Képtelen úrrá lenni anyagi nehézségein az évek óta súlyos veszteséget termelő, eladósodott MSZP. A pártot konszolidálni akaró elnökség jelentősen csökkentette a helyi alapszervezetek támogatását, drasztikus leépítést követően pedig arra ösztönzik a fővárosi és vidéki apparátust, hogy adják bérbe irodáikat. A pécsi székházban már egy diszkó működik.
Bérbe adja pécsi székházát Magyar Szocialista Párt, az épületben ősz óta hétvégenként egy diszkó is üzemel, a párt már csak az iroda negyedét használja – értesült a hvg.hu. Nevük elhallgatását kérő MSZP-s politikusok szerint a pécsi szervezet – akárcsak a többi szervezet és a párt egésze – komoly anyagi gondokkal küszködik, s így próbálja növelni a bevételeit.
A hvg.hu több forrásból is megerősített információi szerint a korábbi elbocsátások és megszorítások ellenére az MSZP továbbra sem képes egyensúlyba hozni a költségvetését. Úgy tudjuk, a pénzügyeket kezelő pártvezetők tavaly már felmérték az MSZP által használt ingatlanokat, és terveket készítettek – a költségek csökkentése, illetve a bevételek növelése érdekében – esetleges hasznosításukról, ám ezt a helyi szervezetek többsége elutasította, mert attól tartottak, hogy ezzel végleg elveszítenék a kapcsolatot a választóikkal.
Több szocialista politikus szimbolikusnak nevezte, hogy pont az a szervezet kényszerül bérbe adni a székházát, amelyik a pénzügyeket kezelő pártvezető hátországához tartozik. A Baranya megyei MSZP-t a pártot is igazgató Puch László vezeti, aki tagja az országos elnökségnek. A párt idén áprilisban kiadott éves mérlege szerint tavaly félmilliárdos hiányt könyvelt el.
„Az MSZP eltűnését jelentené”
„Drasztikus elbocsátási hullám volt a pártban. Át kellett értékelni a működést, hiszen a tavalyi országgyűlési választások után megfeleződött az MSZP állami támogatása” – beszélt az anyagi gondokról a hvg.hu-nak Tukacs István, a párt pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke.
A párt egyik neve elhallgatását kérő fővárosi politikusa azt mondta, a tavalyi választások után „megindult a puhatolózás, hogy milyen a kerületi irodák kihasználtsága, összébb tudunk-e a húzódni, esetleg el lehet-e valamelyiket adni vagy kiadni bérbe”. A politikus szerint a kerületi vezetők „hamar kapcsoltak”, és „egy emberként” tiltakoztak az értékesítés ellen.
„Puch Laciék ekkor meghátráltak, az ügy kompromisszummal záródott: az irodák maradtak, de a munkatársak jelentős részét elbocsátották, az irodavezetők pedig vagy félállásban, vagy társadalmi munkában, fizetés nélkül végzik a munkájukat” – mondta az egyik kerület képviselőtestületének MSZP-s tagja. A politikus szerint a pártnak a legtöbb kerületben már jó ideje csak egy-egy ingatlana van, a kisebb irodákat még a korábbi években visszaadták, a bérleteket visszamondták. „Ennél jobban nem lehet összehúzódni, ezeket a bázisokat nem lehet feladni, mert az a pártélet végét, az MSZP eltűnését jelentené az adott kerületben.”
A rezsi is gondot okoz
A székházak üzemeltetése mellett az ingatlanvásárlásra korábban felvett hitelek komoly terhet jelentenek a pártkasszának. Négy évvel ezelőtt egy törvénymódosítás – melyet két szocialista képviselő, Podolák György és Tóbiás József terjesztett az Országgyűlés elé – lehetővé tette, hogy a pártok az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) kedvezményes kölcsönöket vehessenek fel ingatlanvásárlásra. Az MDF kivételével egyik parlamenti párt sem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora hitelt vett fel, de a Népszabadság 2008 novemberében azt írta, hogy az MSZP 723 millió forint kölcsönből keresett irodákat magának.
A párt egyik, a politikától időközben visszavonult fővárosi vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, a kinézett ingatlanokat 15-20 százalékos önrésszel vették meg, a havi törlesztőrészlet pedig százezres nagyságrendű volt, amit a mai napig pártközpont áll. A politikus szerint már akkor nagy volt a nyomás a kerületeken, hogy legalább az ingatlanok egy részét bérbe adva próbálják törleszteni a hiteleket – így ők egy vendéglővel kötöttek bérleti szerződést.
„Előbb-utóbb a fővárosiak is rá fognak kényszerülni arra, hogy a megmaradt székházakat is kiadják, mert a központtól működésre kapott támogatás a negyedére esett vissza. Mi a korábbi összeg töredékét, havi 70 ezret kapunk” – állította az egyik vidéki alapszervezet vezetője a hvg.hu-nak. Ezt több fővárosi szocialista politikus is megerősítette: néhány kerületben a rezsi kifizetése is gondot okoz. Egy dombóvári forrásunk pedig azt mondta, ők havi 60 ezret kapnak (a város azon kevés önkormányzatok közé tartozik, amelyeket még MSZP-s polgármester irányít).
Súlyos örökség, töpörödő támogatások
Tukacs István szerint a pártnak kétféle hitele van: továbbra is törlesztik az MFB-től felvett kölcsönt, melyből országszerte 60-70 irodát vettek, másrészt van egy, a napi likviditást biztosító rulírozó hitelkerete, ami a folyószámlahiteltől abban különbözik, hogy nem automatikusan töltődik, hanem az adós maga dönti el, folyó bevételeiből mennyit szán törlesztésre.
Az MSZP bevételei utoljára 2007-ben haladták meg a kiadásokat. A párt abban az évben adta el a főváros VIII. kerületében található Köztársaság téri központi székházát 1,2 milliárdért egy izraeli idegenforgalmi-ingatlanfejlesztő cégnek, majd ebből 800 millió forintot költött a VI. kerületi Jókai utcai irodaházra. További kiadást jelentett, hogy az új székház felújítása alatt – az épületet 2009-ben adták át – az akkori pártelnök stábjának a Moszkva téren béreltek egy 1300 négyzetméteres irodaházat.
Azóta folyamatosan „veszteséget” termel az MSZP. 2008-ban 700 milliót, 2009-ben 360 milliót, tavaly pedig több mint félmilliárdot. Tukacs István szerint ezeket az összegeket nem szabad összeadni, hiszen a párt folyamatosan törlesztett a hiteleiből. A pénzügyi ellenőrző bizottság vezetője nem tudta megmondani, hogy pontosan mennyi jelenleg az MSZP hitelállománya, mert – mint fogalmazott – a folyószámlahitelhez hasonlatos rulírozó keret miatt folyamatosan változik.
A 2010 júliusában megválasztott új pártelnökség eleve nehéz örökséget vett át, ám a helyzetet tovább súlyosbította, hogy a párt rossz választási eredményei miatt drasztikusan csökkentek az állami támogatások is. Míg az előző ciklusban az MSZP évi 953 millió támogatást kapott, tavaly már csak 674 milliót, idén pedig 521 milliót. Szintén megcsappantak a Gyurcsány Ferenc korábbi pártelnök által vezetett pártalapítvány forrásai is – tavaly még 545 milliót, idén már csak 259 milliót kaptak –, miként a 188-ról 58 főre összezsugorodott frakció juttatásai is csökkentek.
| Majd a tagság fizet |
„Próbáljuk növelni a bevételeinket, így az irodák esetleges bérbeadása mellett mindent megteszünk azért, hogy a tagdíjakat a párttagok időben befizessék” – mondta a hvg.hu-nak az MSZP pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke. Tukacs István szerint az alapszervezetek egyik legfőbb bevételi forrása a helyben maradó tagdíj, azért odafigyelnek arra, hogy csak azok kapjanak felmentést méltányossági alapon, akik valóban rászorulnak.
A Gyurcsány Ferenc kezdeményezte júniusi pártszavazás idején a volt miniszterelnök és a pártvezetés között vita folyt a tagság nagyságáról. Míg az MSZP vezetői szerint 32 ezren vannak a pártban, Gyurcsányék 10-15 ezerre tették a létszámot (ettől függött a pártszavazás eredményessége – a szerk.). A szavazáson végül 9200-an vettek részt. Jelentős bevételnövekedés azért sem várható a tagdíjból, mert a tervek szerint szigorítani fogják a felvételt: párttag a jövőben csak az lehet majd, aki előtte fél évig regisztrált aktivista volt.
A pártban továbbra is kikötik, hogy az országgyűlési és az európai képviselők befizessék a pártkasszába a tiszteletdíjuk egy bizonyos hányadát. Az MSZP az utóbbiaktól kapja a legjelentősebb adományokat: tavaly Tabajdi Csaba például 1,5 millióval, Herczog Edit pedig közel 1,4 millióval támogatta a pártot.
|
Varju László: Az MSZP visszasüllyedt húsz évvel ezelőtti állapotába
Gyurcsány szerint az MSZP vezetése is beismeri vereségét
