A rossz anyagi helyzete is akadályozza az MSZP-t abban, hogy kitörjön a középpárti helyzetéből. A szocialisták már az elmúlt években kirúgták az alkalmazottaik nagy többségét, visszafogták a kiadásaikat, ennek ellenére az MSZP nem tudott kitörni az adósságcsapdából.
Pénzügyi kihatása is van annak, hogy az MSZP 2010 után nagy pártból középpárttá zsugorodott. Az elmúlt években készített és az Állami Számvevőszék által is ellenőrzött pénzügyi beszámolók szerint ugyanis a szocialisták bevételeinek közel 70 százalékát a törvény által megszabott, a pártok választási szereplése alapján kiszámolt állami támogatás adja. Az utolsó, tavaly leadott mérlege szerint viszont az MSZP évi 432 millióval kap kevesebbet a költségvetésből, mint 2006 és 2010 között, ráadásul milliárdos hiteleit is nyögi.
A Vasárnapi Hírek arról írt, hogy a szocialista párt nagyon nehéz anyagi helyzetben van, a hitelező bank zárolta a párt számláit. Hétfő reggel az ATV-ben a párt alelnöke, Gúr Nándor azt mondta: „tételesen nem tud” arról, hogy zárolták volna a számlákat (a hetilap is idézőjelbe tette a zárolás szót – a szerk.). Azt elismerte, hogy nehéz helyzetben vannak, és nagyságrendileg 2 milliárdos adósságról van szó, ami részben hitelből áll. Hétfőn délután pedig az MSZP kiadott egy közleményt, amiben határozottan cáfolta a párt, hogy zárolták volna a számláit.
A hvg.hu már 2011 közepén beszámolt arról, hogy az MSZP-nek komoly tartozásai vannak, a rossz választási eredmény miatt csökkentek a bevételei, az egyes irodáiknak már akkor rezsihátralékuk volt, ezért a szervezet leépítésekre, megszorításokra készült. Az idei rossz választási eredmény miatt nem várható, hogy az éves állami támogatások nőni fognak, így szocialista forrásaink szerint kódolva van a rendszerben a gyenge európai parlamenti és önkormányzati választási eredmény is, hiszen ehhez külön kampánytámogatást nem biztosít a költségvetés.
Durva megszorítások
Munkatársainak 65 százalékától vált meg a párt két év alatt – derül ki az Állami Számvevőszék idén januárban lezárt szokásos, kétévente elvégzett vizsgálatából. Míg 2010-ben még 74 teljes munkaidős alkalmazottja volt a pártnak, 2012 végén már csak 26. De a részmunkaidősök több mint felét elbocsátották, illetve egy kivételével az összes nyugdíjas és megbízásos alapon visszafoglalkoztatott alkalmazottjától is megszabadult az MSZP.
A 2010-es 137-ről 2012-re 49-re csökkent a pártalkalmazottak száma, forrásaink szerint többségük a pártközpontnak dolgozik a VI. kerületi Jókai utcában. Mesterházy Attila pártelnökként – vagyonnyilatkozata szerint – 282 ezer forintot keres, amihez jön még a frakcióvezetői díja is – ezt az Országgyűlés állja.
„Van olyan megyei jogú városi irodánk, ahol társadalmi munkában legfeljebb egy idős néni ül a telefon mellett, de ő sem a hét minden napján” – magyarázta az egy vidéki szocialista politikus, milyen helyzet állt elő náluk az elbocsátási hullámot követően. Mint 2011-ben megírtuk, az egyik legbefolyásosabb megyei szervezet kénytelen volt bérbe kiadni a pécsi iroda egy részét, ahol hétvégenként egy diszkó is üzemelt. (A baranyai MSZP-t a 2010 és 2012 között országos pártigazgatóként tevékenykedő Puch László vezeti.) Nemcsak a pécsi MSZP járt el hasonló módon, információink szerint még a fővárosi irodáknak is összébb kellett húzódniuk a takarékosság jegyében, a szervezetek általában 60-100 ezer forintnyi támogatást kapnak a működésükhöz a központból havonta.
Azt még Mesterházy Attila pártelnök is elismerte, hogy ez volt az idei rossz választási eredmény egyik oka. „Le kell számolni azzal az egyébként általam is osztott, az MSZP-ben hosszú évek óta élő elképzeléssel, hogy nekünk elég a fővárosra, és a vidéki városokra koncentrálni, az hoz annyit, hogy ellensúlyozza a kistelepüléseken elveszített voksokat. A mostani választás bebizonyította, hogy ez tévedés. Jelen kell lenni a kistelepüléseken is” – magyarázta a hvg.hu-nak egy hete adott interjújában. Az országos választmány elnöke, Botka László a vereség okait magyarázva az ATV-nek azt mondta: „hiányzik az MSZP szervezeti jelenléte, főleg a kisebb településeken, ami versenyhátrányt jelent”.
| 1,8 milliárdos adósság |
Bár hivatalos választ még nem kaptunk, szocialista forrásoktól kapott információink szerint az MSZP-nek háromféle hitele van. Még 2007-ben két szocialista politikus terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tette, hogy a pártok az állami Magyar Fejlesztési Banktól kedvezményes hitelt kapjanak ingatlanvásárlásra. Az ÁSZ idén kiadott jelentése szerint a pártnak 44 így megszerzett ingatlana volt. Az MDF kivételével egyik parlamenti párt sem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora hitelt vett fel, de egy neve elhallgatását kérő, a párt pénzügyeire rálátó forrás szerint ez 400 milliós értéket tesz ki. Ezen felül információink szerint egymilliárd forintnyi svájci frank alapú jelzáloghitel terheli 2008 óta a Jókai utcai székházat, amit abban az évben újítottak fel. Pedig az MSZP-nek volt egy központi székháza a VIII. kerületben található Köztársaság téren, de azt még 2007-ben eladták 1,2 milliárdért, majd ebből 800 millió forintot költött a VI. kerületi Jókai utcai irodaházra. Forrásunk szerint ebből a jelzáloghitelből sokat visszafizettek, ennek ellenére a forint gyengülése miatt a tartozás összege alig változott. Továbbá van még egy, a napi likviditást biztosító rulírozó hitelkerete – egyfajta folyószámlahitele – is az MSZP-nek. Egy vezető szocialista politikus azt mondta, ez eredetileg 500 millió volt, ami után mostanáig 90 milliót vont le a kezelő bank. Ez az adósság szerinte 2002-es, majd a 2006-os választási évben ugrott meg, 2009-re lett 500 millió. Információnk szerint a 2010-es választások óta nem vettek fel újabb hitelt, könyvelése szerint 2011 óta a párt bevételei fedezik a kiadásokat. |
Pedig Mesterházy a 2010 és 2014 közötti ciklusban több interjújában is arról beszélt, mekkora teljesítmény, hogy a szervezet nem omlott össze a vesztes választás után, szinte minden településen jelen vannak, sikerült megújulniuk. Ezzel szemben egy kelet-magyarországi városi szervezet elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a kampány néhány hetét leszámítva alig voltak jelen a város életében, ráadásul a mostani vereség még inkább visszavetette a lelkesedésből dolgozó tagok, aktivisták odaadását, aminek komoly kihatásai lesznek az önkormányzati választásokra.
Szerinte a bajok még 2006-ban kezdődtek, amikor az őszödi beszéd kiszivárgása után kiszorultak a helyhatóságokból, pedig a képviselői tiszteletdíj sok helyi szocialista számára fontos jövedelemkiegészítés volt. „Nálunk lényegében 1993-tól nincs pártalkalmazott, mert takarékoskodtunk. Nekem eddig a jövedelmem a képviselői díjból és egy, a parlamenti frakciótól kapott szakértői díjból tevődött össze, a pártot én nem terheltem. Az utóbbi májusban megszűnik, kérdés, hogyan tovább” – mondta az egyik városi szervezet elnöke.
Volt, amikor dőzsöltek
Egy magas rangú, a jelenlegi pártvezetéshez tartozó MSZP-s forrás szerint az anyagi problémáknak elsősorban a 2010 előtt felvett hitelek az okai, az állami bevételek csaknem félmilliárdos csökkenése mellett. Ez utóbbi is fontos, és nagymértékben függ a választási eredménytől: a 2006-ban 43 százalékot elért MSZP évi 953 milliót kapott, a 42 százalékot elért Fidesz 833 milliót. A 2010-es 19 százalékos szereplés után az MSZP fele annyit kap, mint a Fidesz, melynek több mint egymilliárd az éves állami támogatása. De hasonló mértékben megzuhant a Táncsics Mihály nevét viselő pártalapítvány és a jóval kisebb frakció költségvetési támogatása is.
Annak ellenére, hogy 2006 és 2010 között – mindent összevetve – az MSZP-nek, illetve szervezeteinek közel egymilliárddal volt nagyobb az éves bevétele, a Gyurcsány Ferenc, majd Lendvai Ildikó vezette párt folyamatosan hatalmas vesztességet termelt. 2008-ban 700 milliót, 2009-ben 360 milliót, 2010-ben pedig több mint félmilliárdot. Az ÁSZ 2010-es jelentése szerint az MSZP „a kiadásait a szabályozott bevételein felül bankkölcsönökből fedezte. A jelentés szerint a pártnak 2009 végén 1,5; 2010 végén 1,9 milliárdnyi adóssága volt, amely rövid és hosszú lejáratú hitelekből tevődött össze.
Szerettük volna megkérdezni a pénzügyeket kezelő Velez Árpád pártigazgatót a párt anyagi ügyeiről, de cikkünk megjelenéséig nem értük el. Kérdéseinket feltettük írásban is az MSZP sajtóosztályának, amint megérkezik a válaszuk, közöljük.
Elszállt lelkesedés
A párt azért is rászorul az állami támogatásokra, mert az elmúlt években durván visszaesett a tagok adakozási kedve is. Míg 2009-ben még 191 milliót kaptak magánszemélyektől – főleg az MSZP európai, országgyűlési képviselőitől, polgármestereitől –, 2012-re ez az összeg 86 millióra esett vissza. Szintúgy visszaesett a tagdíjból kapott bevétel is 16 millióval.
Szigetvári Viktor, a választásokon az MSZP-vel szövetségben induló Együtt-PM társelnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a kampányfinanszírozás mikéntjéről, a kampányra kapott állami támogatás felosztásáról előre megállapodtak. (A Kormányváltóknak nevezett együttműködésnek összesen 703 millió forint kampánytámogatást járt, amiből a jelöltek után járó 106 millióról tételesen el kell számolni az ÁSZ felé – a szerk.) Viszont nem volt szükség arra, hogy a választási eredmény függvényében járó éves párttámogatást előre felosszák, mert annak arányait törvény szabályozza. Míg 2010 után az MSZP-nek 59 képviselői helye volt, most a parlament létszámának csökkenése miatt (is) a Kormányváltóknak 38 lesz, de ebből 9 a szövetségesek képviselője, akik nem maradnak az MSZP frakciójában. A szocialista pártban ezért azzal számolnak, hogy az éves állami támogatás további 70-80 millióval fog csökkenni.
A Fidesz–KDNP tavaly azt tervezte, hogy választási évben teljesen megvonja a pártok állami támogatását – és csak a kampánypénzt kapják meg –, de egy szocialista módosító indítványnak köszönhetően végül ez a szövegrész kikerült a törvénytervezetből.
