“Kifejezetten erős az ukrán titkosszolgálati tevékenység Magyarországon, és megfigyelhető egyfajta szisztematikus törekvés a gazdasági térnyerésre is, így már csak ebből a szempontból is nagyon fontos nekünk, hogy milyen lesz az új ukrán vezetés, és hogy mik lesznek a térségbeli céljai” – mondta egy a magyar nemzetbiztonsági prioritásokra rálátó kormánypárti forrásunk az órák alatt eszkalálódó ukrán helyzet kapcsán. (Jelenleg egyébként annyira nem jelentősek a kétoldalú kapcsolatok, a Piac és Profit szerint a kétoldalú áruforgalom 2012-ben 3.8 milliárd dollár volumenű volt.)

Informátorunk szerint a helyzetben az eminens magyar érdekek háromféleképpen jellemezhetők: első a térség stabilitásának megőrzése, vagyis semmiképpen nem érdekünk egy kiterjedt fegyveres konfliktus. A második természetesen a magyar kisebbség helyzete Kárpátalján, a harmadik pedig Ukrajna távlatos integrációja. (Az ukrán helyzetről közvetítésünket itt olvashatja.)

Belpolitikai szempontból nincs külünösebbb érdekellentét a Fidesz és az MSZP között: mint korábban is megírtuk, a kormányképes hazai politikai erők szakpolitikusai egyaránt úgy látják, Magyarország elsősorban a térség politikai stabilitásában érdekelt, és abban, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogai a lehető legszélesebb körben biztosítva legyenek, így tavaly decemberben még "csendes nagykoalícióról" írtunk az ukrán helyzet kapcsán. Ennek eredménye volt az a – demokratikus értékek szempontjából kétségkívül nem túl elegáns – helyzet, hogy a Fidesz és az MSZP is úgy vélte hetekkel ezelőtt, a magyar érdek Viktor Janukovics maradása, hiszen a megbuktatott ukrán elnök az oroszbarát Régiók Pártja élén lett az ország vezetője, és így, az orosz kisebbségnek kedvezendő, széleskörű nyelvhasználati jogokat fogadtatott el a Verhivnaja Radával, vagyis az ukrán törvényhozással.

Janukovics bukása, egyes szélsőségesen nacionalista csoportok (mint a futballhuligánokból álló Pravy Szektor, és a parlamenti képviselettel is rendelkező Szvoboda párt) helyzetbe kerülésével együtt így nem szolgálta a magyar kisebbség jogainak érvényesítését, ráadásul – nemzetbiztonsági forrásunk szerint – a nyílt orosz katonai fellépés  a Krímben és Ukrajna keleti részein, az ország többi területén könnyen egyfajta általános kisebbségellenes hangulatot eredményezhet, aminek a kárpátaljai magyarok is könnyen kárát láthatják.

Bonyolult

A helyzet bobyolultságát jelzi, hogy forrásunk szerint ugyanakkor az is magyar érdek, hogy ne jöjjön létre olyen ukrán rezsim, amely nagyon, az eddigieknél is szorosabban kapcsolódik Oroszországhoz, de egy nacionalosta kormányzat sem lenne jó magyar – és európai - szempontból. “Egy hamis altervatíva nem érdekünk a Janukovics-rezsimhez képest” – mondta informátorunk, hozzátéve, hogy Martonyi János látogatása Kárpátalján ebből a szempontból nagyon fontos volt, hiszen demonstrálta, hogy kiállunk a kisebbségekért.

Orosz fegyveresek Szimferopolban - meddig éleződik a helyzet?

AFP / Vasiliy Batanov

A magyar érdekek ugyanakkor találkozhatnak Lengyelországéval, Romániáéval, és Szlovákiáéval is, hiszen mindegyik országnak jelentős, de a sok milliós oroszajkú lakossághoz képest elhanyagolható mértékű kisebbsége él Ukrajnában. Így akár az is elképzelhető, hogy az érintettek közös fellépésével egy “külön” kisebbbségi törvény jön létre, hiszen az ukrán államhoz amúgy lojális, kis létszámú magyar, lengyel, szlovák, roman népesség jogainak kiterjesztése korántsem olyan kényes ügy, mint az oroszok esetében lenne.

A stabilitás megőrzése szempontjából persze nagyon fontos, hogy a jelenleg minden szempontból csődben lévő, fenntarthatatlan szerkezetű (a versenyképtelen acéliparra, és az orosz felvevőpiacra támaszkodó iparra épülő) ukrán gazdasággal mi fog történni. Ebből a szempontból egy esetleges IMF-sokkterápia ugyanúgy nem magyar érdek. “Semmivel nem járnánk előrébb, ha két év múlva a Majdanon egy IMF-megszorítócsomag ellen lenne tömegdemonstráció” – mondta forrásunk. A geopolitikai realitásokat nézve a helyzet rendezéséből Oroszország nyilván nem hagyható ki, de „minél inkább kiélezi a helyzetet Putyin, annál inkább eljátssza a lehetőségét, hogy hosszabb távon a Nyugat megbízható partnerként kezelje”.

Mit tesz az operatív törzs?

Forrásunk szerint a négy visegrádi ország által létrehozott operatív törzs „nem egy operettalakulat”, hanem nagyon is fontos szerepe van, ha esetleg mégis eszkalálódnak az események, hiszen ebben az esetben Ukrajna felől akár százezres nagyságrendben is menekültek kelhetnek útra nyugatra. A magyar kormány ugyanakkor optimista forgatókönyvvel számol, vagyis azzal, hogy a konfliktust sikerül maximum a Krímre korlátozni.

Nemzetközi jogi szempontból egyébként „elég bonyolult a helyzet”, mivel még 1999-ben a koszovói konfliktus nyomán egy ENSZ-közgyűlési határozat (amit ugyanakkor a Biztonsági Tanács nem támogatott) kimondta, hogy „humanitárius alapon” be lehet avatkozni fegyveresen akár egy ország területi szuverenitását megsértve is – más kérdés persze, hogy az ukrajnai orosz kisebbséget egyelőre semmi nem fenyegeti, de erre – egy-két provokációval – alapot könnyen lehet teremteni.

Ezzel azonban – egyelőre – senki nem számol magyar részről sem, forrásunk szerint a kormány abban bízik, hogy az orosz lépések csak a politikai nyomásgyakorlás részét képezik, és valódi fegyveres konfliktusra nem kerül sor, a nagyhatalmi politikai dimenziókban pedig az EU és az Egyesült Államok együttes fellépése elég lehet Moszkva hatalmi ambícióinak féken tartására.