Legyűrte a KDNP a Fideszt Piliscsabán: a nagyobbik kormánypárt vezetősége még azt sem bánta, hogy a várost 2010 óta irányító polgármestere kilépett a Fideszből és elindult függetlenként. A háttérben Schmitt Pál emberei állhatnak.
„Bízzon a megújulás csapatában!”
„Folytassuk együtt, Piliscsaba!”
Ezzel a két különböző választási szlogennel találkozhatnak a szavazók a budapesti agglomerációban fekvő Piliscsabán. A 2013-ban városi rangot kapott településen ádáz harc folyik az önkormányzati posztokért, ám meglepő módon a folytatást akarók, illetve a változást követelők szórólapjain, plakátjain is egyaránt a Fidesz emblémája látható. Azaz október 12-én a Fidesz jelöltjei mérkőzhetnek meg a Fidesz által támogatott jelöltekkel.
A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint cikkünk megjelenéséig két polgármesterjelöltet vettek nyilvántartásba Piliscsabán: a Fidesz-KDNP támogatottját, Farkas Andrást, valamint Gáspár Csabát független jelöltként. Utóbbi a jelenlegi polgármester, aki 2010-ben még a Fidesz színeiben győzött, sőt 24 éve tagja a pártnak, egyik alapítója volt a piliscsabai alapszervezetnek. Ám a jelölés körüli viták miatt másfél hete még a pártból is kilépett, majd elindult függetlenként. Farkas nem olyan régen politizál: korábban egy civil szervezet tagjaként volt önkormányzati képviselő, majd 2009-ben megalapította a helyi KDNP-t – a két párt vezetősége mégis őt támogatta Gáspárral szemben, ezért ő használhatja "a Fidesz-KDNP jelöltje" titulust.
Míg a polgármester-jelölés esetében a Fidesz nem tűrte az ellentmondást, a képviselőjelöltek esetében engedékenyebbek voltak a pártközpontban. Ennek köszönhető, hogy a piliscsabai választók most kapkodhatják a fejüket, hiszen két csapat is a Fidesz színeiben kampányol.
Fidesz vs. Fidesz
„A két csapat indulhat külön, de a pártközpont csakis egy polgármesterjelöltet támogat. Ezért felszólítottak: fogadjam el, hogy a Fidesz ragaszkodik Farkashoz. Arra a mai napig nem kaptam magyarázatot, hogy miért nem engem jelöltek újra” – mondta a hvg.hu-nak Gáspár Csaba. A végső döntést a Fidesz közép-magyarországi regionális politikai pártigazgatója, Pesti Imre közölte vele néhány hete telefonon.
A pártközpont döntése meglepő. A KDNP külön listát állíthat 8 képviselőjelölttel, és használják a Fidesz emblémáját is: ők azok, akik a szórólapokon „a megújulás”, a „változás csapatának” nevezik magukat. De a helyi Fidesz is állíthatott külön listát: a 8 jelöltjükből hatan újráznak, hiszen 2010-ben a párt színeiben kerültek be – az akkor még nagyközségnek számító – Piliscsaba képviselő-testületébe. Ők a párt „hivatalos” jelöltjei, akik a „folytatás” mellett kampányolnak.
Gáspár szerint azért is érthetetlen a döntés, mert június közepén a helyi Fidesz-szervezet egyhangúlag őt támogatta. A gyűlésre – ahogy ez a pártban szokás – meghívták a pártközpont akaratát képviselő, területileg illetékes választókerületi elnököt, Csenger-Zalán Zsoltot is. A polgármester szerint a parlamenti képviselő késve érkezett, a szavazás már lezárult, amikor belépett a terembe. Megérkezése után azonnal közölte, elégedetlen a helyi Fidesz teljesítményével, Gáspár szerint úgy érvelt, a KDNP sokkal több aláírást gyűjtött a „rezsicsökkentés védelmében”, ezért a kereszténydemokrata Farkas indulását javasolja. A történetet hasonlóképp mesélte el egy piliscsabai fideszes politikus is, de kérte, ne írjuk le a nevét, mert a pártban a viták miatt nyilatkozatstopot rendeltek el.
A polgármester szerint a helyi fideszesek nem hagyták annyiban a dolgot, írásban tiltakoztak a döntés ellen, ő maga Kubatov Gábor pártigazgatónak küldött levelet. Végül meghallgatta a választást előkészítő bizottság is, de ott is Farkas mellett döntöttek, ezt követően zárta le a jelölési folyamatot a pártelnök regionális megbízottja, Pesti Imre. Ezek után Gáspár lemondott a helyi Fideszben betöltött elnöki posztjáról, másnap pedig a pártból is kilépett és elindult függetlenként. Mint mondta, egyébként is kizárták volna, hiszen a párt alapszabálya szerint Fidesz-tag nem indulhat a választásokon a párt hivatalos jelöltjével szemben.
Schmitt Pál emberei
A jelöltkiválasztás szálai magasra érnek: több fideszes forrás is megerősítette a hvg.hu-nak, hogy Farkas indításában komoly szerepet játszott Kiss Antal. Ő annak a Kiss Norbertnek a testvére, aki jelenleg helyettes államtitkárként a sportért felel az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Korábban mindketten Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalában dolgoztak: Kiss Norbert társadalmi és kommunikációs hivatalvezető, Kiss Antal nemzetpolitikai főtanácsadó volt.
Márpedig forrásaink szerint Kiss Antal odafigyel szűkebb pátriájára. Hosszú évek óta kiveszi részét a helyi közéletből: ő volt például az alapító elnöke a Piliscsabáért Egyesületnek, amely 2000-ben próbálta megakadályozni, hogy egy amerikai műanyagalkatrész-gyártó telepet létesítsen a szomszédságban. 2009-ben az időközi választásokon a Korona Csereklub Egyesület tagjaként bekerült az önkormányzatba, ahol több mint egy évig alpolgármesterként dolgozott. Szintén a Korona színeiben került be Farkas András, aki az önkormányzat településfejlesztési bizottságát vezette.
Cikkünk megjelenése után viszont levélben kereste meg a hvg.hu-t Kiss Antal. "Jómagam 2010. októbere óta nem veszek részt a piliscsabai közéletben" - hangsúlyozta a 2009-2010 közötti alpolgármester.
A mostani jelöltállítási vita a 2009-2010-es konfliktusokra vezethető vissza. „Úgy éreztük, hogy a helyi politikai palettán a polgári keresztény értékeknek nincs képviselete” – ezzel indokolta Farkas a városi újságnak 2010-ben, miért alapította meg a KDNP helyi szervezetét. Ezzel a piliscsabai fideszeseknek szúrt oda, hiszen a nagyobbik kormánypárt már hosszú évek óta jelen van a városban, a 2006-os választáson Gáspár Csaba 30 szavazattal maradt alul egy civil polgármesterjelölttel szemben.
Négy évvel ezelőtt a Népszava azt írta, Kiss – akkor már államfői tanácsadóként – azért lobbizott, hogy a kormánypártok őt, illetve egyesületbeli társait támogassák a választáson, esetleg elindulhassanak a KDNP színeiben. A napilap szerint végül a mostanihoz sok tekintetben hasonló döntés született: a Korona Csereklub Egyesület indíthatott saját jelölteket a Fidesz mellett, de négy évvel ezelőtt a pártközpont még kiállt Gáspár polgármester-jelöltsége mellett. Kiss el is indult képviselőjelöltként, a KDNP-t már szervező Farkas viszont nem. Kiss ekkor már nem járt sikerrel, a Fidesz tarolt, és a Korona Egyesület nem jutott be. Ugyanakkor Kiss kedd reggel átküldött egy 2010-es beszámolót, amely 24 oldalon keresztül sorolja, hogy a Korona Egyesület képviselői és polgármestere milyen eredményeket ért el a 2009-2010-es időszakban (lásd keretes írásunkat). A 2010-es beszámoló élesen bírálta a helyi Fideszt, az egyesület szerint a párt helyi politikusai - köztük az egyesület polgármesterét a 2010-es választáson váltó Gáspár - korábban számos beruházást akadályoztak meg.
Egy magas rangú, neve elhallgatását kérő fideszes politikus szerint a Kiss testvérek megőrizték a befolyásukat annak ellenére, hogy ők adtak tanácsokat Schmitt Pálnak, amikor az államfő kínos magyarázkodásba kezdett a kisdoktoriját érintő – hvg.hu által kirobbantott – botrányban. Ám Schmitt lemondásakor forrásunk szerint Orbán Viktor megígérte a köztársasági elnöknek, „nem engedi el a kezét”, később bármikor fordulhat hozzá és kérhet tőle bármit. Forrásunk szerint Schmitt nem is hagyta cserben a Kiss testvéreket, főleg, hogy Kiss Norbert már korábban is – míg európai parlamenti képviselő volt – Schmittnek dolgozott, és a MOB-ban is ő volt a jobbkeze.
A KDNP rátartiságáról szerettük volna megkérdezni a párt alelnökét, a Fideszben és a KDNP-ben egyaránt tag Rétvári Bencét, de cikkünk megjelenéséig nem értük el, megkeresésünkre nem reagált. (Rétvári egyébként lájkolta Farkas facebookos kampányoldalát.) Magas rangú fideszes forrásunk szerint csak azért járultak hozzá, hogy mindkét csapat használhassa a Fidesz emblémáját, mert nem akarták kockáztatni a fideszes jelöltek kilépését, illetve tartottak az alapszervezet feloszlatásával járó botrányoktól a kampányban.
| Százmilliók az ablakban |
Piliscsabán évek óta komoly feszültségek vannak a helyi erők közt a különböző fejlesztések miatt. A Budapesttől 20 kilométerre fekvő városban – ahol a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is működik – az „őslakosok” inkább abban érdekeltek, hogy minél több cég telepedjen meg, minél több beruházás legyen, a városból kitelepülő ingázók viszont megtartanák a település kertvárosi jellegét. Tavaly már abból is komoly vita támadt, hogy a vasútfejlesztés miatt kivágtak egy 150 éves hársfát. Kiss és Farkas megítélését 2009-2010-ben pedig az rombolta, hogy az egyesületük leszavazta az óvoda fejlesztését, melyhez az önkormányzat még egy 500 milliós uniós támogatást is elnyert. Az akkori alpolgármester, Kiss arra hivatkozott, hogy hiba lenne az önrész miatt eladósítani a települést, ráadásul nem akarták, hogy az építkezés az Erdészkert nevű zöldterületen valósuljon meg. 2010-ben az óvodafejlesztésről nyilvános vitát folytatott az óvodafejlesztést ellenző – akkor már KDNP-s – Farkas, illetve Koós Gábor, aki pár hónappal később már a Fidesz jelöltjeként lett képviselő (most pedig a „folytatás” mellett kampányol). A Kiss által cikkünk megjelenése után átküldött 2009-2010-es beszámoló hangsúlyozza, az adott időszakban igenis volt óvodafejlesztés: bár a fentebb említett - a beszámolóban "giga óvódaként" emlegetett intézményt - nem építették meg, a beszámoló szerint volt egy 80 millió forintos fejlesztés, más óvodákat pedig felújítottak. "Akik nem tudtak hasznot húzni a giga óvodából, féktelen gyűlölettel támadtak minden megoldást" - olvasható a 2010-es beszámolóban, amely több ponton élesen támadja a helyi Fideszt. Még arra is felhívja a figyelmet, hogy Gáspár "nem vallotta be az őt támogató párttársainak, hogy még érettségije sincs". A Korona Csereklub beszámolója szerint a helyi fideszes politikusok a 2009-2010-es időszakban több esetben megakadályozták a helyi beruházásokat, illetve a civilek szerint különféle feltételeket szabtak a támogatásukért cserébe. |
Máshol is lázadt a KDNP
Nem Piliscsaba az egyetlen település, ahol a két párt külön indul. Mint arról augusztus közepén beszámoltunk, a KDNP-t annak ellenére is bejegyezték külön jelölő szervezetként, hogy a párt hivatalosan most is szövetségben indul a Fidesszel.
A hvg.hu augusztusban arról írt, hogy Szigetváron megromlott a viszony a Fidesz és KDNP között. A Baranya megyei városban a kereszténydemokraták szintén kihátráltak a regnáló polgármester, Kolovics János mögül, és a függetlenként induló Simon Jánost támogatják. Itt viszont annyiban más a helyzet, mint Piliscsabán, hogy eredetileg a helyi Fidesz sem Kolovicsot akarta indítani, de a pártközpont felszólította a helyieket a jelenlegi városvezető támogatására. A KDNP-nek kínos volt, hogy Simont a Jobbik is támogatja, ezért augusztus végén kiadtak egy közleményt, mely szerint a párt elnöksége Kolovics mellett áll, és „ezzel ellentétes döntést a helyi szervezet sem hozhat”. Ám pár nappal később az Indexnek a helyi kereszténydemokraták azt mondták, kitartanak Simon mellett.
Pakson is mást szeretett volna a KDNP, mint a Fidesz, de ott nem tudta érvényre juttatni az akaratát. A Népszabadság szerint a KDNP paksi elnöke, Bagdy László azt ajánlotta a Fidesznek, hogy legyen a két párt közös polgármesterjelöltje az a Süli János, aki 31 évet töltött el az atomerőműben, és vezetője is volt a cégnek. A napilap szerint a Fidesz eleinte jónak tartotta az ötletet, végül mégis Kozmann György kétszeres olimpiai bronzérmes és ötszörös világbajnok volt kenust jelölték polgármesternek. Bagdy viszont összehozta augusztusra a Polgári Összefogás Paksért (PÖP) nevű szervezetet, mely két kereszténydemokratát és egy fideszest is felvett a jelöltjei közé. Ám a Fidesz nem hagyta annyiban: a fideszes jelöltjüket megfosztották a párttagságától, a KDNP-seket pedig eltiltották a pártlogó használatától. A Népszabadság szerint a PÖP mögött a korábbi MDF-es, fideszes támogatottságú polgármester, Hajdú János áll, aki a napilap szerint így akarja megmutatni az őt ejtő Fidesznek, mekkora ereje van még.
A két párt között már a 2010-es őszi jelöltállításkor is voltak viták többek között Vácon, Biatorbágyon és Érden. Veszprémben a Kereszténydemokrata Néppárt helyi elnöke egyenesen a bíróságon támadta meg a Fidesz-KDNP közös sümegi listáját, mert szerinte a Fidesszel közösnek feltüntetett névsor félrevezette a szavazókat – írta négy éve a Népszabadság. Ugyanis a KDNP saját listát is állított a városban, és a helyi kereszténydemokraták azt állították, ez „az igazi” névsor, nem pedig az, amit a Fidesz helyi választókerületi elnöke állított össze.
Ám mind a fideszes, mind a KDNP-s forrásaink állítják, a helyi viták soha nem zavarták meg a két párt országos szövetségét. Ugyan a 2010-es elégedetlenséget kihasználva a kettős párttagságot kifogásoló Szalma Botond lett a KDNP budapesti elnöke, de az országos vezetésbe már nem került be. Sőt, idén kénytelen függetlenként indulni az újpesti polgármesteri címért, miután a Fidesz és a KDNP leszögezte: a kereszténydemokraták színeiben nem indulhat a jelenlegi polgármester, a fideszes Wintermantel Zsolt ellenében.
Tagadja a KDNP, hogy a Jobbikkal közösködnének Szigetváron
