Ami a lényegét illeti, az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek az új fővárosi választási rendszert: bár az egyik kompenzációs elemet megsemmisítette, az alkotmánybírók többségi határozata szerint az új választási rendszer így is garantálja, hogy érvényesüljön a választójog egyenlősége. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint nem, de ő kisebbségben maradt a véleményével.
Még a nyári szünet előtt, sürgősségi eljárással döntött az Alkotmánybíróság (Ab) a júniusban elfogadott új önkormányzati törvénynek a fővárosi választási rendszerre vonatkozó rendelkezéseit támadó beadványról.
Az 57 ellenzéki képviselő (MSZP-s, LMP-s, független, jobbikos) által támogatott beadvány alapvetően azt próbálta kilőni, hogy a Fővárosi Közgyűlés tagjait az új önkormányzati törvény értelmében a jövőben nem közvetlenül választják Budapesten, hanem a közgyűlést a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és további 9, kompenzációs listáról bekerülő vesztes polgármester-jelölt alkotja.
Elég egy kompenzációs elem
Az Ab megsemmisítette azt a kompenzációs elemet, amely Gulyás Gergely (Fidesz) egyéni képviselői indítványára került be a törvénybe, és ami a töredékszavazatok szétosztásánál a nagyobb kerületekből származó voksokat súlyozta volna a lakosság száma alapján. (A beadvány kifogásolta, hogy mivel a kerületek népessége változó, a polgármesterekre érkezett szavazatok nem egyenlő súllyal estek volna számításba, hanem a választók számától függően felszorozták volna egy szorzóval.) Az Ab-határozat szerint ez valóban olyan helyzetet teremtett volna, hogy egy voks akár 5-6-szorosát is érje egy más kerületben leadott vokshoz képest – és ezzel sérülne az egyenlő szavazatok elve.
Ugyanakkor az Ab többségi határozata szerint az ún. kettős többség elvének bevezetése elégséges kompenzációt jelent a választási rendszer – a kerületek méretkülönbségéből adódó – aránytalanságainak kiküszöbölésére. Eszerint a Fővárosi Közgyűlés, amikor döntést hoz, nem elég, hogy a többség – 33 képviselőből legalább 17 – támogatja a határozatot, hanem legalább annyi kerületi polgármester igen szavazata is kell majd, amennyien Budapest összlakosságának minimum a felét – plusz egy embert – képviselik. És ez az Ab szerint már érdemi és alkotmányos kompenzációs elem.
A Fővárosi Közgyűlés választásához képest egy, legfeljebb technikainak tűnő módosítást – a beadványtevők érvelését elfogadva – ítélt alkotmányellenesnek az Ab. Eszerint a személyes adatok védelmét korlátozza az a döntés, hogy a választó az ajánlószelvényeken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a jelölő szervezet listájának nyilvántartásba vételének időpontjáig tájékozódhatott volna. Ennek a pontnak a kiiktatása lehetővé teszi, hogy az ajánlószelvényekkel kapcsolatos esetleges csalásoknak később is utána lehessen menni. Ugyanakkor azzal, hogy az Ab a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának módját lényegében nem tartotta alkotmányellenesnek néhány hónappal az önkormányzati választások előtt, szabad utat engedett a rendszernek már idén októberre.
Az Ab elnöke határozott különvéleményen
Beszédes ugyanakkor, hogy az Ab a lehető legszűkebb döntéssel hozta meg a határozatát: a 8-7-es arány, a hét különvélemény jelzi a testület megosztottságát, mely nagyjából a régi – a 2010 előtt megválasztott – és az új alkotmánybírók között húzódik. Az újak közül az időnként ingadozó Stumpf István és Szalay Péter ezúttal a többségi vélemény mellett volt, ahogyan a régiek közül a gyakran az újakkal szavazó Lenkovics Barnabás is. Érdekes, hogy a második Orbán-kormány alatt megválasztott Salamon László különvéleményt írt, de szerinte attól lesz a választási rendszer alkotmánysértő, hogy a kompenzációs elemek közül mindössze csak egyik marad. Magyarán szerinte az Ab-határozat okozza az alkotmányellenes helyzetet. (Arról, hogy az Orbán-kormány miképp érte el, hogy fontos politikai ügyekben az Ab ne meszelje el a törvényeit, ebben a cikkben részletesen írtunk.)
Aki eddig taktikázással vádolta Paczolay Pétert, az Ab elnökét, miszerint újraválasztása érdekében a politikailag kényes ügyekben enged a kormánynak, az majd bizonyára felkapja a fejét a mindössze másfél oldalas különvéleményén, mely egyenként szedi szét az új választási rendszert védők érveit. Ezek közül a legfontosabb: a kettős többség elve magán azon a helyzeten nem segít, hogy abban a pillanatban, amikor a szavazó leadja a voksát, sérül a szavazatok egyenlőségének elve.
Egyébként már az is meglepetést keltett, hogy az Ab nem használta ki a hétfőtől augusztus végéig tartó ítélkezési szünetet, és sürgősségi eljárásban tárgyalta a közgyűlési szabályokra vonatkozó beadványt. Azzal, hogy a módosításokat nem semmisítek meg visszaható hatállyal, és egyértelműek a játékszabályok, az ellenzéki pártok is kényszerhelyzetbe vannak, hogy döntsenek végre, milyen stratégiával állnak rajthoz a fővárosban.
