Magyarország közel került ahhoz, hogy kiessen a "konszolidált demokráciák" kategóriájából – derül ki a Freedom House 2014-es Nations in Transit jelentéséből.
A washingtoni székhelyű Freedom House 2014-es Nations in Transit (Nemzetek átalakulóban) jelentése szerint erősen leromlott Magyarország demokráciaindexe: a magyar besorolás a jelentés szerint már hatodik éve folyamatosan romlik, és mostanra már közel került ahhoz, hogy kiessen a "konszolidált demokráciák" kategóriájából, emellett pedig a korrupció is egyre inkább elterjedt.
A Freedom House értékelése szerint bár Magyarország még a "konszolidált demokráciák" közé tartozik, a szervezet 1-től 7-ig terjedő pontozási skáláján a tavalyinál rosszabb osztályzatot kapott a korrupció és a demokratikus vezetés szempontjából is. A Freedom House pontrendszerében az 1-es a legjobb osztályzat, Magyarországot összességében 2,96 pontra értékelték, szemben a tavalyi 2,89 ponttal – a 3 pont felettieket már a "félig konszolidált demokráciák" közé szokták sorolni, mint Romániát, Bulgáriát, Szerbiát, vagy Horvátországot.
A demokratkus kormányzás hiánya és a korrupció
A Freedom House Magyarországról szóló jelentése kitér arra, hogy a 2012 óta hatályban lévő alaptörvényt már ötször módosították, hogy a kétharmados töbséggel módosított törvények meg fogják nehezíteni az elkövetkezendő kormányok munkáját, illetve hogy a magyar törvényhozás általános minősége is nagyon alacsony, mert sokszor sietve fogadtak el törvényeket, hogy a kormány aktuális érdekeinek megfeleljenek. Emellett a jelentés megemlíti az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentését, a kormány hatalmának kiterjesztését, illetve azt is, hogy Orbán Viktor, aki 1993 óta a Fidesz elnöke, sokszor személyes barátait ülteti kulcspozíciókba. Az általános jellemzés során a szervezet azt is megemlíti, hogy a gazdasági gondok és az általános pesszimizmus miatt rekordmennyiségű magyar emigrált Nyugat-Európába.
A Freedom House idei jelentésében Magyarország a "nemzeti demokratikus kormányzás" és a "korrupció" kategóriáiban kapta a legrosszabb pontszámokat: mind a kettőben romlott az osztályzat 3,50-ről 3,75-re. A demokratikus kormányzással szemben azt írják, a negyedik alaptörvénymódosítás tovább rombolta a fékeket és ellensúlyokat, az ötödik pedig nem orvosolta ezeket a hibákat, ráadásul a kormányzó pártszövetség 2013-ban átvette a hatalmat a független intézményekben azzal, hogy új bírókat nevezett ki az Alkotmánybíróságba, Matolcsy Györgyöt pedig az MNB élére ültették.
A korrupciós osztályzatot pedig azért rontották le, mert indoklásuk szerint a kormány és a törvényhozás arra használta a hatalmát, hogy a barátoknak és az ügyfeleknek erősítse a pozícióit. Megemlítik a trafiktörvényt, amellyel a kormány újraosztotta a dohánypiacot; a földtörvényt, amelynek során a Fideszhez kötődő pályázók nyertek földeket; valamint a TV2 eladását is, amelynek során a kormány a hatalmát kihasználva befolyásolta a csatorna eladását. Ráadásul az áprilisban módosított infotörvény miatt jelentősen csökkent az átláthatóság és az elszámoltathatóság is.
Kemény kritika pontlevonás nélkül
A választási eljárásra Magyarország már tavaly is 2,25 pontot kapott, és bár a jelentés kitér a 2012-es vitatott választási törvényre, amit 2013-ban is módosítottak, valamint megemlíti a visszásságait is, az osztályzaton nem változtattak. Ugyanígy nem változott a civil társadalom pontszáma sem, Magyarország erre is 2,25 pontot kapott, a jelentés kitér arra, hogy mivel kevés az olyan adományozó, aki alapítványokat támogatna, a civil szféra főleg az állami támogatásokon alapszik. Hozzáteszik azonban, hogy a parlament leszavazta a Jobbik azon kezdeményezését, hogy listázzák az 1 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezeteket, és több civil kezdeményezés is indult 2013-ban.
A "független média" kategóriájában Magyarország 3,5 pontot kapott, csakúgy, mint tavaly – a jelentés megemlíti, hogy több jogszabály is érintette a szólásszabadságot, de pozitívnak tekinthető, hogy a Klubrádió végül megkapta a frekvenciáját. A helyi demokratikus kormányzással kapcsolatban megjegyzik, hogy bár a magyar önkormányzatok 1989 óta elég nagy függetlenséget élveztek, 2010 óta központosítás folyik, 2013-ban pedig államosították a tankönyvpiacot – ennek ellenére nem rontották le az önkormányzatiságra adott pontszámot, 2,5 pontot kaptunk rá.
A független bírói szervezettel kapcsolatban a Freedom House azt írja, bár egyes fideszes politikusok kijelentései úgy is értelmezhetőek, mintha nyomást akarnának gyakorolni a bíróságokra, a mindennapi döntéshozatalban ez nem érződik, a bíróságok pedig önállóságot mutatnak – ez a szféra is 2,5 pontot kapott.
A jelentést még a tavaszi választások előtt készítették, így a végső konklúzióként a Freedom House megállapítja, hogy a Fidesz valószínűleg ismét nyerni fog, de ha a kéthatrmados többséget nem látják biztosítottnak, újabb kétharmados törvényeket fognak módosítani. Az őszi önkormányzati választásokról a Freedom House azt írja, nehéz megjósolni az eredményét, de valószínűleg szintén a jobboldali pártok fognak nyerni, ezzel pedig a Fidesz fogja konszolidálni a hatalmát.