Felfüggesztette a másodfokú eljárást csütörtökön a bátmonostori hármasgyilkosság ügyében a Szegedi Ítélőtábla, és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul. Azt kéri, hogy a testület foglaljon állást, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével.

Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2008-ban és 2009-ben történt bátmonostori hármasgyilkossági ügy elsőrendű vádlottjára társtettesként, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt szabott ki életfogytig tartó fegyházbüntetést, kimondva, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.

A másodfokú eljárásban a férfi védője, Gellér Balázs az eljárás felfüggesztését kérte, azzal az indokkal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés nemzetközi szerződésbe, az emberi jogok európai egyezményébe ütközik, amelyet Magyarország is ratifikált. Az ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy nagy-britanniai (Vinter és társai - Egyesült Királyság) ügyben hozott döntésére hivatkozott. 

A táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa alaposnak ítélte a védői indítvány. A bíró az indoklásban kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkelye tiltja a kínzás, a megalázó bánásmód és az embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a magyar jog részévé vált, az EJEB pedig az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró büntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik. 

Gellér Balázs kezdeményezte védence előzetes letartóztatásának megszüntetését is – mivel álláspontja szerint előre nem határozható meg, hogy az Ab mennyi idő alatt hoz döntést –, ezt az indítványát azonban a táblabíróság elutasította.