Kedden meghozta döntését az Emberi Jogok Európai Bírósága a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (tész) ügyében: úgy ítéltek, hogy a büntetési tétel sérti az emberi jogok egyezményét. Jogvédők szerint a tész az 1990-ben eltörölt halálbüntetés "pótléka". A Fidesz az alaptörvény kidolgozásakor beemelte az új alkotmányba ezt a büntetési tételt, pedig a szakemberek évek óta szorgalmazzák a felülvizsgálatát. A legtöbb tészre ítélt bűnöző sorozatgyilkos, akik nem számíthatnak a társadalom együttérzésére.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden kimondta: a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (tész) magyar szabályozása az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, vagyis sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. A döntés a magyar szabályozás megváltozását eredményezheti – írták.
Az ítélet lényege: minden fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok szerint megvizsgálják, indokolt-e még a fogva tartásuk.
A strasbourgi bíróság ma nem azt mondta ki, hogy a tészre ítélt Magyar Lászlót szabadon kellene bocsátani –, de még csak azt sem, hogy egyszer majd mindenképpen szabadon kell őt engedni. A tész magyar – immár az Alaptörvénnyel megtámogatott – szabályozása ezt semmilyen formában nem teszi lehetővé, nem biztosít elvi lehetőséget sem a szabadulásra. Így Magyarország a tész kiszabásával megsértette Magyar László emberi jogait – olvasható a közleményben.
A Fidesz kedden közleményben reagált a strasbourgi bíróság döntésére, melyben azt írta, hogy "nem engednek a tényleges életfogytiglanból", igaz, az nem derül ki a közleményből, hogy a párt mit kíván tenni az ügyben. Sőt, a közlemény szerint a szocialisták támadják a tész-t az Európai Parlamentben (a strasbourgi bíróságnak semmi köze nincs az EU-hoz, az az Európa Tanács égisze alatt működik - a szerk.), ezért a Fidesz szerint olyan képviselőket kell választani május 25-én, akik megvédik a tész-t Európában.
| Orbánék a néphez "fordultak" |
A tész 14 éve része a magyar büntetőjognak, az emberi jogi szervezetek szerint a rendszerváltás után eltörölt halálbüntetés pótléka. A tészt lehetővé tevő törvényt még az első Orbán-kormány igazságügyi minisztere, Dávid Ibolya dolgozta ki 1999-ben. A korábban is létező életfogytig tartó büntetés kiszabásakor a bíróságnak kellett minden esetben határoznia arról, hogy az elítélt mikor helyezhető legkorábban szabadlábra. A tésznél nincs ilyen kötelessége a bírónak, az elítélt soha nem szabadulhat.
A Fidesz a 2011-es "nemzeti konzultációjába" – mellyel az új alkotmány tartalmáról szondázták a közvéleményt – be is került egy kérdés a tészről. Miután a válaszadók többsége szerint szükség van rá, a kormánypártok beemelték az alaptörvénybe, így az ügyet évekig tologató Alkotmánybíróság nem tudta alkotmányellenesnek minősíteni ezt a büntetési tételt. A Fidesz akkor részben azért karolta fel az ügyet, mert az új alkotmányról szóló vitában a Jobbik felvetette a halálbüntetés visszaállítását, ám ez számos nemzetközi szerződést sértene, ráadásul 1990-ben az Ab már kimondta, hogy a halálbüntetés alkotmányellenes. |
Az Alkotmánybíróság ignorálta
Az EJEB kedden Magyar László ügyében döntött, a férfinak 6150 euró értékben ítélt meg kártérítést. A magyar állam fellebbezhet az ítélet ellen, de az EJEB feljebbviteli szerve rendszerint csak jóváhagyja a korábbi döntéseket. A bíróság nem kötelezheti Magyarországot a kifogásolt törvény módosítására, viszont a magyar állam arra számíthat, hogy Magyar példáján a többi elítélt is pereket indít ellene.
A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) 2009-ben beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve, hogy a testület semmisítse meg a tész kiszabását lehetővé tevő rendelkezéseket. Beadványukban hangsúlyozták: a társadalom védelme mint cél a tész intézménye nélkül is elérhető, a társadalomra való veszélyességet ugyanis a feltételes szabadságra bocsátáskor a bíróság minden esetben vizsgálja, és 30 év múltán is dönthet úgy, hogy a szabadságvesztést fent kell tartani. Emellett a tész a büntetés-végrehajtásra is aránytalan terhet ró: olyan rabok szakszerű őrzése, akiknek már nincs vesztenivalójuk, nehéz, veszélyes és egyben rendkívül költséges feladat.
De nem az MHB volt azt első, amelyik a tész felülvizsgálatát kérte az Ab-tól. Az első indítványok 2004-ből valók: akkor két budapesti ügyvéd, Kussinszky Péter és Juhász Zoltán Tamás kérte a törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. Az ügyben az Alkotmánybíróság 2012. január 1-jéig nem határozott, így az eljárás megszűnt.
Az EJEB előtt a magyar kormány azzal érvelt, hogy a köztársasági elnöki kegyelem lehetősége Magyarországon azt jelenti: a tészre ítéltek büntetése csökkenthető. A jogvédők szerint viszont a kegyelem az államfő egyéni mérlegelésén múlik, a kegyelem megtagadása esetén nincs indokolási kötelezettség, illetve a kegyelemért folyamodóknak semmilyen információ nem áll rendelkezésükre arról, hogy a döntésnél milyen szempontokat vesznek majd figyelembe. A strasbourgi bíróság a kormánnyal szemben a kérelmező ügyvédje és a Magyar Helsinki Bizottság érveit fogadta el, mikor kimondta: a köztársasági elnöki kegyelem nem jelent valódi lehetőséget a szabadulásra.
46 tészes elítélt tavaly
A strasbourgi bíróság döntésének rövid távon sem csak Magyar László ügyére lehet hatása. 2014. április elején a Szegedi Ítélőtábla felfüggesztett egy büntetőeljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult azzal, hogy a testület állapítsa meg: a tész sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A keddi ítélet fényében nem lehet kérdéses az Alkotmánybíróság döntése, legalábbis a Helsinki Bizottság szerint. Az EJEB döntése minden bizonnyal azt is előrevetíti, hogy hamarosan egy hazai fórum, az Alkotmánybíróság is kimondja majd: a tész nem felel meg az európai emberi jogi sztenderdeknek – írták.
A büntetés-végrehajtás adatai szerint tavaly év végén 46 fő tészes elítéltet tartottak fogva Magyarországon, közülük 29 főt ítéltek el jogerősen. A tészes elítéltek többsége olyan sorozatgyilkos, aki brutális tettei miatt nem számíthat a társadalom megértésére. Az első elítélt, Boi Gyula 1999-ben egy baltával irtotta ki a családját és ugyancsak tényleges életfogytiglani szabadságvesztést kapott a balástyai rém néven hírhedtté vált Szabó Zoltán is, akit négy nő meggyilkolásáért ítélt el a bíróság.
Az Országos Kriminológiai Intézet egy országos kutatás keretében 2008-ban 9 tészessel készített interjút, melyekből kiderül, hogy az elítéltek egy része képtelen belenyugodni abba, hogy élete végéig börtönben marad. Ezért többen az öngyilkosságot fontolgatják, mások a szökésre gondolnak. Akkor az OKRI az javasolta, 25-30 év után egy speciális szakértői bizottság döntsön az esetleges szabadlábra helyezésről – mérlegelve többek között a bűncselekmény súlyát, az eltelt időt, az elkövető személyiségfejlődését.
