A baloldali Kormányváltók és a Jobbik támogatottsága a korábbiaknál kiegyenlítettebbé vált, a Fidesz-KDNP biztosan tartja előnyét, az alacsonyabb részvétel a jobboldali pártoknak kedvez, míg a magasabb az LMP-nek és a baloldali ellenzéknek lenne előnyös – többek között ez derül ki a Tárki kutatásából, melyet három héttel a választások előtt készítettek.
A magyar választónépesség 43 százaléka szeretné, ha maradna a kormány, 36 százaléka viszont kormányváltást szeretne, további 21 százaléknyi válaszadónak nincs véleménye vagy nem árulja el azt – derül ki a Tárki legfrissebb kutatásából. (Az intézet honlapján megjegyzi: az adatfelvétel három héttel a választások előtt készült, így pontos előrejelzésre és mandátumbecslésre nem alkalmas a kutatás, hiszen a kampány hajrája előtti helyzetképet mutatja, a politikai klímát és "a kampány dinamikáját azonban jól illusztrálja".)
A kutatás szerint az Orbán-kormány maradását preferálók 79 százaléka Fidesz-szavazó, 6 százaléka a Jobbikra voksolna, míg 9 százaléknyian nem mondják meg pártpreferenciájukat, a válaszadók fennmaradó része pedig más pártokkal szimpatizál. Akik kormányváltást szeretnének, azok 38 százaléka az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok alkotta Kormányváltókra szavazna, 32 százaléka a Jobbikkal, 9 százaléka a LMP-vel, míg 10 százaléka egyik párttal se szimpatizál. Jelentős különbség a kormány maradását, illetve leváltását preferálók között az is, hogy előbbiek 66 százaléka, utóbbiaknak viszont csak 56 százaléka ígéri biztosra, hogy elmegy szavazni.
A Fidesz-KDNP biztosan tartja előnyét: a Tárki szerint a teljes népesség 38 százaléka szavazna a kormánypártokra, míg a „Kormányváltók” néven közös listát állító MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok 16 százalékon, a Jobbik 15 százalékon, az LMP pedig 4 százalékon áll. Egyéb pártot említett 2 százalék, 19 százalék viszont egyik pártot sem választotta, míg további 6 százaléknyian nem válaszoltak a pártpreferenciára vonatkozó kérdésre. A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 51 százaléka mellett a Kormányváltók 21 százalékos, a Jobbik 20 százalékos, az LMP pedig 6 százalékos támogatottságot élvez. Egyéb pártok összesen 2 százalékot kapnának.
Választási részvételét a kérdezettek 54 százaléka ígéri biztosra. Az intézet úgy gondolja, a tényleges részvételi arány ennél magasabb lesz és a részvétel mértéke alapvetően befolyásolhatja az eredményeket. Az alacsonyabb részvétel a jobboldali pártoknak kedvez, mert az ő bázisuk a legelkötelezettebb. A kisebb mértékű választói aktivitás egyértelműen kedvezőtlen az LMP számára, melynek parlamenti bejutása múlhat azon, hogy mennyire képes a saját táborát rávenni a szavazásra. Egy magasabb részvételi arány esetén viszont az LMP támogatottsága akár lényegesen meg is haladhatja a parlamenti küszöböt. A baloldali ellenzéki lista is kedvezőbb eredményre számíthat, ha sikeresen mozgósít – írják.
Az intézet a választások előtt nem készít külön választási előrejelzést, sem az egyéni választókörzetek eredményére, sem pedig a parlamenti mandátumok várható eloszlására.
