kampányelemek lesznek) sem Szél, sem Csárdi nem válaszolt konkrétumokkal, helyette a párt budapesti programját és hívószavait hangsúlyozták.

Szociális bérlakások, új városliget

„IX. kerületi önkormányzati képviselőként 10-ből kilencen azzal jöttek hozzám, hogy nem tudnék-e nekik segíteni lakást szerezni” – monda Csárdi. „Egy most 20 éves ember többnyire nem is álmodhat arról, hogy egyhamar lesz lakása, hiszen ehhez milliók kellenek. A megoldásnak egy bérlakás-program elindítását látjuk, amelyet megkönnyítene, hogy még most is nagyon sok kihasználatlan bérlakás van az önkormányzatok tulajdonában, bár eddig nagyrészt csak problémaforrásként tekintettek rájuk, igyekeztek szabadulni tőlük.” Mint mondta, nem egy-egy épület összes lakását alakítanák szociális bérlakássá, hanem több lakóházban jelölnének ki egy-egy (vagy több, de kisszámú) lakást ilyen célra, amivel elkerülhető lenne a lakókörnyezet szlömösödése. Kérdésünkre válaszolva Csárdi azt mondta, nem találkozott olyan félelmekkel, hogy a szociális bérlakások létesítése jobb módú lakóközösségekben "kétes elemek odaköltözését" jelentené.”A fővárosiak nem keverik össze a szegény embert a bűnözővel, tisztában vannak vele, hogy szociális bérlakás kell például annak a fiatal szülőnek is, aki egy multinál keres nettó 62 000 forintot, és egyedül neveli a gyerekét” – fogalmazott.

Az LMP programjában emellett szerepel az óvodai és bölcsődei férőhelyek megduplázása (részben a családi napközik támogatásával, valamint azzal, hogy adókedvezményekkel támogatnának munkáltatókat abban, hogy céges napköziket hozzanak létre), a BKK alvállalkozói rendszerének fölülvizsgálata, valamint 100 hektárnyi zöldterület (ez együtt körülbelül akkora lenne, mint a Városliget) létesítése.

Megint alma

„Kreatív kampányt tervezünk” – mondta el a nagy titkot Csárdi, de azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, miből áll majd ez. „Door-to-door kampány biztos lesz, emellett, mivel a következő hetekben is dolgozom majd, a Vásárcsarnokban személyesen is megtalálhatnak a választók, és ez akkor is így lesz, ha megválasztanak főpolgármesternek. Az EP-választásokon négymillió forint volt a kampánybüdzsénk, sokkal több valószínűleg most sem lesz, így kénytelenek leszünk a személyes megkeresésekre építeni, mert például óriásplakát-kampányra szinte biztosan nem lesz pénzünk.”

Az online pénztárgépek bevezetésének módja ellen tartott demonstráción 2013-ban

MTI / Bruzák Noémi

„Az almamotívum megint elő fog kerülni a kampány során” – árulta el Szél Bernadett. „Emellett országjárásra készülünk, ahol a frakciótagok kampányolnak majd a jelöltek mellett. A helyi ügyek mindenhol előtérbe fognak kerülni. Területi szervezeteink elsősorban olyan embereket jelölnek, akinek van helyi kötődésük – igaz, erre eddig is figyeltünk.” A jelöltállítás decentralizált, a helyi szervezet (Budapesten például a Budapest Kongresszus) dönti el, kit jelöl, amibe az elnökség kivételes esetekben beleszólhat.

Felfuttatnák a 4K!-t

Ennek ellenére az LMP teljes budapesti listája még nem végleges. Szél Bernadett a 4K!-val való együttműködést azzal indokolta, hogy utóbbi és az LMP egyaránt markánsan rendszerkritikus párt, és küldetésének érzi a hasonló mozgalmak támogatását, még ha vannak is véleménykülönbségek. De ez szerinte „egy önkormányzati választáson nem jelent problémát". Mint mondta, nem tartanak attól, hogy a 4K! kínos helyzetbe hozza őket egy olyan provokatív akcióval, mint az országgyűlési választások előtt előadott (egyébként sikertelenül végződött) vetkőzős kampány, vagy a pártelnök füves cigis performansza. „Eddig jók a tapasztalataink az együttműködésről, arra számítunk, hogy ez így is marad, ráadásul mindkettőnk számára alap a közös program, amihez mindketten ragaszkodunk” – fogalmazott. „A 4K!-val többek között a drogliberalizáció kérdésében nem értünk egyet, de ez nem is lesz témája az önkormányzati választásoknak” – tisztázta Csárdi.

Fájdalmas volt a PM kiválása

A főpolgármesterség helyett persze az LMP-nek reálisabb cél lehet, hogy helyreállítsa frakcióját a fővárosi közgyűlésben, és a lehető legtöbb kerületi képviselő-testületbe bejuttassa jelöltjeit. A párt hiába számít ugyanis erősnek Budapesten (az országgyűlési választásokon jóval az országos átlag felett teljesítettek a fővárosban, öt választókerületben a harmadik helyen végeztek, megelőzve a Jobbik jelöltjét), a PM 2013-as kiválása érzékenyen érintette a helyi párszervezetet: a fővárosi közgyűlés LMP-frakciójának mindhárom tagja átlépett a PM-be, ezzel megszüntetve a frakciót. Emellett számos kerületi képviselő-testületi tagot elvesztettek: jelenleg a 23-ból csupán nyolc kerület közgyűlésében van LMP-s képviselő.

„Azért is tartjuk fontosnak, hogy minél több testületbe bejuttassunk valakit, mert úgy tapasztaltuk, ha van a testületben legalább egy LMP-s képviselő is, ott már nem mutyizhatnak úgy a régi pártok, ahogy a korábbi években hozzászoktak” – fogalmazott Szél Bernadett. Bár a társelnök szintén Tarlós legyőzését tartja a célnak, „nem akart esélyeket latolgatni", de mint mondta, biztatónak tartja, hogy felmérések szerint sokak számára a másodlagos preferenciát jelenti az LMP, valamint, hogy Budapesten már van egy elkötelezett szavazótáboruk, és úgy látják, új irányokban is növelni tudták a bázisukat. Bár az LMP a köztudatban a főváros belső kerületeihez kötődik, az országgyűlési választásokon olyan kerületekben is jó eredményt tudtak elérni, mint a XI, XII vagy a II. kerület.